Mélykuti Tibor szerint ahhoz, hogy a magyar fogyasztót jó minőségű, magas hozzáadott-értéket képviselő, belföldi előállítású, versenyképes tejtermékekkel lehessen ellátni, szükséges a tejfeldolgozó üzemek korszerűsítése, a nagy- és a kisüzemeké egyaránt, mivel ezek csak a modern technológia alkalmazásával képesek versenyezni a külföldről behozott áruval.
A Tej Terméktanács elnöke szerint az uniós tejkvóta kivezetése azt eredményezte, hogy a nagy tejtermelő országok az orosz embargó miatt keletkezett termékfeleslegüket az uniós országok piacain próbálták és próbálják levezetni. Erre példaként a sajtok piacát említette, ahol például Németország, Franciaország és Hollandia dömpingáron értékesítik az orosz piacon eladhatatlanná vált termékeiket, és ez a magyar tejágazatot hátrányosan érinti.
Amagyar feldolgozók a válság által legjobban érintett félkemény sajtok piacán legalább 3-4 milliárd, a dobozos tejek piacán legalább 2-3 milliárd forint vesztességet szenvedtek el az embargó életbe lépése óta. Ezért javasolják, hogy Magyarország kezdeményezze a szeptember 7-i brüsszeli agrárminiszteri értekezleten az exporttámogatás újbóli, ideiglenes bevezetését, valamint az intervenciós ár legalább 25 százalékos emelését. Továbbá javasolják: a sajt, vaj és tejpor magántárolási támogatás tagállamokra lebontott újranyitását legalább az orosz embargó idejére; valamint a finanszírozási nehézségek miatt előfinanszírozási lehetőség bevezetését is szükségesnek tartják. Mint korábban megírtuk, a termelők jelenleg önköltségi ár alatt tudják értékesíteni termékeiket. Jelenleg 90-100 forint a kilónkénti önköltség, ám az országos átlagár alig éri el a 75 forintot, de több termelő már inkább 60-65 forintért is értékesítené a termékét, csakhogy megszabaduljon tőle.
„Nem véletlen, hogy amikor az Európai Unió tejtermelői hétfőn Brüsszelben demonstráción adtak hangot elégedetlenségüknek; a tüntetésen magyar termelők is részt vettek” – mondta az érdekképviseleti vezető. Az Európai Bizottság félmilliárd eurós (mintegy 150 milliárd forintos) intézkedéscsomagjának tervéről bővebb tájékoztatást nem tudott adni, mert annak szétosztásáról várhatóan szeptember 15-én születik majd döntés Luxemburgban.
„Amennyiben azt termelésarányosan osztják szét, a magyar tejágazat számára nem jelent majd nagy segítséget, mivel Magyarországnak így mindössze 1,5 milliárd forint juthat” – vélekedett az érdekképviseleti vezető. Az elnök ezért is szorgalmazza hangsúlyosan a jó minőségű magyar tej belföldi feldolgozásának támogatását korszerűsített és modernizált kis- és nagyüzemekben.