2013-ban az emberek 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vásárolt hamis terméket az elmúlt egy évben. A hamis termékeket vásárlók aránya összességében folyamatosan csökkent, de ennek mértéke és üteme némileg eltérően alakul termékcsoportonként – derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) megbízásából a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. végzett felmérésből.
Javult a vásárlói attitűd
2013-ban az emberek ötöde (20 százalék) volt nyitott hamis termék vásárlására. Ez javulást jelent a korábbi évek 27-30 százalékos átlagához képest. 2013-ban az emberek több mint fele (53%) elzárkózott a hamis ruházati termék vásárlása elől, 13 százalékuk viszont bármikor venne hamis ruhát. Ez 2009-hez képest javuló tendencia, mert abban az évben csupán minden harmadik megkérdezett (32%) utasította el a hamis ruha vásárlását.
A hamis illatszerek, egyéb kozmetikumok elutasítottsága még határozottabb, mint a ruháké: 2013-ban mindössze minden huszadik válaszadó (5%) venne bármikor és minden ötödik (20%) talán venne ilyen hamisítványt. Ez a 25% a 2009-ben mért 40 százalékhoz képest igen kedvező érték.
Hamis CD-t vagy DVD-t az emberek 3 százaléka vásárolt, ugyanúgy, ahogyan hamis számítógépes programokat, szoftvereket is. Az egészséget leginkább veszélyeztető termékcsoportok esetében a hamis élelmiszert vásárlók aránya 4%, a hamis gyógyszereket illetően viszont a tavalyi 4 százalékos bevallás 2013-ban 1 százalékra esett vissza.
Leginkább a fiatalok veszik
Azt minden évben kimutatták a kutatások, hogy a fiatalok és a fiatal középkorúak akik leginkább nyitottak hamis termékek vásárlására, az átlagot meghaladó mértékben vásárolnak hamis termékeket. Ez komoly probléma, mert vásárlóerő szempontjából ők jelentős kategóriát képeznek, és éppen e – mind fogyasztóként, mind akár gazdasági szereplőként – legaktívabb korosztály esetében lenne szinten a legfontosabb, hogy tiszteljék a szellemi tulajdont, hogy tisztában legyen a hamisítás illegális voltával és annak társadalmi-gazdasági következményével, és ne legyenek megengedőek az ilyen típusú magatartással szemben.
A magyar vállalatok számára is fenyegetés
Ráadásul a hamis termékek beáramlása a tisztességesen működő magyar vállalatokat fenyegeti. „A hamis termékekkel is „versenyezniük” kell, és ez egyáltalán nem egyenlő feltételek szerinti verseny, hiszen a hamisítással foglalkozók éppen más anyagi és szellemi befektetéséből profitálnak, és azt kihasználva tesznek szert előnyre„ – mondta a szakember. (A klónozott tonerkazetták például vállalati csődöket okoztak hazánkban.)
Tóth Zita szerint ez forgalomcsökkenést, bevételkiesést eredményezhet a tisztességen eljáró cégeknél. Ha valamely termékről kiderül, hogy hamisítványa jelen van a piacon, az a fogyasztói bizalom csökkenését eredmény(het)i az eredeti gyártó termékei iránt is, ez a presztízsveszteség mellett bevételkieséshez vezet. A jogtiszta termékek értékesítési volumenének a csökkenése munkahelyek megszűnéséhez vezethet a cégeknél, és negatívan hat a további K+F befektetésekre is. (A hamisítás a mezőgazdaságban is komoly gondot jelent.)
„Amennyiben valamely cég hamisítási problémával szembesül, akkor a jogsértések elleni fellépésre időt, pénzt kell fordítania, ez plusz kiadásokat igényel. Viszont amennyiben nem lép fel e tevékenységekkel szemben, akkor az még nagyobb mértéket ölt és még súlyosabb következményekkel jár a cég működése tekintetében” – hangsúlyozta a HENT titkára.