Autóvásárláskor lényegében három lehetőség közül választhatunk. Az első az egyösszegű vásárlás, ebben az esetben megússzuk a kamatfizetés költségeit, de a cég mérlegét az autó teljes vételára terheli – olvasható a Next Auto cikkében. Ez a lehetőség eleve csak abban az esetben jöhet szóba, ha bőven van szabadon felhasználható, likvid tőke a cégben, amit nem szeretnénk másra fordítani.

A második lehetőség a hitelfelvétel. Ez azonban inkább akkor megoldás, ha az autót magáncélokra, és nem a vállalkozás keretein belül használnánk. Egyéni vállalkozóként vagy mikrovállalkozás tulajdonosaként előfordulhat, hogy cégként nem megfelelő a hitelképességünk, de magánszemélyként – például a házastárs jövedelmének bevonásával – könnyedén kaphatunk autóhitelt.

Ez utóbbinak viszont komoly hátrányai is vannak. Mint, hogy a futamidő elején a kamatteher még igen magas, ezért a törlesztőrészletek nagy hányada kamatfizetésre megy el, a tőketartozás csak lassan csökken. Magánszemélyként meg kell fizetnünk az áfát is, ami Magyarországon igencsak sokba kerül, ugyanis a 27%-os áfa mérték Európában a legmagasabb. Ráadásul a hazai kamatszint sem alacsony.

Miért célszerű a lízinget választani?

A magánszemélyként történő hitelfelvétellel szemben a lízingnek számos előnye van.

1. A lízingdíjak tőkerészre eső áfa-tartalma visszaigényelhető, azaz a 27%-os áfával, mint költségtétellel, eleve nem kell számolni.
2. A Magyarországon jelenleg magas kamatszint nem jelent akkora problémát, mivel a fizetett bérleti díjak teljes mértékben elszámolhatók költségként, melynek része a lízingdíj kamatrésze is.
3. Az operatív lízing vagy másnéven tartós bérlet hossza is rugalmasan alakítható, mivel a futamidő végén az autó nem kerül a cég tulajdonába. Választhatunk akár rövidebb, például kétéves kifutást, de akár öt évig is használhatjuk a választott járművet.
4. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a lízing konstrukcióval az autó vételára nem terheli meg a cég mérlegét, költségként mindössze a havi lízingdíjakkal és opcionálisan az induló bérleti díjjal kell számolni.

A lízingdíj részletei

A lízingdíj összetevőit alapvetően két csoportra érdemes bontani. Az egyik a pénzügyi konstrukció költségei és az autó vételára, mely ez esetben a tőkeösszeg meghatározása miatt szükséges. Ide tartozik még a regisztrációs adó és az egyéb kisebb illetéktételek, ezek összessége határozza meg a finanszírozási díjat, mely gyakorlatilag egy törlesztőrészletnek felel meg.

A havi lízingdíj mértékére a pénzügyi konstrukció szempontjából lényeges befolyással bír még az, hogy induló – például 20%-os befizetéssel – vagy 0%-os kezdéssel vesszük igénybe a lízinget. Egy jól felszerelt, középkategóriás kompakt finanszírozási díja 20%-os induló bérleti díj mellett már havi 50 ezer forint környékén megáll, amihez már csak az adók és a választott szolgáltatások díja adódik hozzá – mindezek összege lesz a havi lízingdíj, azaz a havi bérleti díj.

Az adók és szolgáltatások havidíjának egy része csak opcionális, választható szolgáltatás, másik részük pedig minden autótulajdonosnál felmerül, gyakorlatilag ezek az üzemeltetés költségei (az autópálya matrica, a Casco és a KGFB biztosítás, a gépjárműadó, a cégautóadó, a gumiabroncsok cseréje és az időszakos szervizek díja).

Amint látható, ezeket a költségeket – a gépjárműadón kívül – akkor is meg kell fizetni, ha magánszemélyként saját autót tartunk fenn, a különbség mindössze annyi, hogy lízing konstrukció esetén ezeket a költségeket mind el is tudjuk számolni.

A cégautóadóról érdemes tudni, hogy az adó mértéke a teljesítménnyel arányosan változik, tisztán elektromos autók esetén pedig nem kell cégautóadót fizetni. Tehát egy elektromos autó lízingelésével még azt az egyetlen plusz költségtételt is eltüntethetjük.

(x)