Az Európai Unió az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott uniós támogatások nyújtásának feltételéül követeli meg az állatjelölésre és- nyilvántartásra, az élelmiszerbiztonságra, az állategészségügyre, a növényvédelemre, valamint a környezetvédelemre vonatkozó uniós előírások tiszteletben tartását. Miután a Bizottság szerint megállapítást nyert, hogy ezen előírásoknak a magyar hatóságok általi betartatásában hiányosságok mutatkoztak, a brüsszeli szerv a 2008-2011. igénylési évek tekintetében – Magyarország vonatkozásában – 6 324 349,33 euró uniós finanszírozásból való kizárásáról döntött.

Magyarország a Bizottság határozatát megtámadta a Törvényszék előtt. A mai napon meghozott ítéletében a Törvényszék először is megállapítja, hogy a Bizottság álláspontjának megfelelően Magyarországnak a 2009-2011. évek során is biztosítania kellett volna, hogy a magyarországi gazdálkodók akkor is tiszteletben tartsák az ún. Natura 2000-es uniós természetvédelmi szabályokat, ha e gazdálkodók egyébként a Natura 2000 hálózathoz nem tartozó területeken tevékenykednek.

Másodszor, a Törvényszék megerősíti a Bizottság azon következtetését, amely szerint Magyarország a 2008-2009. igénylési évek vonatkozásában nem követelte meg a gazdálkodóktól a tájmegőrzésre vonatkozó uniós előírások betartását.

Harmadszor, a Törvényszék a Bizottság azon kifogásának is helyt ad, amely szerint a 2009-2011. évek folyamán Magyarország nem tekintette a szarvasmarhák nyilvántartási rendszerére vonatkozó uniós szabályok megsértésének azt, ha egy gazdálkodó késedelmesen jelentette be az általa tartott szarvasmarhák számát.

Negyedszer, a Törvényszék úgy találja, hogy a köz- és állategészségügyi előírások gazdálkodók általi „kisebb jelentőségű” megsértése esetén Magyarország a 2009-2011. évek során – a Bizottság megállapításainak megfelelően – az e szabályokkal össze nem egyeztethető toleranciapolitikát folytatott. Az uniós mezőgazdasági támogatások nyújtásával kapcsolatos e szabálytalanságok vonatkozásában a Törvényszék ezért elutasítja a Magyarország által benyújtott keresetet.

A Törvényszék ugyanakkor megállapítja, hogy Magyarország nem követett el jogsértést akkor, amikor a 2009-2010. igénylési években a földekbe kijutatott szerves trágya környezetre gyakorolt hatásainak értékelése keretében csak akkor követelte meg az értékelést végző ellenőröktől a gazdálkodó által a természetbe kijuttatott nitrogénhatóanyag-mennyiség meghatározása céljából készített számítások ismételt elvégzését, ha az ellenőrök kételkedtek e számítások megbízhatóságában, vagy e számítások már eleve határérték-túllépést mutattak.

A Törvényszék szerint ugyanis egyrészről a tagállamokat mérlegelési jogkör illeti meg a kedvezményezettek különböző kötelezettségvállalásainak és kötelezettségeinek ellenőrzését lehetővé tevő kritériumok, módszerek és eszközök megállapítása vonatkozásában, másrészről pedig az ismételt számítások szisztematikus elvégzésének megkövetelése az uniós jog által elő nem írt adminisztratív többletterhet róna a magyar hatóságokra.

A Törvényszék ezért a számítások ismételt elvégzésének elmaradást felrovó és azt szankcionáló részében megsemmisíti a Bizottság határozatát, ami egyben azt is jelenti, hogy az uniós finanszírozásból a Bizottság által kizárt összeg nagyságát is arányosan csökkenteni kell. A Törvényszék határozata ellen annak közlésétől számított két hónapon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani a Bírósághoz.