A kutatás kimutatta, hogy a legolcsóbban Litvániában beszélgethetnek egymással a mobiltelefon felhasználók – itt átlagosan 1,9 eurocentet, vagyis körülbelül 5,8 forintot kell fizetni egy percnyi telefonálásért. Ugyanakkor a skála túlsó végén található Hollandiában már 14,7 eurocentet, tehát körülbelül 44,1 forintot kérnek átlagosan a helyi szolgáltatók ugyanazért a hatvan másodpercért. A különbség a két ország között nem kevesebb, mint 774 százalékos – Hollandiában átlagosan közel nyolcszor annyiba került egy telefonhívás, mint Litvániában.
Hazánk kifejezetten jól áll percdíjak tekintetében. Magyarországon az átlagos percdíj pontosan 6 eurocent, azaz 18 forint. Ezzel messze lekőrözzük például az Egyesült Királyságot (29,1 forint), Franciaországot (38,1 forint) vagy Csehországot (31,2 forint). „Ugyanakkor még nálunk is jobb a helyzet ilyen szempontból Romániában, ahol egy percnyi beszélgetés csak 6,6 forintot kóstál” - mondta Solt Ádám az internetet.hu távközlési szakértője.
Nem lesz ez így jó
Az eltérések mértéke már csak azért is furcsa, mert más áruk és szolgáltatások esetében az európai piac ennél sokkal összetartóbb képet mutat. Egy liter tejért például legalább 0,69, legfeljebb 0,99 eurocentet kérnek a kontinensen, így a maximális eltérés 43 százalékos, töredéke a mobiltelefonos szolgáltatások árai közöttinek. Az elektronikus eszközök piacán is hasonló tendencia mutatkozik – egy iPad árában például mindössze 11 százalékos maximális eltérés mutatkozik az Unión belül.
Az adók miatt nem vagyunk sokkal jobbak
A távközlési adóról 2012 májusában határozott az Országgyűlés, és először tavaly augusztusban kellett megfizetniük a távközlési cégeknek. A szolgáltatóknak két forintot kell fizetniük vezetékes és mobil telefonhívásonként és megkezdett percenként, továbbá minden elküldött üzenet – SMS és MMS – után is.
Augusztus elsején a nem magánszemélyek – tehát a cégek – esetében az eddigi 2 forintról 3 forintra nő a szöveges üzenetenként, illetve hívások esetén percenként fizetendő távközlési adó mértéke. Az ilyen előfizetők esetében az adóbefizetés felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedik.
Mivel az adó csak a beszédalapú percdíjakat sújtja, van lehetőség “adóelkerülésre”. Erről itt olvashat.
Ebbe a kategóriába tartozik többek között a társasági adó, az áfa, a frekvenciadíj és a különadó is. Mindent összevetve a cég elemzése alapján hazánkban az átlagos 18 forintos percdíj körülbelül negyven százaléka landol végül az államnál, ennyit tesznek ki az adó- és díjterhek. Érdekes lehet, hogy Svájcban, ahol egyébként a kontinensen az egyik legdrágább a mobiltelefonálás, a percdíjarányos adóterhek a hazainak csupán a negyedét teszik ki. És persze azzal is számolnunk kell, hogy az azóta eltelt időben a telekommunikációs cégeket újabb különadóval sújtotta a kormány – a mostani adatok szerint abból a bizonyos 18 forintból már közel 60 százalék kerül majd az államkasszához.
Lebontanák a roamingot
Hazánk jól áll a roaming tekintetében is. Magyarországon az Európai Bizottság adatai szerint egy külföldi hívás átlagos percdíja 0,35 euró, azaz mintegy 105 forint. Ez megegyezik a francia, olasz és spanyol értékekkel, azonban csak töredéke annak, amit például Belgiumban (291 forint) vagy az Egyesült Királyságban (357 forint) számolnak fel a szolgáltatók.
Ugyanakkor, ha az Európai Bizottság jelenlegi egységesítési tervei megvalósulnak, néhány éven belül egyáltalán nem kell majd a roaminggal foglalkoznunk, legalábbis az Unió határain belül. Az európai piac egységesítése érdekében ugyanis a testület azt szeretné elérni, ha az unión belüli hívásokért mindenhol ugyanannyit számolnának fel a tagállamokban, amennyi a belföldre kezdeményezett hívásokért is, számolt be az internetet.hu.
