Siker = 1% ötlet, 99% izzadság

2014. február 14. péntek - 07:30 / Sebők Orsolya
  •    

A világ fejlett országaiban a válság hatására még intenzívebben fordultak a kis- és középvállalkozások felé. A legmagasabb kormányzati szinteken is belátták, hogy szükség van erre a rétegre egy ország gazdaságának működéséhez. Az Amerikai Egyesült Államokban ma már a 10-15 fős szolgáltató vállalatok adják a GDP legalább 80 százalékát. Magyarországon messze vagyunk ettől az aránytól, de egyre többen és többféle módon segítik a vállalati szféra fejlődését.

Darvas Gergely Kép:PP/FényesGábor

Mi a különbség a startup és az induló vállalkozás között?

– Az informatika világából induló vállalkozásokat nevezik startupoknak. Részben amiatt, hogy a web2-es cégeket a legkönnyebb elindítani, és ezek a cégek tudnak rövid idő alatt látványos növekedést produkálni. A legtöbb sikertörténet is innen indul, hisz a biotechnológiai startupok piacra jutása lényegesen lassabb, így ennyi idő alatt kevesebben lettek nagyok ebből a körből. A startup mindenesetre az a vállalkozás, amely az innovációval nyer teret az üzleti világban.

Mit jelent az innováció és mit az áttörő – disruptive – innováció?

– A valódi újításból termék vagy szolgáltatás lesz, amelyre van piaci igény, és fizetni is hajlandó érte valaki. Önmagában sem az ötlet, sem az abból megvalósuló prototípus nem innováció. A ThalesNano Zrt. például 2005-ben elnyerte a chicagói R&D 100 díjat, az úgynevezett műszaki Oscart. Minden évben száz olyan terméket díjaznak, amelyek jelentősen hozzájárultak a világban valamilyen technológiai újítás létrejöttéhez úgy, hogy a kutatásból a piacon sikeres termék lett. Disruptive innovációnak pedig a világ a minimum százszoros hatékonyságnövekedést hozó újítást tekinti. A sikeres, piacképes termék azonban ebben az esetben is alapkövetelmény.

Mikor érdemes vállalkozást indítani egy ötletre?

– Ha több ember összeül, tervezni kezd, és talál egy piaci rést, amelyre fókuszálva elindul a fejlesztés, már vállalkozásról beszélünk. Ténylegesen, azt hiszem, akkor érdemes létrehozni a céget, amikor már a piaci helyzetet sikerült validálni, és látszik, hogy az innováció megvalósítható, de legalábbis érdemes a projektbe időt és energiát fektetni. El kell jutni a prototípusig, és legalább egy komoly vevővel meg kell állapodni, aki hajlandó tesztelni a terméket. Ez már komoly validáció.

Vagyis már a fejlesztés elején el kell kezdeni vevőt keresni?

– Igen. Ritka eset, hogy valaki a saját elképzelésére kifejleszt egy terméket, majd elmegy a kiállításra, kirakja a standjára, és odajön a vevő. Ennél reálisabb elképzelés, hogy már a piacfelmérés fázisában felmérjük és megkeressük a potenciális vevőinket. A cél az, hogy ebben a szakaszban néhányukkal szorosabb együttműködést alakítsunk ki, és elérjük, hogy teszteljék a terméket. A fejlesztés során ugyanis számunkra az a legfontosabb, hogy a piaci visszajelzések beépüljenek a termékünkbe. A szakmai visszajelzések a pénznél is többet érnek. Ha ügyesek vagyunk, viszonylag kevés pénzből lehet indulni. Elég egy kis csapat, akik az idejük töredék részében foglalkoznak az innovációval. A Google-nál heti egy napot mindenki azzal foglalkozik, ami őt érdekli. Ez lehet az innováció ideje. Persze ha olyan szakértelemre is szükségünk van, ami hiányzik házon belül, nagyobb anyagi ráfordítást jelent.

Meddig tart az indulási szakasz?

– Az informatikában, különösen a web2-es világban hetek alatt kiderül, hogy az újdonság működik, vagy nem, érdekli a piacot, vagy sem. Más ágazatban elég fél év, és az is lehet, hogy kell egy év a fejlesztésre és további idő a validálásra. Persze van olyan ágazat, ahol a tizennyolc hónapos fejlesztési időszak sem ritka. Sőt, előfordulhat, hogy valaki túl korán rukkol elő egy technológiai újítással, és a piac még nem hisz neki. Ilyenkor muszáj várni. Persze ehhez az kell, hogy az újító nagyon higgyen a termékben. De azért, mert valami sokkal hatékonyabb technológián alapul, még nem biztos, hogy abból sikeres üzlet lesz. Sőt, a kutatások többsége az egyetemi kutatólaborokban vagy a fiókban marad, legfeljebb tudományos elismerést hoz a kitalálójának.

Darvas Gergely
Számos innovatív vállalkozás üzleti sikeréhez járult hozzá. 1999-ben elnökségi tagként csatlakozott az Aromax Zrt.-hez, valamint az azóta amerikai tulajdonba került vezető biotech vállalathoz, a ComGenexhez. 2004-ben társalapítóként elindította a Thales Nanót, az azóta világhírűvé vált biotechnológiai kutatóvállalatot. Az általa menedzselt legújabb innováció a magyar szabadalomra épülő kozmetikai termékcsalád, a Myrla.

Hogyan lesz a technológiai újdonságból milliárdos bevételt hozó sikersztori?

– Az a cégvezetők feladata, hogy megtalálják a technológia hasznosságát a valós életben. Olyan szerepet kell hozzátársítani, amiért tömegek fognak fizetni a globális piacon. Ekkor lesz sikeres a vállalkozás. Persze van ellenpélda is. Volt egy norvég üzletembercsapat, tagjai semmi mással nem foglalkoztak, mint hogy megszállott feltalálók találmányaival házaltak a világban diplomáciai csatornákon keresztül. Az újítás hasznosíthatóságát keresték. Nem ez az általánosan bevett út. Azért sem ez a gyakorlat, mert hisz a kutatástól a prototípusig vezető út, a találmány szabadalmaztatása sokba kerül. Akkor éri meg invesztálni, ha látszik az üzleti megoldás.

Mitől lesz sikeres egy innováció?

– Általában tízből egy induló cég éli túl az első három évet. A siker hozzávalóiból egy százalékot tesz ki az ötlet és kilencvenkilenc százalékot az izzadság. Az alapfeltétel, hogy a műszaki megoldás piaci hasznosíthatóságát megtaláljuk. De persze, hogy melyik ötlet lesz a befutó, előre nem lehet megmondani. Mégis, a látszat ellenére ebben a világban a véletlennek nincs sok esélye. A kitartást, az elszántságot, valamint a rugalmasságot nevezhetjük a startup-szférában „véletlennek”. Mindenképpen érdemes együttműködésekben gondolkodni. Ha valaki a műszaki területen jártas, keressen egy olyan társat, aki üzleti szemlélettel rendelkezik, és segít az ötlet piacosításában, a találmány üzleti jogosultságának igazolásában, a potenciális vevők és a tőke felkutatásában. Olyan partnert válasszunk, aki ismerős azon a területen, ahol a műszaki innováció megvalósul. Legyünk rugalmasak. Előfordulhat, hogy a piaci igények miatt menet közben 180 fokban változik a fejlesztési irány akár kétszer, háromszor vagy éppen négyszer. És az sem ritka, hogy ezalatt a csapat is módosul. A fejlesztések során muszáj rangsorolni. Első helyen az a projekt áll, amely a legközelebb van a piachoz, és a legbiztosabb a kimenete, hogy minimalizáljuk a kockázatot. A piaci tapasztalat segít eldönteni, hogy melyik irányba érdemes elindulni.

A Spin-off Egyesület elnökeként és gyakorló cégfejlesztőként is számos sikeres fejlesztést követett végig. Mit tanácsol a most indulóknak?

– Ne féljenek a bukástól. Talán ez a legnagyobb különbség az amerikai és az európai vállalkozói környezetben. A tengerentúlon, ha valaki egyszer elesett, feláll, újrakezdi, és a kudarc egyáltalán nem lesz számára hátrány. Az ottani üzleti világban természetesnek fogják fel. Ezenfelül válasszon szerepet magának. Van, aki alapvetően ötletgazda, műszaki beállítottságú, más inkább nyüzsögni szeret, kapcsolatot építeni, üzletet fejleszteni. Ha valakiben megvan mind a kétféle képesség, akkor is döntsön, hogy melyikhez érez nagyobb késztetést. Az elején nem fog tudni mindkét szerepben egyformán helytállni. A másik szerepre találjon partnert. Akármelyik oldalon áll, szükség van a kooperációs készségre. És nagyon fontos az inkubációs háttér is. Pénz nélkül sokáig el lehet vinni egy projektet, az adminisztratív terhek átvállalására viszont már a legelején szükség van ahhoz, hogy az ötletgazda arra koncentráljon, ami a feladata. Az inkubátorházban rendelkezésre áll az a tudás, amely az induló vállalkozásokat átsegíti a kezdeti nehézségeken.

Milyen a hazai innovációs piac?

– Ahhoz, hogy fejlődjön a gazdaság, tenni is kell annak érdekében, hogy a vállalkozások – indulók és növekvők – lehetőségeket kapjanak, és azzal foglalkozhassanak, amihez értenek. Magyarországon a vállalkozásokhoz kapcsolódó óriási adminisztráció jelentősen visszaszorítja az innovációs kedvet, azt, hogy az ötleteken alapuló cégek elinduljanak. Egy kezdő vállalkozó elkezd küzdeni az elemekkel, és az ideje nagy részét olyasmikkel tölti, amivel nem kéne. A Gazella program keretében induló inkubátorházak ebben hozhatnak változást.

Mi a Magyar Spin-off és Start-up Egyesület szerepe?

– Az induló, illetve korai életciklusában járó új, úttörő jelentőségű technológián alapuló vállalkozások létrejöttét és megerősödését segítjük. Azokat, akik a hazai kutatási és fejlesztési eredményekből kinövő termékeikkel globális piaci jelenlétet képesek elérni. Az ország első szektorfüggetlen technológiai klubját hoztuk létre 2005-ben. Azóta számos konferenciát, workshopot rendeztünk. Szoros kapcsolatot ápolunk a kormányzattal, ahol tanácsadói szerepkörben jelenünk meg, és stratégiailag együttműködünk az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével (IVSZ), illetve az Innovációs Szövetséggel, valamint a Biotech Szövetséggel. A tagjainknak szakmai fórumokat, konferenciákat szervezünk, ahol új lehetőségeket, üzletfejlesztési megoldásokat mutatunk be. Legutóbb a Budapesti Brit Nagykövetséggel közösen mutattuk be magyar cégek számára az Egyesült Királyságban lévő üzleti lehetőségeket.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor