Bár természetesen léteznek olyan esetek, amikor a cégforma váltás nem önkéntesen történik, számos olyan eset van, amikor egy cég számára önkéntesen is megéri élni az ebben rejlő lehetőségekkel. Az ok lehet például a bizalom növelésének szándéka is a céggel szemben. A magasabb tőkéjű, stabil, adott esetben kettős könyvvitelt vivő vállalkozásokkal szemben az üzletfelek és a hitelezők – köztük akár a bankok – nagyobb bizalommal viseltetnek, ami mindenképpen megérheti a vállalkozásoknak – magyarázta a Piac&Profit KKV-Akadémiáján Stieberné Hörcsik Mária, a Saldo Zrt. adótanácsadója.
Fontos ok lehet az is, hogy egy adott cégtulajdonos korlátlan felelősség helyett korlátolt felelősséggel szeretne a cég mögött állni. A betéti társaság (Bt.) formáról a korlátolt felelősségű társaság (Kft.), vagy részvénytársaság (Zrt.) formára váltás esetében például ez egy számottevő előny. Az elmúlt évek törvénykezése ezt azonban némiképp megváltoztatta, hiszen ha a cég ki nem fizetett tartozást hagy maga után, akkor a tulajdonosok és vezető tisztségviselők saját vagyonukkal felelősek, ha felelőssé tehetők abban, hogy a társaság fizetésképtelenné vált.
A cégforma váltás oka lehet az is, hogy a cég valamilyen speciális szolgáltatási területen kíván tevékenykedni a továbbiakban, amihez a törvény meghatározott cégformát ír elő.
Fontos azonban tudni, hogy a cégforma emelésével jellemzően a cég jegyzett tőkéjének emelése is együtt jár, ami szintén a céggel szemben fennálló bizalom erősítésének eszköze lehet, bizonyítva, hogy a cég hosszú távon gondolkodik.
Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a cégforma váltás egyik jellemző oka az, amikor a cég tőkehelyzetének rendezése érdekében döntenek emellett a tulajdonosok. A cégbíróságok már nagyon szigorúan veszik a hitelező védelmi előírásokat, nem lehet rendezetlen saját tőke helyzettel ellavírozni, meg kell oldani minél előbb. Ilyen helyzet lehet, ha a jegyzett tőke vagy idegen tőke és saját tőke aránya nem megfelelő, vagy negatív saját tőke helyzet áll elő. Az is előfordul, hogy a cég indulásakor nem jól határozták meg a tulajdonosok, hogy mennyi jegyzett tőkére lesz szüksége a cégnek. Ezt a helyzetet sokan sajnos tagi kölcsönökkel oldják meg, de ez a finanszírozási forma véges, csak átmenetileg javasolják. Nem mutatnak jól a cég történetében a szakértő szerint, ugyanis nem stabil vagyonnak minősül, mert könnyen kivihető a cégből a pénz. Ehelyett a megfelelő cégformára váltás tisztább megoldás, ráadásul bizonyos esetekben adó és illetékmentesen rendezhető, míg tagi kölcsön elengedése esetén ezek a kötelezettségek fennállnak.(Itt olvashat arról, hogyan lehet kimenekülni a tagi kölcsön fogságából.)
Alapvetően adó- és járulékmentesen intézhetők. Vagyis lehetőséget teremt a céges vagyon mozgatására értékesítés, így adókötelezettség nélkül.
Lehetőséget teremt kilépni egy adózási formából. A KATA és KIVA bevezetése sok minden változtatott, nem sokan választották és sokan meg is akarnak szabadulni tőle – mondja a szakértő (nem jól mérték fel, vagy közben változott meg a cég) – a kilépés módja lehet a cégátalakulás. Például a KATA a Bt-k adója, ha a cég cégformát vált, ki kell lépnie. A KIVA-ra vonatkozó szabályozásban pedig benne van, hogy a cégátalakulás napján megszűnik a KIVA alá tartozni.
Megoldódhat a tulajdoni viszonyok rendezése pénz nélkül. Nem kell az egyik tulajdonosnak kifizetnie például a másikat, ha ki akar lépni a közös cégből, hanem szétválnak. Ugyanakkor beléphetnek más tulajdonosok, növelhető a tőke.
Átalakulás összekapcsolható más cégjogi változtatásokkal – cégnév vagy székhely változtatásával például. Fontos viszont a fordulónap megválasztása! Kérni lehet, hogy melyik napra jegyezzék be az átalakulást. Ezzel érdemes élni, mert így előre tervezhető, beállíthatóak a vagyon mérlegek az adott napra. Célszerű pénzt hagyni a vagyonilag tervezett forduló napjára a bankszámlán. Az eszközök szétválasztásakor szükség lehet rá.
Legfőbb előny: átértékelhető a cégvagyon úgy, hogy ezután nem kell társasági adót fizetni.Amennyiben az átalakuláskor a piaci érték felértékelése mellett döntenek, erre annak a cégnek van lehetősége, amelyik beolvad - vagyis megszűnik, kiválás esetén pedig az újonnan alakulónak.
Beolvadás, összeolvadás
A beolvadás az átalakulás olyan formája, amikor egy cég megszűnik és beolvad egy működő gazdasági társaságba. Az összeolvadás, ha mindkét cég megszűnik és lesz belőle egy új cég. Ezt kevésbé szokták választani.
Oka lehet például – sőt, a szakértő szerint a legtöbb beolvadás emiatt történik – ha egy cégcsoporton belül van jól működő cég, és negatív tőkével rendelkező. Ebben a helyzetben a tőkehelyzet rendezéséhez pótbefizetésre lenne szükség. Ha erre nincs épp lehetősége a tulajdonosoknak, akkor lehetőség a beolvadás. Ha a működő cég elbírja a beolvadó cég negatív saját tőkéjét, azaz az a saját tőke elemek összeadódása után a végösszeg pozitív marad, akkor mindenképpen megéri ezt a módszert választani.
Ugyanakkor a tranzakciós illeték bevezetése óta fontos oka lehet a közös tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások esetében a beolvadás egyszerűen takarékossági okokból, hiszen a cégek közötti pénzmozgás csökkentésével mostanság jelentős költségmegtakarítást érhetünk el.
Fontos tudni, hogy ha valaki több cégnek többségi tulajdonosa, akkor cégei kapcsolt vállalkozásnak minősülnek akkor is, ha ezen kívül nincs köztük kapcsolat. Így bizonyítaniuk kell a szokásos piaci ár használatát egymás között akkor is, ha egyébként nem transzferár nyilvántartásra kötelezettek. Ha nem vezetjük a transzferár nyilvántartást, az minden elfelejtett szerződés esetén 2 millió forint mulasztási bírságot jelent. Ez is egy kiváló példa arra, hogy a beolvadás jelentős adminisztrációs teher csökkentést jelenthet – nem csak ebből a szempontból, hanem azért is, mert nem kell külön könyvelőt, ügyvezetőt, de akár raktárost megfizetni minden egyes cég esetében.
Az összeolvadás melletti döntés oka lehet a piaci részesedés növelésének szándéka is, hiszen egyértelmű előnyt jelent,ha egy adott cég piacvezetőként definiálhatja magát. Ha más szereplőkkel nem csak együttműködés van, hanem adott esetben a cégek egyesítése is megtörténik, az költség előnyöket és piaci részesedés növekedést is kihasználhatjuk.
A kiválás egyik legáltalánosabb oka lehet valamilyen tevékenység kiszervezése a cégből, ami lehet például egy üzletág későbbi értékesítésének előkészítése. Oka lehet az is, hogy a vagyont akarják szétszedni a tulajdonosok. Ez olykor a tevékenységek szétválasztása miatt következik be, de van amikor vagyonmentés vagy vagyon centralizálás a cél. Utóbbi esetben például lehet egy tulajdonos, aki saját pénzéből alapította a céget, amely megnőtt, sok alkalmazott, sok tevékenység került alá. Ezt átszervezheti a úgy, hogy létrehoz egy vagyonkezelő holdingot, amely elkülönül és az ez által birtokolt vagyontárgyakat adja bérbe a különböző tevékenységet végző vállalkozásoknak. Független cégként kell működtetni a szokásos piaci ár követelménye miatt, ezért jobban látható, hogy mi mennyit hoz, mintha csak költség elosztást számolnának egy cégben. Így kiderül, hogy az adott területből mennyi haszna van valójában a tulajdonosnak.
Fontos rögzíteni, hogy minden jogutódnak felelőssége van a jogelőd kötelezettségeit illetően. A jogelődök tagjainak felelőssége attól függ, hogy bent maradtak-e a jogutód társaságban, illetve, hogy a jogelőd társaságban korlátozott vagy korlátolt felelőssége volt-e – fejtette ki dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd, a KKV-Akadémia következő előadásán.
Ha Bt.-ből alakul Kft., az előző beltagja bent marad a társaságban, utóbbi esetben már korlátozott a felelőssége. Az átalakulás után 5 évig korlátlan marad a felelőssége az átalakulást megelőzően keletkezett tartozásokért. Ha valaki kiválik, például egy Kft.-ből Rt.-vé alakulásban, akkor a kiváláskor kiszámított járandósága erejéig áll fenn a felelőssége az adott tagnak.
Az átalakulás maga nem teszi lejárttá a jogelőddel szemben fennálló követeléseket. Emiatt határidő előtt nem lehet követelni a tartozásokat. Biztosítékot viszont kérhetnek a hitelezők, mert nem lehet előre látni, hogy az utód képes lesz-e helytállni az előd tartozásaiért. Például akkor, ha a jogutód jegyzett tőkéje kevesebb, mint a jogelődé. Ez lehet óvadék, zálogjog, kötbér. Az óvadék és a zálogjog a leginkább kézzel fogható. A lényeg, hogy a hitelező olyan helyzetbe jusson, hogy ha a jogutód nem tud helytállni a követelésekért, akkor a biztosított követelés mégiscsak megtérüljön – esetleges felszámolás során is előbb járnak a biztosított követelések. Az átalakulást akkor jegyzi be a cégbíróság, amíg a biztosítás be nem következik.
