A legnagyobb európai gazdaságok közül a legkedvezőbb adórendszer Hollandiában működik, a legtöbb kihívással pedig Olaszországban találkoznak a cégek. A nemzetközi mintához hasonlóan a főként nagyvállalatok képviselői közül kikerülő hazai válaszadók alapvetően jónak ítélik a kapcsolatot a NAV és az üzleti szektor között, több területen mégis szükségesnek éreznének változtatásokat – derül ki a Deloitte friss Európai Adófelméréséből.
„A kontinens legnagyobb gazdaságai közül Olaszország adórendszerét tartják a leginkább kedvezőtlennek a megkérdezett vállalatok adózási szakemberei. Olaszország ezzel átvette a sereghajtó szerepét a kutatás megelőző kiadásában még utolsó helyen szereplő Oroszországtól.” - mondta Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adóosztályának vezetője.
A brit és a holland a legjobb
A kutatásban résztvevő vállalatok véleménye szerint továbbra is a holland és a brit adórendszer kedvez a leginkább az üzletnek, de nem elsősorban az ott érvényes adókulcsok, hanem az országok egyszerűsített szabályozása, a kiszámítható és tervezhető adózási környezet miatt.
A megkérdezett cégek 70 százalékánál zajlott az elmúlt három évben hatósági adóvizsgálat (ez 5 százalékkal alacsonyabb arány, mint a tavalyi felmérésben), és körülbelül egyharmaduk (34%) jelezte, hogy fellebbezéssel fog élni, amennyiben az adóhivatal megállapításait nem tartja megfelelően alátámasztottnak. A válaszadók fele érzi csak úgy, hogy az adóelkerülés elleni egységes, mind határozottabb nemzetközi fellépés következményeként új kihívásokkal kell majd szembesülnie a jövőben. A válaszadók túlnyomó része (69%) egyelőre nem is tervez ilyen eshetőséggel.
Magyarország: hiányzik az iparági tapasztalat
A kutatásban résztvevő hazai társaságok mindegyike került már kapcsolatba a NAV ügyfélszolgálatával. Az ügyintézés menete a válaszadók 55 százaléka szerint gyors, 33 százalékuk szerint pedig lassú volt, míg 13 százalékuk átlagos gyorsaságúnak ítélte azt. A válaszadók több mint fele (53%) vélte úgy, hogy az adóhatóság tájékoztatása az ügyintézés során teljes körű volt, 40 százalékuk szerint volt hiányos, 8 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem volt használható.
A válaszadók közel kétharmadánál (62%) folytatott átfogó ellenőrzést az adóhatóság (a kutatás elsősorban nagyvállalatok körében zajlott), ezzel szemben a válaszadók 14 százalékánál egyes adókötelezettségekre irányult az adóellenőrzés, 8 százalékuk esetében pedig csupán egy adónemre fókuszált. A vizsgálat során a válaszadók több mint negyede (26%) szerint az adóhatóság nem tárta fel megfelelően a tényállást.
Mindössze a megkérdezett vállalatok 17 százaléka nem volt elégedett a revizorok munkájával. A kritikus válaszadók szerint az ellenőrök nem voltak felkészültek, a vizsgálat maga pedig tervezhetetlen és kiszámíthatatlan volt. Ennél többen (23%) találkoztak felkészült ellenőrökkel, a többség (60%) szerint viszont a revizorok bár felkészültek voltak, nem rendelkeztek a szükséges iparági ismeretekkel.
Az adóvizsgálat legnagyobb számban, a válaszadók 33 százalékánál elmarasztaló megállapítást nem tartalmazó jegyzőkönyvvel, de majdnem ugyanilyen mértékben, 30 százalékban elsőfokú elmarasztaló határozattal zárult. Ezen kívül kisebb arányban ért véget az adóvizsgálat másodfokú elmarasztaló határozattal, valamint pár esetben a bíróság az adózó, pár esetben pedig a hatóság javára döntött. Elenyésző számban a NAV elnöke mellőzte a felügyeleti intézkedést. A jogorvoslati lehetőségek közül a válaszadók fele észrevételt nyújtott be, 28 százalékuk fellebbezett, 10 százalékuk pedig bírósági útra vitte az ügyét.
Itthon és külföldön is a stabilitás hiánya a fő gond
„A hazai válaszadók egy pontban értettek teljes mértékig egyet: a kutatásban résztvevők 100 százaléka véli úgy, hogy jelenleg magas az adózással kapcsolatos bizonytalanság Magyarországon, és 93 százalékuk látja úgy, hogy ennek fő oka a jogszabályok gyakori változása. Komoly problémának érzik továbbá az adóhatóság gyakorlatában és nyilvános tájékoztatásaiban lévő ellentmondásokat és hiányosságokat, de a megkérdezettek kiemelték az adminisztrációs terheket, a bonyolult, új adókat is, valamint az adózási szakemberek egyre növekvő hiányát az állami szerveknél” – mondta el Kövesdy Attila.
A válaszadók igen nagy százaléka szerint leginkább a jogi szabályozás stabilitása javítana az adózási rendszer biztonságán. Nem sokkal kevesebben gondolták úgy, hogy emellett fontos javító tényező lenne az üzleti környezettel folytatott egyeztetés a várható jogszabályokról.
A válaszadók nagy többsége szerint egy kiszámíthatóbb (78%), valamint egyszerűbb (39%) adórendszer gyakorolná a legkedvezőbb hatást Magyarország versenyképességére. Ezen kívül többen vélik úgy, hogy az adóhatóság következetes és együttműködő munkája, valamint a foglalkoztatást terhelő adók kulcsának 1-2 százalékos csökkentése is segítené versenyképesség javulását. Érdekes, hogy más adókulcsok, mint például a közvetett adók és a társasági adó kulcsának csökkentését igen kevesen jelölték meg.
Európai szinten – a magyarországi eredményekhez hasonlóan – szintén az adójogszabályok gyakori változását tartják az egyik legnagyobb problémának. Ebből következően az európai felmérésben résztvevők is úgy vélték, hogy egy kiszámítható és együttműködőbb adóhatóság jelentősen tudna javítani az adózási rendszer biztonságán, valamint az ország versenyképességén.
