A mozgásszervi problémák nem csak az életminőséget befolyásolják negatívan, de a kereső- és munkaképtelenség okai között a második helyen állnak a betegségtípusok között. A panaszokat a sok ülés mellett – friss európai felmérések szerint kb. egy órával többet ülünk naponta, mint tíz évvel ezelőtt – gyakran a nem megfelelő munkakörülmények és a rosszul kialakított környezetben végzett munka, tanulás vagy számítógépezés okozza.
Európában a felnőtt népesség 20-30%-a huzamosabb ideig tartó mozgásszervi fájdalomtól szenved és az egészségügyi kiadások negyedét is ez a betegségcsoport teszi ki. Bár a mozgásszervi megbetegedések főként a középkorúak körében alakulnak ki, sajnos ez az a betegségtípus, amely már gyermekeket és a kamaszokat is egyre jobban érinti, hiszen manapság gyakran a szabadidős tevékenységek is a számítógéphez vagy a mobiltelefonhoz kötik őket.
A fájdalom és a kényelmetlenség-érzet megnehezíti a koncentrációt, rontja a teljesítményt, legyen szó munkáról vagy tanulásról, és végső soron az életminőség romlásához vezet. A változást ott kell kezdeni, ahol a legtöbb káros hatás éri az embert!
Az ülés okozta bajokon sokat segít a rendszeres testmozgás, vagy ha óránként szünetet iktatunk be, amikor átmozgatjuk magunkat. Sajnos azonban a heti 1-2 óra edzőtermi sportolás nem tudja semlegesíteni a helytelen testtartásban eltöltött napi 8-10 óra következményeit. Érdemes tehát a változtatást a probléma forrásánál kezdeni, ott, ahol a legtöbb időt töltjük, tehát a munkahelyünkön!
Ennyi tudatos figyelem már elegendő ahhoz, hogy a helyes testtartás érzete kialakuljon bennünk. Ha naponta 15 percet figyelünk erre, izmainkat hozzá szoktatjuk a megfelelő pozícióhoz, és a testünk előbb-utóbb ösztönösen jelezni fog, ha ismét visszagörnyednénk. Ha a negyedórát napi egy órára sikerül feltornázni, már elmondhatjuk magunkról, hogy a helyes testtartás a szokásunkká vált, amit jó eséllyel meg is tudunk majd tartani. Amíg azonban nem rögzül be a helyes testtartás, érdemes ergonómiai eszközöket használni. A Fellowes cég 4 zónára osztotta a problémás területeket, ezek mindegyikére kínálva megoldást.
A hátfájás megelőzéséhez megfelelő szék, hát- és lábtámasz szükséges. A második veszélyzóna az állandó klaviatúrahasználattól igénybe vett csukló, a harmadik pedig a hát-, de főleg a nyaki rész, amelynek fájdalmát az okozza, hogy nem a megfelelő szemmagasságban és távolságban nézzük a monitort. Végül a negyedik terület a megfelelő mentális állapot és teljesítőképesség, amit a rendezett és ergonomikusan kialakított irodai környezet biztosít.
Minden zónára van olyan eszköz, ami a munkahelyi ártalmakat jelentősen csökkenti. Érdemes ezeket használni, hogy a későbbiekben jelentős kiadástól és egészségkárosodástól óvjuk meg magunkat.