A hazánkban is 4,5 millió főt meghaladó Facebook közösség óriási üzleti lehetőséget biztosít a potenciális vásárlókkal való kapcsolatteremtésre, azonban, amikor szóba kerül a Facebook, akkor a többséget a lájkok számának bűvölete keríti hatalmába, és presztízskérdéssé válik, hogy kinek az oldalát lájkolták többen.
A 2011–2012-es év egyértelműen a lájkszám minél magasabbra tornázásáról szólt az üzleti oldalak számára, melyet akár az adott márkától függetlenül, irreleváns módon, vagy akár „tisztességtelen” eszközökkel is srófoltak az oldalak adminisztrátorai.
A magas rajongói létszám önmagában viszont vajmi keveset ér, ha az adott oldal követőinek csatlakozási motivációja a márkától vagy terméktől idegen, a lájkgyűjtő kampány után a célcsoportnak nem igazán mondható rajongók bevonása, a párbeszéd kialakítása és a vásárlási szándékuk elérése szinte lehetetlen.
A közösségi marketing fő célja az, hogy a megfelelő időben és helyen üzeneteket juttasson el a megfelelő célcsoport számára, hogy megismerjék a márkánkat és termékeinket, belőlük vevők legyenek, és a visszatérő, rendszeres üzenetek hatására minél rövidebb idő alatt minél többet vásároljanak az adott termékből. További cél az ismertség növelésen és a vásárláson túl a vásárlói hűség (lojalitás) elérése. Ezt úgy lehet felépíteni, ha vásárlóink megkülönböztetett figyelmet kapnak, üzeneteink összhangban vannak a márkaélménnyel, és kommunikációnknak azt kell kifejeznie, hogy ha a fogyasztó hűséges marad a márkához, azzal nagyobb értékre és haszonra tehet szert, mint ha valamelyik versenytárs termékét venné.
A hatékony közösségi média stratégia irányulhat:
-
márkaismertség növelésre
-
forgalomterelésre egy weboldalra vagy webáruházba
-
a Google ranking és a kereső találati számának növelésére, találati pozíciónk javítására
-
problémafeltárásra, fogyasztói magatartás vizsgálatra és piackutatásra
-
médiakampányok hatásvizsgálatára
-
új üzleti lehetőségek felmérésére
-
ügyfélkapcsolatok kezelésére
-
ügyfél adatbázis építésre stb.
A rajongógyűjtés önmagában nem lehet cél!
Rossz üzleti megközelítés, ha valaki csak rajongókat akar gyűjteni. Ugyanis nem mindegy, hogy kikkel evezünk egy hajóban, a velünk tartók eveznek-e, vagy csak nézelődnek, azonos irányba tartunk-e, esetleg lebeszélnek más evezni szándékozókat a haladásról, ne adj’ isten folyamatosan léket vágnak a hajónk aljába, vagy lázadást szítanak, és felgyújtják a hosszú ideig és verejtékkel ácsolt bárkánkat.
Jó üzleti megközelítés, ha visszatérünk a közösségi média létrejöttének eredeti céljához és a rendelkezésre álló technikai eszközök (pl. Facebook, LinkedIn, Pinterest, Twitter, YouTube stb.) és alkalmazások segítségével igyekszünk kielégíteni célcsoportunk alapvető emberi igényét: a hovatartozás és az emberi kapcsolatok iránti szükségletet.
Ha sikerül a közösségi médiát a teljes marketingmixünk elemeként kezelni, felkutatni a vevőinket, rendszeres minőségi tartalmat nyújtani, moderált párbeszédet kialakítani és fenntartani, bevonni őket a termékfejlesztésbe stb., akkor a közösségi média vállalatunk egyik kiemelten fontos, márkaüzeneteinket sikerrel közvetítő csatornájává fog válni. Ha a befektetett költségek és a vállalt kockázatok elfogadható szinten tartása mellett nő a márkánk népszerűsége, érdeklődőink és vevőink száma, hasznos piackutatási eredményeket és adatbázisokat kapunk, akkor üzletünk árbevétele, nyereségünk és piaci részesedésünk is nőni fog. Sikernek pedig ezt nevezhetjük!
Küri Attila közösségi média szakértő www.mypromo.hu