Magyarországon a munkaképes korú nők fele nem dolgozik, a munkanélküli nők száma egyértelműen a gyermekvállalást követően nő: a Gazdagmami.hu 1600 nő bevonásával készített felmérése szerint a kismamák 47 százaléka a gyes után nem tud visszamenni eredeti munkahelyére. Az viszont egyre inkább egyértelmű, hogy ma kevés család engedheti meg magának hosszabb távon az egykeresős létet. Az anyák többsége már a gyes alatt munka után néz. Mivel a táv- és részmunkaidős lehetőségek még nem igazán jellemzőek Magyarországon, alig van lehetőségük. – A munkaerőpiac nem szívesen fogadja a kisgyermekes anyákat. Ha mégis sikerül elhelyezkedniük, az anyák átlagosan tíz százalékkal alacsonyabb fizetést kapnak, mint a gyermektelen nők – mondja Vida Ágnes vállalkozásfejlesztési tanácsadó, az Év Anyavállalata díj megalapítója. A hazai gyakorlat, amely szerint a kismamák három évet otthon tölthetnek a gyerekeikkel, nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló, de hosszú távon behozhatatlan munkaerő-piaci hátrányt jelent a szakember szerint.
László Zsuzsi, a Takoo.hu és a Mamazon.hu alapítója
„Amikor az első névre szóló polár babatakarót fiam születésekor megkaptuk, még nem is sejtettem, hogy pár hét múlva már egy lépést sem tudunk nélküle tenni. Rögtön varrni kellett egyet a testvérének is, és azóta a takarók velünk élnek. Mivel rengetegen kérdezték, hogy hol vettük, elsőként Magyarországon beindítottuk a névre szóló babatakarók gyártását.”
Jelenleg túl vannak az ötezredik takaró eladásán, és azóta elindult Zsuzsi második boltja is, amely szerte a világban élő kreatív mamák által alapított vállalkozások termékeit, afféle „otthonillatú” játékokat kínál a vásárlóknak.
Bényi Katalin, a Babbinka alapítója
„Az alkotás mindig is lételemem volt, ezért hatalmas öröm, hogy egy apróbb kanyar (öt év közgazdaságtudomány-elmélet + két év gyakorlat) után rátaláltam arra az útra, ahol végre a kreativitás és a gyerekközpontúság vette át a főszerepet. Mikor édesanya lettem, az egyik fő megoldandó feladat a gyerekecske utaztatása volt, de több babakocsi és babahordozó kipróbálása után rájöttem, nincs mit tenni, meg kell terveznem magamnak a számunkra ideális babahordozót. Valahogy így indult a történet 2009 őszén.”
Mostanra egy profi varrodával szoros együttműködésben dolgozik, de továbbra is maga tesz egyedivé minden terméket.
Gyermekágyi önsegély
Sok nő abban a reményben fog vállalkozásba, hogy így majd a kötött alkalmazotti létnél könnyebben tudja összeegyeztetni a családot és a munkát. Vagyis a család van az első helyen, ami szakemberek szerint némiképp eleve kódolja, hogy a női vállalkozások jellemzően kisebb volumenűek a férfiakénál. A még mindig meglehetősen konzervatív hazai társadalom azonban nehezen tolerálja az elfoglalt, sikeres, önálló nőt. Ahhoz, hogy a vállalkozás segítse a családi életet, egy valóban egyenjogúság-párti társra is szükség van.
Szelényi Zsuzsa, a Savoir Faire Fejlesztési Tanácsadó ügyvezetője a HR Portálnak adott nyilatkozatában arról szólt, hogy a nők maguk is sokat tehetnek előmenetelük érdekében, mert jelenleg inkább csak erősítik a hozzájuk kapcsolódó előítéleteket. Önbizalom-hiányosak, ami gyengíti az ön- és érdekérvényesítő képességeiket, és hajlamosak alábecsülni saját munkájuk értékét. – A nők karrierjét az is hátráltatja, hogy nem fordítanak elég energiát a kapcsolatépítésre, miközben az informális közegek a társadalmi tőke alapkövei. A professzionális előmenetelben fontosabbak, mint a szakmai képességek – hangsúlyozza a szakember.
Jogszabályi környezet
A gyes melletti munkavégzést megengedik a hatályos jogszabályok a gyermek egyéves korától kezdve, tehát az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételnek sincs akadálya. Ha a vállalkozói tevékenységet nem személyesen folytatja– tehát van alkalmazottja –, az egyéni vállalkozó nem köteles járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt terhességi-gyermekágyi segélyben (tgyás), gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes), gyermeknevelési támogatásban részesül. A gyeden, tgyáson lévő kismama akkor lehet egy társaság tagja, ha személyes közreműködésre nem kötelezett (ezt a társasági szerződésben kötik ki.) A jövedelemkivéttel azonban összeegyeztethetetlen az ellátás igénybevétele a jogszabály szerint. – Kivétel ez alól, ha a tevékenységet a vállalkozó napi hat órát meg nem haladó időtartamban, vagy az otthonában végzi – hívja fel a figyelmet dr. Farkas Zsuzsanna jogász.
Amennyiben tehát az egyéni vállalkozó a gyes folyósítása mellett a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként kötelezett a járulékfizetésre. Ha azonban egy vállalkozás ügyvezetője – mivel a tevékenységéből járulékköteles jövedelme keletkezik –, nem jogosult a gyermekgondozással kapcsolatos állami ellátásra az egészségbiztosítási törvény értelmében.