A mostanában sokat emlegetett „big data” jelenség valóban fontos lehet a vállalatok számára, hiszen folyamatosan hatalmas mennyiségű strukturált és strukturálatlan adat jön létre, annak ellenére, hogy szakemberek szerint még mindig az adatrobbanás előtt vagyunk. Így az analitikai eszközök a cégek mindennapi munkáját segíthetik, mert az adatokból azok elemzésével lesz érték.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A jelenlegi gazdasági környezet mellett az átalakulóban lévő fogyasztói magatartás, valamint az adatok változatossága, növekvő mennyisége és gyors áramlása is új helyzet elé állítja a vállalatokat világszerte. Minderre megoldást kínálnak az analitikai eszközök, azonban a túlélés illetve a növekedés érdekében a szervezeteknek már most el kell kezdeniük alkalmazkodni ehhez az új trendhez - világított rá a napokban megrendezett SAS Fórum Magyarország 2012 című szakmai konferencia. A találkozó arra is választ adott, hogy miért valóság, és nem csupán „hype” a mostanában olyan sokat emlegetett Big Data jelenség. A rendezvény rámutatott, hogy az analitikai eszközök nem csak a magánszektor szereplőinek munkáját segíthetik, hanem hatékonyan támogathatják a közszféra számos területét, beleértve a kormányzati döntéshozatalt is.
Analitika a közszférában
A nagy mennyiségű adatok kiaknázásában rejlő lehetőségekkel és kihívásokkal a közszféra szereplői is szembesülnek - az ő munkájukat, beleértve a kormányzati döntéshozatalt is, szintén hatékonyan támogathatják az analitikai megoldások. Jó példa erre a mikroszimuláció, amellyel modellezhető, hogy az egyes intézkedések milyen hatást gyakorolnak a gazdasági egységek - például egyének vagy háztartások - szintjén. A Központi Statisztikai Hivatal pedig a 2011. évi népszámlálás adatainak központi feldolgozása során használja a SAS eszközét. A brit Nuffield Trust független egészségügyi kutatóintézete ugyancsak alkalmaz analitikai megoldásokat a munkája során. A SAS Fórumon Adam Roberts, a Nuffield Trust elemzője beszámolt a folyamatban lévő kutatásukról, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy a népesség elöregedése vagy a krónikus betegségek megléte okozza-e az egészségügyi szolgáltatások iránti nagyobb keresletet a következő évtizedben. A kutatás során végzett becslésük szerint az utóbbi játszik nagyobb szerepet a kórházi ellátások igénybevételében.
Napjainkban a technológiai innovációknak - például a mobiltelefonoknak, hűségkártyáknak, intelligens mérőeszközöknek és a közösségi médiának - köszönhetően folyamatosan hatalmas mennyiségű strukturált és strukturálatlan adat jön létre, ugyanakkor még az adatrobbanás elején járunk. A social networking egyelőre gyerekcipőben jár, például Európában mintegy 30% a Facebook-felhasználók aránya - mondta el Mark Torr, a SAS Global Technology Practice igazgatója az egyik legnagyobb hazai üzleti analitikai konferencián. Torr azt is kiemelte, hogy a világ alapjában véve változik meg, és ez a folyamat nagyon gyors. A holnap vásárlója mindent megváltoztat, hiszen olyan korban születik, ahol az internet mindenhol jelen van, a valós idő a normál idő, csaknem minden kommunikáció digitálisan és publikusan zajlik, és az azonnali személyre szabás elvárt, nem pedig választható. Az ilyen felfogás szerint élő fogyasztók mindennapjai - például kommunikáció, közlekedés és tranzakciók - során rengeteg, a jelenleginél is jóval több adat keletkezik majd.
Jó lenne, de drága
Az üzleti intelligencia használata és a ráépülő elemző megközelítés a nehéz gazdasági helyzetben is segíti a hatékony működést. A jelenlegi BI szoftvermegoldások ugyanakkor nem felelnek meg a mai kor elvárásainak, emellett a napjainkban használt, hagyományos BI és analitikai szoftverek a döntéshozók igényeihez mérten túl nagyok, költségesek és nehézkesek – derült ki a UNIT4 globális vezetői felméréséből. „A helyzet az, hogy az analitikai megoldások elmúlt generációja remekül helyt áll a big data (vagyis a hatalmas mennyiségű begyűjtött adatot feldolgozó rendszerek) igényekkel kapcsolatban, különösen a komplex pénzügyi konszolidációs és jelentéskészítési területen. De napjaink üzleti világa nagyobb iramot diktál, mint valaha, az analitikai és döntéshozatali követelmények pedig minden egyes vállalati részleg minden szintű felhasználóját érintik – vezetői és alsóbb szintet egyaránt. E nehézkes analitikai szoftvermegoldások nagy kalibere és komplexitása nem illeszkedik többé e kisebb és gyorsan változó igényekhez." – - mondja Albert Pang, a dublini (Kanada) központú Apps Run the World piackutató vállalat elnöke.
Ezekből az adatokból azonban csak akkor jön létre érték, ha a szervezetek elemzik a rendelkezésükre álló hatalmas adatmennyiséget, és az így nyert információk birtokában kihasználják az ebből adódó lehetőségeket. Ugyanakkor ebben a környezetben nem egyszerű biztosítani, hogy a megfelelő információ, a megfelelő helyen, a megfelelő időben legyen. Akkor beszélünk Big Data jelenségről, amikor az adatok meghaladják egy szervezet hagyományos adatbázis-tárolási vagy feldolgozási képességét.
A konferencián Mark Torr arra is felhívta a figyelmet, hogy a „nagy adat" ma már a teljes analitikai életciklusra hatással van, ezért a szűk keresztmetszetek elkerülése érdekében a szervezeteknek Big Data stratégiában kell gondolkodniuk. A jövő pedig közelebb van, mint gondolnánk, ezért a cégeknek a túlélés és a növekedés érdekében el kell kezdeniük alkalmazkodni ehhez a trendhez. Ebben segítségükre lehetnek a nagyteljesítményű analitikai eszközök, amelyek akár több milliárdnyi adatsor esetén is képesek biztosítani, hogy egy szervezeten belül ne robbanjon fel a Big Data bomba.
Új trendek az analitikában
1. Az aktuális helyzetben kell optimális megoldást találni, és annyira gyorsan változik a világ, hogy a 3-5 éves idősorokon történő adatbányászati modellezés, előrejelzés gyakran nem elégséges.
2. Ma már nincs idő arra, hogy egy szervezet napokig várjon egy komplex elemzésre. A versenyelőny biztosításához azonnali, vagy legalábbis nagyon gyors döntések szükségesek, sokszor helyben, az adott megbeszélésen. A gyorsabb munka jobb minőséget is jelenthet, ugyanis ha az elemzés rövidebb időt vesz igénybe, a szakemberek több mindent kipróbálhatnak, és megbizonyosodhatnak arról, hogy helyes modellt állítottak fel, így megalapozottabbá válhatnak a döntések. Továbbá „ha a rutin döntések gyorsabban meghozhatók, a felszabaduló időben a cégek olyan stratégiai kérdésekkel foglalkozhatnak, mint például a fejlesztések" - emelte ki Musza István, a SAS magyarországi cégvezetője a konferencián.
3. A nem strukturált adatokban rejlő információra is szükség van - ilyen adatok például a közösségi médiából, fórumokból, blogokból, e-mailekből származó szöveges adatok. Bizonyos tanulmányok szerint egy szervezeten belül elérhető információk minimum 75%-a strukturálatlan adat, és ez az arány valószínűleg növekedni fog a közösségi média térnyerésével. Az analitikai eszközökkel ebben az adathalmazban megtalálhatók a jellemző témák, feltérképezhetők a kapcsolati hálók, trendek tárhatók fel a véleményekben, érzületekben, és elemezhető az egyes felhasználók befolyása, de akár a call centerbe beérkező hívások is.
