1. A ki nem vett szabadság átvihető az új munkahelyre?
Nem ritka, hogy valaki év közben lép be új munkahelyére. Ilyenkor az éves szabadsága időarányos részével gazdálkodhat új állásában. Mindegy, hogy előző munkahelyén igénybe vette-e az összes arányosan járó szabadságát, vagy nem vette azt ki. Ami ott megmaradt, nem vihető át az új munkahelyre. A szabály az, hogy a munkaviszony megszűnésekor a megmaradt szabadságot pénzben kell részére megváltani, kifizetni.
2. Részmunkaidős munkavállaló = kevesebb szabadság?
Ez egy tévhit, mellyel nagyon sok esetben találkoztam már. Az általános munkaidő a napi 8 óra, van azonban aki ennél kevesebb időben, napi 6 vagy 4 órában dolgozik. Ezt részmunkaidős foglalkoztatásnak hívjuk. Tévhit azonban, hogy a részmunkaidőben alkalmazott munkatársnak kevesebb nap szabadság járna, mintha teljes munkaidőben dolgozna. Vagyis a szabadság napok száma nem csökken részmunkaidő esetén sem.
Tévhit, hogy a törvény azt írná elő, hogy próbaidő alatt tilos szabadságra menni. A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a munkaviszony első 3 hónapjában a munkáltató nem köteles szabadságot kiadni a munkavállaló kérése alapján. Tény, hogy a legtöbb esetben 3 hónap próbaidőt szoktak kikötni egy új munkahelyen, így a próbaidő egybeesik azzal az időszakkal, amikor a főnök nem köteles elengedni szabadságra az új munkatársat. Ha azonban valakinek például 1 hónapos próbaideje van, őt sem köteles a munkáltató az első 3 hónapban a munkavállaló kérése szerinti napokon szabadságra engedni.
4. Szabadság helyett pénzt is kérhetünk?
A Munka Törvénykönyve szigorúan szabályozza, hogy milyen esetekben lehet a szabadság helyett pénzt adni. Egyetlen ilyen eset engedélyezett, amikor a munkavállaló munkaviszonya egy adott munkahelyen megszűnik, és a megszűnésig nem vette igénybe az összes, időarányosan járó szabadságát. Ilyenkor kötelező a ki nem vett szabadságot pénzben kifizetni részére.
5. Szabadság szombaton és vasárnap is?
Szintén gyakran előfordul, hogy valaki nincs tisztában azzal, hogy hogyan is kell számolni a kivett szabadságnapokat? Az egyszerűség kedvéért vegyünk egy olyan munkavállalót, aki általában hétfőtől péntekig dolgozik, és a szombat, vasárnap szabad. Az ő esetében, ha 7 nap szabadságot vesz ki, akkor hétfőtől a következő hét keddig lesz szabadságon, legközelebb szerdán kell dolgoznia. Vagyis a szabadság azokra a hétköznapokra vonatkozik, melyek egyébként munkanapok lennének a számára. Más a helyzet akkor, ha valaki úgy dolgozik, hogy a hétvége is a rendes munkaidejébe tartozik. A szabadságot neki is úgy kell számolni, hogy mindig csak az ő munkaidő-beosztása szerinti munkanapokra vonatkozzon.
Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd www.megbizhatoügyvediiroda.hu