A mezőgazdasági terményekben elsősorban a galambok és a seregélyek okoznak károkat, amelynek a mértéke akár 40 százalék is lehet. Az USA-ban a madarak akár 50 ezer dolláros kárt is okozhatnak egyetlen éjszaka alatt. Egy 2014-es felmérés szerint a termelők 84 százalékának okoznak kárt a madarak, a becslések szerint minimum 16 százalékos termésveszteséget okozva.
A mezőgazdasági kártételen túlmenően a madarak évszaktól függetlenül problémát jelentenek például a raktárak, állattartó telepek, ipari létesítmények működésében vagy a közlekedésben is. A szárnyasok többféle módon is okoznak károkat, nemcsak megeszik a termést, szennyeznek a tollukkal, ürülékükkel is.
Ha az utólagos kárelhárítás költségét is hozzáadjuk, országos szinten évente többmilliárdos tételről van szó. A reptereken például nem jelentkezik anyagi kár – a munka épp a megelőzés érdekében zajlik – ennek ellenére a madarak távoltartása komoly költségterhet jelent az üzemeltetőnek. Az ipari létesítményekben okozott közvetlen károk és a takarítás költségei mellett a higiéniai kockázat minimalizálása is folyamatos erőforrásokat igényel.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az ilyen károk jogi ellentételezése is nehéz. A biztosítók nem szívesen szerződnek ezekre a kockázatokra. Hatósági bejelentést ugyan lehet tenni például a vadásztársaságoknál, de a tapasztalatok szerint ezek az ügyek évekig húzódhatnak, és jellemzően nem vezetnek eredményre – mutatott rá a helyzetre Péter István, a témával hivatásszerűen foglalkozó Agrosol 2000 Kft. vezetője.
A hosszú ideje megoldatlan gondot egy Agrilaser néven futó fejlesztés látszik orvosolni. A zöld, kerítésszerű nyalábok nem ártanak az állatoknak, de távol tartják azokat a védett területről. Európában főként sirályok, varjúfélék, galambok, vadkacsák, vadlibák, seregélyek ellen vetik be.