Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke szerint a kormányzat ilyen mértékű beavatkozása a reklámipar működésébe, riasztó következményekkel járhat a piaci szereplőkre: az ügynökségi piac finanszírozhatatlanná válik, megnő a pénzügyi kockázata a médiaoldalnak és hatalmas adminisztrációs teher hárul a hirdetőkre és a média vállalatokra.
„A médiaügynökségi bónusz eltörlése súlyosabb károkat okoz, mint a reklámadó, de a két intézkedés együtt hatványozottan visszavetheti a reklám gazdaságra gyakorolt pozitív hatását. A Magyar Reklámszövetség ismételten kéri a kormányzatot, hogy biztosítson szakmai egyeztetést az MRSZ számára annak érdekében, hogy a szövetség támogathassa a kormányt a magyar gazdaság érdekeit leginkább szolgáló intézkedések meghozatalában” – vélekedett az érdekképviseleti vezető.
Hatalmas adminisztrációs teher
Az MRSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a médiaügynökségek mindamellett, hogy olyan speciális szakmai tudással rendelkeznek, amelyet a hirdetők nem tartanak fent, ráadásul tetemes adminisztrációs terhet is levesznek a megrendelők és elsősorban a kisebb médiacégek és internetes vállalkozások válláról.
Urbán Zsolt hozzátette, hogy „bármely ilyen mélységű beavatkozás a médiapiac működésébe azonnali instabilitást vált ki a médiapiac egészében. Az ügynökségi bónusz tiltása vagy annak rögzítése teljes mértékben átrendezné a médiapiac finanszírozási formáját, és sem a hirdetői sem a médiaszolgáltatói oldal képtelen lenne ennek a folyamatnak a gyors lekövetésére, emiatt a média költések igen nagyarányú visszaesését tapasztalhatnánk."
A reklámadó módosítási tervezet egyértelmű adóemelést jelent
A Magyar Reklámszövetség szeretné egyértelművé tenni, hogy ez a törvénytervezet világossá teszi, a kormányzat csak néhány piaci szereplő számára kedvez, de a reklámipar összes többi szereplőjét indokolatlan adóemeléssel terheli. Tízszeres extra adóteherrel sújtja az új reklámadó tervezet azokat a vállalkozásokat például, akik eddig az 1%-os adókulcs hatálya alá estek, hiszen míg eddig egy 800 milliós árbevételű vállalkozásnak 3 millió forint reklámadót kellett megfizetnie, addig a jelenlegi módosítási tervezet szerint 37,1 millió forint adó megfizetésére kötelezik.
A reklámadó tervezetből az is kiderül, hogy a saját reklám továbbra is az adó hatálya alatt marad, amely a 100 millió forint feletti egységes adókulcs miatt minden nagyobb, termelő és szolgáltató cég számára óriási költségemelkedést jelent a saját reklám adófizetési kötelezettsége miatt.
A kommunikációs iparág szakmai szervezetei a reklámadó napirendre kerülése óta egységesen fejezik ki tiltakozásukat a reklámadó koncepciójával kapcsolatosan. A szakmai szervezetek továbbra is úgy vélik, hogy a reklámadó vélt gazdasági előnyei eltörpülnek a gazdasági hátrányok mellett, ezért az alábbi szakmai szervezetek együttesen kérik a kormányt, hogy fontolja meg a reklámadó teljes kivezetését.