A munkáltatók az adószabályok értelmében a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetnek, ha a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma több mint 25 fő, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). Azok a foglalkoztatók, akik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása mellett döntenek, fel kell készíteniük a szervezetet a megváltozott munkaképességűek alkalmazására. Olyan munkahelyeket, munkakörnyezetet kell biztosítaniuk, amelyek a megváltozott munkaképességűek egészségét, testi épségét sem veszélyeztetik. (A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása most már presztízskérdés a cégeknek.)
Kit tekint a törvény megváltozott munkaképességű személynek?
A foglalkoztatási törvény szempontjából megváltozott munkaképességű személy az, aki testi vagy értelmi fogyatékkal él, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek.
A vállalat szervezeti kultúrájának átalakítása
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása csak akkor lehet sikeres, ha a foglalkoztató szervezetek előkészítik az új munkavállalók alkalmazását. A cégvezetésnek alaposan át kell gondolnia, hogy milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az adott vállalat szervezeti kultúrája befogadó legyen. Érdemes megvizsgáltatni egy rehabilitációs szakemberrel, hogy mely munkakörök alkalmasak egy adott szervezeten belül a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Fel kell térképezni azt is, hogy milyen hivatalos és civil szervezetekkel érdemes szorosabb kapcsolatot kiépíteni, ha a cég megváltozott munkaképességű személyeket kíván foglalkoztatni. A hosszabb beilleszkedési folyamat miatt javasolt esetleg egy mentorrendszer kidolgozása is, és érdemes időnként áttekinteni a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának viszonyait, kihívásait, illetve eredményeit. Továbbá, a szervezetnek érdemes a külső kommunikáció lehetőségeit is végiggondolnia, akár a szervezet esélyegyenlőségi tevékenysége szempontjából, akár szélesebb értelemben a társadalmi felelősségvállalás részeként.
A munkahelyek kialakítása során a fizikai környezetet, a munkakörülményeket a megváltozott munkaképességű személyek tulajdonságaihoz kell illeszteni egyrészt hogy a munkavégzés ne okozhassa egészségi állapotuk rosszabbodását, másrészt ne idézzen elő baleseti veszélyt. Adott esetben megfelelő munkáltatói intézkedés lehet például egy-egy munkaeszköz átalakítása, egy gép kezelőelemeinek átalakítása, áthelyezése, hangfelismerő program telepítése a látáskárosultak számára, gyengén látóknak szöveg-nagyító, illetve helyi megvilágítás alkalmazása, álló helyett ülő munkahelyek kialakítása, munkarend változtatás, vagy a műszakok számának csökkentése. Feltétlenül szükséges a munkahely akadálymentesítése: feltétel, hogy az ajtók, átjárók, szintbeli különbségek, áthidalók, lépcsők, zuhanyozók, mosdók és a munkahellyel összefüggő berendezések is használhatók legyenek a megváltozott munkaképességűek számára. Az akadálymentesítésnek ugyanakkor komplexnek kell lennie, azaz valamennyi megváltozott munkaképességű csoporthoz tartozó munkavállaló speciális szükségleteinek figyelembevételével kell történnie, megvalósítva az esélyegyenlőséget.
E szempontok átgondolása és a munkakörnyezet megfelelő, a speciális igényeket is figyelembe vevő kialakítása esetén a megváltozott munkaképességű munkavállalók is teljes értékű munkát tudnak végezni, ami nemcsak számukra, de a munkáltatók számára is kifizetődő, gyümölcsöző együttműködést eredményez.
A cikk a Nemzetgazdasági Minisztérium TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 azonosító számú „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése” című kiemelt projekt keretében, az Európai Unió Szociális Alapjának támogatásával készült.