1. Az ügyfél értéke
Az egyes ügyfél értékét az adja meg, hogy a teljes ügyfélként töltött időszakban mekkora profitot eredményez. Ez egy nehezen kiszámolható érték (főleg, ha egyes termékeink esetében nem direkt profitról beszélünk), de már a legegyszerűbb követés is eredményt hozhat. Sok bonyolult képlet létezik, mi most ezt az egyszerű logikát javasoljuk: ha egy ügyfél jellemzően havonta egyszer tér be vásárolni, és átlagosan 3000 forintot költ el nálunk, akkor 1 év alatt az ő értéke 36 ezer forint, mínusz a teljes költségoldal egy ügyfélre lebontott hányada.
2. A sikeres kampány mérőszáma
A fentinél még egyszerűbb megnézni, mennyibe került egy új ügyfél megszerzése (angol rövidítése: CPA, azaz Cost Per Aquisition, akvizíciós költség). Tételezzük fel, hogy kampányt indítottunk 2 millió forintért, majd a kampány következtében 200 új vásárló tért be hozzánk. Ebben az esetben egy új vásárlónak legalább 10 ezer forintot kell nálunk hagynia, hogy a kampány legalábbis nullás eredményt hozzon, hiszen ennyibe került egy új vásárló megszerzése. Gondolkodjunk el azon, hogy ebből a 200 vásárlóból hányan válnak majd visszatérő ügyféllé, mekkora lesz az értékük, és ez mekkora profitot jelent. Ha ezt előre kiszámoljuk, könnyű eldönteni, érdemes-e egy adott kampányt elindítani – ez választ ad például arra is, hogy egy kuponos akciózásnak (ami szinte mindig mínuszos kampány) van-e értelme. Eláruljuk: általában nincs. (Az akciózás általában megéri, itt olvashat arról, hogy hogy kell jól csinálni.)
Tételezzük fel, hogy Ön szórólapozással próbál új ügyfeleket vonzani. 1000 szórólapból 200 hoz be potenciális vásárlót a boltba, de ebből csak 100 vásárol. Vagy vegyünk példának egy email-kampányt. 5000 jól célzott (!) kiküldött levélből jellemzően 1 ezrelék válik vásárlóvá, azaz 5 lesz fizető ügyfelünk. Ez a szám a konverziós ráta – azaz hány elért potenciális ügyfélből sikerült valós ügyfelet faragnunk. Ez a mérőszám sziámi ikertestvére az előző két mérőszámunknak – ha a kampányunk 1 millió forint, egy jellemző ügyfelünk egyszeri vásárlással 3000 forintot hagy nálunk, a konverziós rátánk pedig 5%, akkor könnyen kiszámolható, hogy a kampány vastagon veszteséges, hacsak ezek az ügyfelek nem válnak a következő 1,5-2 évre is rendszeresen fizető, stabil ügyfeleinkké. Érdemes eljátszani a számokkal.
Gyakori tévhit, hogy az alacsony profit egyértelmű ellenszere az intenzívebb marketing. Ha egy-egy vásárlónk képes arra, hogy valamivel több pénzt költsön nálunk, termékük és szolgáltatásunk pedig érdemes arra, hogy a vásárló márka hű legyen, ezekre is figyelmet kell fordítani. A fenti három mérőszámból egyértelmű lehet (de ha mégsem az, mindenki számoljon utána), hogy a legtöbb vállalkozásnak az éri meg, ha a már elért vásárló esetében erősen koncentrál az upsellingre és a lojalitásra, azaz arra, hogy a vásárló több pénzt hagyjon nála egy-egy alkalommal, és vissza is térjen később. Miért van ez? Azért, mert az új vásárló megszerzése lassú és nehézkes, bizonytalan folyamat, ráadásul jelentős költsége van. Gondolkodjon el azon, milyen további szolgáltatást, értéknövelő kiegészítőt tud eladni. Nézzen rá a vásárlói életciklusra is: mivel tudja rávenni ügyfelét, hogy visszatérjen vagy gyakrabban vásároljon?
Ezek a kérdések pedig már elvezetnek oda, vajon tud-e eleget vásárlói anyagi helyzetéről, vásárlási szokásaikról, anyagi döntéseik hátteréről és versenytársai versenyelőnyéről. Mert a számok mögött minden esetben nagy rendszerek vannak. Amelyeknek érdemes a mélyére nézni.
A cikk szerzője a Megoldás.Most munkatársa.