Bizottsági forrásokra hivatkozva a BruxInfo úgy tudja: az Európai Bizottság heteken belül választ vár a magyar kormánytól miután piaci szereplők panasszal fordultak az unióhoz, mivel versenytorzítónak és diszkriminatívnak tartják az Erzsébet-utalványt.

2011. december 31-ig a piaci szereplők – elsősorban az Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo – által kibocsátott étkezési utalványokat havi 18 ezer forintig kedvezményes adózás mellett adhatta a munkáltató a dolgozóinak. Az idén életbe lépett új cafeteria rendszerrel viszont a korábban piaci módon működő juttatást az állam erősen leszabályozta: kizárólag a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. (NÜSZ) által kibocsátott Erzsébet-utalvány esetében engedi meg a kedvezményes adózást legfeljebb havi 5000 forintig. A korábban mintegy 100 ezer vállalat 2,5 millió munkavállalója által költött utalványok után – béren kívüli juttatásként – 51,17 százalékos adót kell fizessen a munkáltató 2012. január 1-jétől.

Diszkriminatív-gyanús lehet a rendszer abból a szempontból is, hogy az Erzsébet-utalványt mostanáig kizárólag magyar tulajdonban lévő élelmiszerláncokban, valamint a MOL-nál fogadják el. Egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva Szatmáry Kristóf azzal magyarázta az Erzsébet-utalvány kapcsán a multinacionális vállalatok hiányát, hogy az szociális jellegű termék. A kormányzat számára mindössze az fontos, hogy a dolgozó az ország bármely pontján be tudja váltani élelmiszerre azt, de más „kényszer” nincs az elfogadóhelyekkel való megállapodásban. A gazdaságszabályozásért felelős államtitkár szerint a hipermarketeknél nem kontrolálható, hogy az emberek mire költik a kizárólag fogyasztásra kész élelmiszerek – idén átmenetileg melegétel – vásárlására fordítható utalványt.

Guller Zoltán a NÜSZ ügyvezető igazgatója szerint a fő cél, hogy az Erzsébet-programra – az Erzsébet-utalványból befolyt összegből finanszírozott szociális programra – minél több forrást tudjanak biztosítani, ezért fontos az utalvány költséghatékony kibocsátása és működtetése. Vajon ez a magyarázat az uniónak is megfelel-e, hogy nem tekintse „versenytorzítónak és diszkriminatívnak” az új cafeteria elemet. A kormány úgy számol, hogy akár 10 milliárd forint is befolyhat az Erzsébet-utalványokból, amennyiben legalább kétmillió munkavállaló kapja a juttatást.

A SZÉP-kártya jó a kkv-knak

A korábbi étkezési utalványok másik felhasználását kiváltó SZÉP-kártya – ezzel fizethet a munkavállaló a melegétkezésért – is sokakban ellenérzéseket vált ki. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint viszont a kártyásított juttatásnak számos előnye is van, különösen a kkv-k szemszögéből.

Az étkezési utalványokat vagy az üdülési csekkeket a munkáltatónak meg kellett rendelnie, át kellett venni, ki kellett osztani a dolgozóknak minden hónapban, alá kellett iratni az ehhez kapcsolódó papírokat. A kártya sem a munkáltatónak, sem a dolgozónak nem kerül pénzbe, újabb adminisztratív terhek nélkül – a bérekhez hasonlóan – lehet rá utalni az adott összeget. Az elfogadóhelyeknek is kedvező. Az utalványrendszer 6-8 százalékos jutalékával szemben mindössze 1,5 százalék a törvényben előírt maximális jutalék mértéke, másrészt egyszerűbb a kezelése. Várhatóan a pénzükhöz is gyorsabban fognak hozzájutni a kereskedelmi szolgáltatók, véli az adószakértő.

A kártyára éves szinten a munkáltató legfeljebb 450 ezer forintot utalhat, amelyből szálláshely szolgáltatásra, egészségmegőrző szabadidős tevékenységre, illetve vendéglátóhelyi melegétkezésre költhet a munkavállaló. Vámosi úgy véli: politikai megközelítésben valóban nem szép negligálni a piacot, de a vállalkozások összességében – a munkáltatók és az elfogadóhelyek is – jól járnak a kártyával.

– Az egyszerűsítésnek a munkáltatók örülnek, a munkavállalók kevésbé. Pedig a SZÉP-kártya kényelmes és átlátható – hangsúlyozza a szakember, aki szerint ez a szituáció emlékeztet arra, mint amikor bevezették a munkabér kötelező bankszámlára utalását. Bár akkor a munkavállalók többsége nem szerette ezt, ma már mindenki számára természetes. Ráadásul a két évig érvényes kártya elvesztése nem jelenti a ráutalt keret elvesztését szemben az üdülési csekkel. A kibocsátó bankok éppúgy letiltják és pótolják a plasztikot, mint a bankkártyákat.

Hogy reagáltak a cégek?

A K&H január végi, 700 hazai kisvállalkozás vezetőjének megkérdezésével végzett negyedéves kutatása azt mutatta, hogy mintegy 10 százalékponttal, 53 százalékra csökkent a béren kívüli juttatást nyújtó cégek aránya.

A cafeteriatrend.hu január végi felmérésére válaszoló 1080 munkáltatónak pedig mindössze 7,8 százaléka szüntette meg teljes egészében a juttatási rendszerét. Fata László cafeteria-szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a megkérdezettek 2,5 százaléka viszont éppen 2012. elején kezdte el használni a béren kívüli elemeket a juttatási rendszerében. A növekvő terhek miatt az összkép azonban a Cafeteriatrend felmérése szerint is visszaesést mutat: 52,6 százalék csökkentette a dolgozóknak adott nettó juttatások értékét, 9,1 százalék növelte.

– A változások mértékét átlagolva 2012-ben nettó 15,3 százalékkal kevesebb jut a dolgozóknak béren kívüli juttatások formájában, mint 2011-ben – mutat rá Fata László.