5 tévhit a felmondás kapcsán

Számtalan tévhit van a köztudatban a felmondás kapcsán, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon. Ezért most szakértőnk segítségével ezekből szeretnénk eloszlatni néhányat. Mindig kötelező-e felmondás indokolása? Bármikor visszavonható a felmondás? Van-e felmondási védelem a táppénz alatt? Mi történik, ha a próbaidő alatti felmondásban indokolást közöl a munkáltató?

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

1. tévhit - A felmondást mindig indokolni kell

Gyakori tévhit, hogy a felmondást mindig indokolni kell. Ez azonban nem minden esetben van így. A munkavállalónak nem kell indokolnia, ha a határozatlan idejű munkaviszonyát szünteti meg felmondással. Őt csak akkor terheli indokolási kötelezettség, ha munkaviszonyát - próbaidőn kívül - azonnali hatályú felmondással szünteti meg, vagy határozott idejű munkaviszonyát mondja fel. (Hogy mit jelent pontosan a világos, valós és okszerű indoklás, arról itt beszél jogi szakértőnk.)

A munkáltatónak nem kell indokolnia felmondását, ha próbaidő alatt közöl felmondást a munkavállalóval. Ugyancsak nincs indokolási kötelezettség a munkáltató részéről, ha vezető állású munkavállalónak mond fel, és akkor sem, ha nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozott idejű munkaviszonyát szünteti meg felmondással.

Szintén nem kell indokolnia a munkáltatónak, ha a határozott idejű munkaviszonyt szünteti meg azonnali hatályú felmondással. Ebben az esetben azonban köteles a munkavállalónak 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díját megfizetni. (Itt mutatunk néhány tipikus hibát, amelyet a munkáltatók elkövetnek a felmondáskor!)

2. tévhit – Táppénz alatt nem lehet felmondani

Még mindig elég gyakran előforduló tévhit, hogy a betegszabadság vagy táppénz alatt nem lehet felmondani a munkavállalónak. A korábbi Munka Törvénykönyve idején ez így volt, de a jelenlegi törvény szerint a munkavállaló keresőképtelensége alatt is jogszerűen közölhető a felmondás. Ha a munkáltató betegszabadság vagy táppénz alatt közli a felmondást, annak jelenleg az a következménye, hogy a felmondási idő a keresőképtelenség megszűnését követően, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével kezdődik. (A felmondás tilalma csak bizonyos esetekre korlátozódik és itt is vannak alapszabályok, amiket be kell tartani.)

Ezeket fontoljuk meg, mielőtt kirúgnánk valakit
Előbb-utóbb minden cégvezető életében eljön az a pillanat, amikor, ilyen, vagy olyan okokból, fel kell mondania egy dolgozójának. Csakhogy mielőtt ezt az utolsó, drasztikus lépést megtennénk, jó ha válaszolunk magunknak az alábbi kérdésekre.
3. tévhit – A felmondás bármikor visszavonható 

A felmondás egyoldalú nyilatkozat, érvényességéhez nem szükséges, hogy azt a másik fél elfogadja. Ebből az is következik, ha a felmondást a másik fél megkapja, arról tudomást szerez, akkor a felmondást közlő fél egyoldalúan már nem vonhatja vissza felmondását. Azonban arra természetesen lehetőség van, hogy a felek megállapodjanak, hogy a felmondást semmisnek tekintik, és a munkaviszonyt folytatják. Ez viszont már megegyezés kérdése, és nem elég, ha a felmondó munkaadó vagy dolgozó egyszerűen csak visszavonja felmondását.

4. tévhit – Próbaidős dolgozónál nem kötelező az írásbeli felmondás  

Akár tájékozatlanság miatt, akár figyelmetlenségből,  de sokszor előfordul, hogy a munkáltató a próbaidőn lévő munkavállalót írásbeli felmondás nélkül egyszerűen csak „elküldi”, átadja részére a kilépő dokumentumokat, és ezzel a munkaviszony megszüntetését elintézettnek tekinti. Azonban a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást ugyanúgy kötelező írásban közölni a dolgozóval, mint egy „rendes” munkavállaló felmondását, és ezt nem pótolja a kilépő dokumentumok és igazolások átadása. Amennyiben az írásbeli közlés elmarad, akkor a próbaidős dolgozó munkaviszonyának megszüntetése jogellenes lesz, függetlenül attól, hogy ilyen esetben a munkáltatót indokolási kötelezettség nem terheli.

5. tévhit – Próbaidő alatti felmondás indokolása nem köti a munkáltatót

Annak ellenére, hogy a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást nem kötelező indokolni, előfordul, hogy a munkáltató megteszi ezt, és indokolást fűz az ilyen felmondásához. Azonban érdemes arra figyelni, hogy az ilyen indokolás valóságáért a munkáltató helytállni tartozik a bíróság előtt, függetlenül attól, hogy nem volt kötelező az indokolás. Így ha jogvita esetén a munkáltató nem tudja bizonyítani a bíróság előtt, hogy a felmondásban foglalt indok megfelel a valóságnak, akkor a próbaidő alatti felmondása jogellenesnek fog minősülni.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Aki felmond, annak nem jár majd közmunka
A kormány törvényjavaslata szerint az álláskeresőt három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha a számára egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát nem fogadja el, illetve a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel szűnt meg.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo