Kelet-Közép-Európa az utóbbi években az autógyártás fellegvárává nőtte ki magát, ezért a Deloitte 8 autógyártó és 72 iparági beszállító döntéshozóinak megkérdezésével felmérést készített a régió 6 országának (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia) autóiparairól: a nemzetközi tanácsadó cég feltérképezte az egyes országok nyújtotta előnyöket és hátrányokat, hogy latba vehesse a lokális autóiparok lehetőségeit, jövőbeni versenyképességét, továbbá a szektorban rejlő potenciált. A felmérés eredményei mindenképpen optimizmusra adhatnak okot, azonban egyúttal fejlődésre váró területekre is rávilágítanak.
A megkérdezett vezetők 75%-a az alacsony régiós munkabéreket nevezte meg elsőszámú vonzerőként, míg 55%-uk a képzett munkaerő meglétét, 36%-uk pedig a kedvező adózási feltételeket emelte ki előnyként. A vállalatok 97%-a elégedett a lokális adottságokkal, ezért az elkövetkező 5 évben nem tervez költözést, miként az is az elégedettséget és a bizalmat támasztja alá, hogy a cégvezetők 74%-a számol a gyártási kapacitás növekedésével. Újabb üzletágak esetleges létesítésére Lengyelország a legvonzóbb célpont (34%).
Az innováció hajtja az ágazatot
Gerendási Péter, a Deloitte Tanácsadás üzletágának partnere kiemelte: „Az elkövetkező években a K+F innovációk és az előremutató technológiák fogják vezérelni az autóipart: a hálózatba kapcsolt járművek, az önvezető autók, az elektromos meghajtás, a Dolgok Internete, vagy a küszöbön lévő Ipar 4.0 fejlesztései, mint például a hálózatba kapcsolt gyártósor. Azok a cégek tudnak majd tovább növekedni, melyek időben, gondos tervezést követően reagálnak a jelen és a közeljövő technológiai kihívásaira. Mindez a piaci változásokra érzékenyebb, egyben jóval rugalmasabb járműipari beszállítókra hatványozottan érvényes.”
Az autógyártók 52%-a tervezi bővíteni beszállítói körét, minderre természetesen a legújabb technológiai trendek (pl. a hálózatba kapcsolt vagy az elektromos autók) térnyerése közvetlen és további élénkítő hatással lehet, hiszen az új igények megjelenésével új beszállítók is felbukkanhatnak a piacon.
A beszállítók 69%-a azonban már most keresi a globális piacon kínálkozó, innovációs portfolióbővítési lehetőségeket. Bulgária, Magyarország és Románia a többi megkérdezett országhoz képest tudatosabban (50%) reagál az új technológiai megoldások bevezetésére, ráadásul a magyar és szlovák válaszadók infrastruktúra és intézmények kérdésében is biztatóbban nyilatkoztak. Mindez azért különösen fontos, mert az automotive szektorban az ellátási lánc, a pontos szállítás és a szállítmány biztonsága elengedhetetlen a futószalag hatékonyságának fenntartásához.
Az autógyártók és a beszállítók közti együttműködés során autógyártói részről leginkább a termék ára (18%) és magas minősége (16%) számít, míg a beszállítók a megrendelések kiszámíthatóságát (36%) és a stabil partneri kapcsolatot (40%) emelték ki. Technológiai innovációk, K+F projektek sikeres végrehajtásához ugyanis megalapozott, bizalmi és hosszabb távra tervezett kapcsolatra van szükség autógyártó és beszállító között.
Korrupció és gyorsan változó szabályok
A lokális tényezők közül 46%-kal – és a korrupcióval, valamint a transzparencia hiányával egyetemben – a kiszámíthatatlan törvénykezési háttér, a közlekedési infrastruktúra és a logisztikai közeg hiányosságai (34%), valamint az oktatási rendszer elmaradottsága (38%) jelentik a legnagyobb problémát a versenyképességre nézve. Ez utóbbival szoros összefüggésben a válaszadók 33%-ának okoz nehézséget megfelelően képzett munkaerő felkutatása.
A képzett munkaerővel kapcsolatos ellentmondásra Gerendási Péter világított rá: „Mikor az autógyártók és iparági beszállítók kiépítették üzemeiket Közép-Európában, nagyon könnyen találtak képzett munkaerőt. Ez mára egyre nagyobb nehézséget jelent, különösen az olyan, magas foglalkoztatottsági mutatókkal rendelkező országokban, mint Csehország és Szlovákia. Az akadémiai oktatás hanyatló színvonala is aggaszthatja a befektetőket, hiszen kompetens utánpótlás nélkül a vállalatok nehezen tudnak majd megfelelni a termékekkel kapcsolatos, egyre növekvő minőségi elvárásoknak, valamint a gyorsan fejlődő technológiákból fakadó kihívásoknak. Ebből fakadóan a vállalatok 89%-a belső továbbképzés útján igyekszik a munkaerő kompetenciáját biztosítani. Mindazonáltal Magyarország és Szlovákia már komoly előrelépéseket tett a vállalatokkal szoros együttműködésben zajló duális képzés kialakításában.”
A képzett munkaerőért folytatott harcban a nagy, multinacionális vállalatok előnyt élveznek, hiszen nagyobb összegeket tudnak tréningekre és továbbképzésekre fordítani, mint a kis- és középvállalkozások, akiknek emiatt végül be kell érniük a szerényebb képességű munkaerővel. Ez pedig hosszútávon globális versenyképességüket is ronthatja. Épp ezért nem meglepő, hogy a vállalatvezetők a versenyképesség megőrzése érdekében az elkövetkező 5 évben a kompetens munkaerő kiképzésére (66%) és termékfejlesztésre, termékbővítésre (76%) kívánnak kiemelt figyelmet fordítani.
„Az egyes lokális kihívások ellenére a közép-európai autóiparnak mindenképpen jó kilátásai vannak. A felmérésben résztvevő vállalatok tervezett beruházásai és nemzetközi ügyfélportfoliójuk bővülése közép- és hosszútávon is egyértelmű optimizmusra adhatnak okot. A megkérdezettek mindössze 33%-a említette számukra fontos tényezőként az elérhető lokális vagy EU-s támogatásokat és ösztönzőket, vagyis befektetői szemszögből sokkal nagyobb súlya van a rendezett jogi környezetnek és a kedvező adórendszernek” – tette hozzá Gerendási Péter.
