A kutatás során 24 különböző készséget és tudást rangsoroltak azzal a céllal, hogy feltérképezzék azokat a munkavállalói készségeket, amelyek jelenleg a legfontosabbak a munkaadók számára. A megkívánt kvalitásokat 21 iparágra lebontva vizsgálták.
Szektortól függetlenül a fejlett kommunikációs készség vezeti a toplistát, osztozva a dobogón a problémamegoldó készséggel és a számítógépes alkalmazások ismeretével.
Bár az idegen nyelvek ismerete nem személyes készség, hanem megszerzett tudás, a felmérés során mégis körvonalazódott az a markáns trend, miszerint öt meghirdetett pozícióból négy valamilyen szintű aktív angolnyelv-ismeretet vár a jelentkezőktől, míg németnyelv-tudásra csak a pozíciók 4,59 százalékban volt szükség. Biztos angolnyelv-tudással rendelkező jelölteket legnagyobb arányban üzleti támogató központok (SSC-k) keresnek, illetve szintén meghatározó ez az igény az IT és telekommunikációs pozícióknál, valamint a marketing, média és kommunikációs területen (88,19%).
A kommunikációs készségek, valamint az idegen nyelv ismerete egyedül a közigazgatásban hirdetett pozíciók esetén sorolódnak hátrébb. Ezen a területen a feddhetetlenség, az integritás kerül előtérbe, és relatíve nagy hangsúlyt kap a terhelhetőség, valamint a stressztűrő képesség.
A cégvezetők, menedzsmenttagok esetében csak a készség-rangsor végén jelenik meg a terhelhetőség és a stressztűrő képesség. Tőlük jellemzően a határozottságot és az önálló munkavégzésre való képességet kívánják meg.
Az üzleti támogató központok által publikált álláshirdetésekben látványosan lemarad az önállóság kívánalma az alapvető analitikus készségek és ügyfélorientált szemlélet javára: a jellemzően saját módszertan mentén dolgozó SSC-k elsősorban stabil angolnyelv-tudást, erős szóbeli- és írásbeli kommunikációs, valamint elemzési készségeket várnak el a pályázóktól.
Az ügyfélorientált hozzáállás érdekes módon a vendéglátás és idegenforgalom diplomát igénylő munkakörök esetében kevésbé fontos elvárás.
Összességében figyelemre méltó kép rajzolódik ki a legkeresettebb és legkevésbé hangsúlyozott készségeket összehasonlítva: a hazai munkaadók láthatólag a kommunikációs, problémamegoldási, alapvető informatikai, nyelvi és csapatmunka készségeket találják meg legnehezebben a munkaerő toborzása során, és – egyelőre – nem fókuszálnak olyan készségekre (kreativitás, stressztűrő képesség, utazási és tanulási hajlandóság), amelyek vélhetően új típusú foglalkoztatási formák és vállalati kultúrák sajátjai.
„Várhatóan ezek a készségek is nagyobb szerephez jutnak majd a jövőben, azonban egyelőre még éles a szakadék a tradicionális és az új hullámos céges kultúrák elvárásai között” – teszi hozzá Paróczay Balázs toborzási szakértő.