Egy nap 2036-ban

Harmadik, majd negyedik ipari forradalom, a testünkbe integrált okoseszközök, gondolkodó hűtők, az egészségünk felett őrködő mosdók, önvezető autók, az energiafogyasztásunkat szemmel tartó házak – számtalan technikai csodát tartogat a jövő, amelyek mintha egy sci-fi író fejéből pattantak volna ki, ám már ma sem számítanak a valóságtól elrugaszkodott fantáziálásnak. Éppen ellenkezőleg, ezek a megoldások már léteznek (még ha olykor csak a tervezőasztalokon is) és a segítségükkel alapjaiban változik meg az életünk egy-két évtizeden belül. De milyen mértékben fogja a technológia felülírni a mindennapi életünket, mennyire lesznek okosak a városaink, és milyen lesz egy napunk 2036-ban?

„Már a reggelek is mások lesznek” – vázolta fel a szemünk előtt megvalósuló jövőt Huber Krisztián, az Okos Jövő Innovációs Klaszter társelnöke a Piac & Profitnak. Amikor ugyanis felébredünk, az ébresztő nem csak minket kelt fel, hanem a házunkat is nappali üzemmódba állítja. Az energiafogyasztásunkat figyelő és szabályozó okos mérőnk a külső hőmérséklethez igazodva a saját beállításainknak megfelelő hőmérsékletűre állítja be ingatlanunk klímáját és a meleg vizet. A mosdónk a reggeli tisztálkodás közben már elemzi az egészségi állapotunkat és szükség esetén riaszt minket, vagy akár egy egészségügyi szakembert, ha a normális paraméterektől eltérő értékeket talál. A konyhánk közben lefőzi a kávét, ha elfogyott a tej, a hűtő megrendeli a boltból és mire kikászálódunk a zuhany alól egy drón, vagy egy önjáró robot talán már meg is érkezik vele az ajtónk elé.

Nagyot tévedünk, ha azt hisszük, hogy ez csak a filmekben létezik. Jelenleg világszerte, így Magyarországon is futnak olyan projektek, amelyek „felokosítják” otthonainkat. A dolgok internetének nevezett jelenség a háztartási eszközeinket teszi majd intelligensé, míg az okos városok koncepciójában a lakossági energiafogyasztás modernizációját az ún. okos mérők teszik hatékonyabbá. „A megújuló energiaforrások terjedésével, illetve a lakossági energiafogyasztási szokások átalakulásával elkerülhetetlen lesz, hogy Magyarországon is széles körben bevezessék a szolgáltatók az okos mérőket” – mondta Huber Krisztián, aki szerint a már jelenleg is folyó kísérleti projektek roppant ígéretesek.

Nyakunkon az új ipari forradalom

Több mint 900 milliárd dollárt hozhat a digitális ipari forradalom a cégek várakozásai szerint, ami a költségek csökkenésének, a hatékonyság és a nyereség növekedésének köszönhető. A szervezetek több mint fele két éven belül megtérülést vár. Az informatikai szakemberek iránti igény és az adatbiztonság viszont továbbra is komoly kihívást jelent.

„Már csak azzal, ha nyomon követhetjük a fogyasztásunkat a tapasztalatok szerint 3-5 százalékkal csökken a felhasznált energia mennyisége. Az okos mérők azonban olyan új üzleti stratégiák kidolgozására is lehetőséget kínálnak a szolgáltatóknak, amelyek ma még első hallásra agyrémnek tűnnek” – hangsúlyozta a szakember. Így például Nagy-Britanniában egy szolgáltató az okos mérők segítségével azt a modellt vezette be, hogy egyszerűen ingyenessé tette a vasárnapi villamosenergia-felhasználást. A lakosság hamar rákapott a dolog ízére így az olyan heti rendszerességgel elvégzett energiaigényes háztartási feladatokat, mint a takarítás, a mosás, stb. vasárnapra időzítették. „A szolgáltató így tervezni tudott azzal, hogy melyik időszakban emelkedik meg a fogyasztás, így arra az időre előre, olcsón tudott lekötni villamosenergiát a piacon, hétköznap pedig nyugodtan adhatta drágábban az áramot. Ezzel a megoldással a fogyasztó és a szolgáltató egyaránt jól jár” – vázolta a példát Huber Krisztián.

Tömeg a buszon? Felejtse el

Az igazi különbség azonban akkor látszik majd, amikor munkába indulunk - mármint 2036-ban. Egyrészt korántsem biztos, hogy a munkahelyünk felé vesszük az irányt. „2036-ra valószínűleg az emberek nagy többsége már távmunkában dolgozik majd, ez a trend egyértelmű és valószínűleg már jóval előbb megvalósul. Ez viszont azt jelenti, hogy bár a lakosság nagy része a városokban él majd, kevesebben indulnak meg reggelente dolgozni, így az utakra, tömegközlekedési eszközökre jellemző zsúfoltság a múlttá lesz” – mondta a szakember.

Ez persze nem jelenti azt, hogy kevesebb autó lesz: éppen ellenkezőleg, várhatóan még a mostaninál is több jármű közlekedik majd. „Igaz, ezek többsége elektromos autó lesz, ez a piac ugyanis robbanás előtt áll. Még nem lehet tudni pontosan mikor, de néhány éven belül az elektromos autók mennyisége, a hozzájuk tartozó infrastruktúra kiépítettsége eléri azt a kritikus pontot, amikor a dolgok egyik pillanatról a másikra felgyorsulnak, így 2036-ra óvatos becsléssel is, az lakossági gépjárművek harmada, de akár fele is elektromos hajtású lesz” – mondta. Az, hogy a mainál nagyobb járműpark fennakadás nélkül közlekedhessen, óriási kihívásnak tűnik, de az „okos városok” addigra fejlett közlekedésirányító rendszerekkel rendelkeznek majd.

Nem sci-fi az okostraktor

Az agrárinformatika gyors fejlődése egyszerre jelent komoly feladatot és lehetőséget a mezőgazdaság számára. A Smart Farming, azaz IT eszközök és technológiák bevonása a növénytermesztésbe hozzájárul a hatékonyságnöveléshez és a fenntartható fejlődéshez, ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogyan lehet ezt kiaknázni a mezőgazdaság különböző területein.

„A következőképpen nézhet ki a közlekedés: reggel beülünk az autónkba, a határidőnaplónk megmondja hová kell aznap mennünk, a közlekedésszervező applikáció megmondja a forgalmi adatok alapján, milyen ütemben, sorrendben érkezhetünk meg az egyes desztinációkra, a város forgalmi rendszerén keresztül parkolóhelyet foglal nekünk, időpontot kér ha ügyintézni akarunk, így várakozás, sorban állás, a szokásos parkolási mizéria nélkül intézhetjük a napunkat” – vázolta Huber Krisztián. A bevásárlás is másképpen fest majd: vége a mázsás súlyú bevásárlókocsiknak, az ideges toporgásnak a kasszáknál. „Egy csipogó lesz a kezünkben, csak megjelöljük a sorok között melyik áruból hányat akarunk venni, ha jóváhagyjuk a vásárlásunkat, akkor kifizetve az autónk csomagtartójában fog várni minket a megvett áru. Sokak számára ijesztő lehet ez a túlzott automatizmus, de ahogy a mostani fejlesztések, így a mobiltelefon vagy éppen a wifi, úgy ezek is tömeges elterjedésük miatt szinte észrevétlenül válnak majd a mindennapjaink részévé” – mondta Huber Krisztián.

Személyre szabott marketing - még sehol sem vagyunk

A marketing is átalakul: a mindenütt jelenlévő térfigyelő-rendszerek és a digitális lábnyomunk, vásárlási szokásaink elemzésével a vállalkozások sokkal közvetlenebbül támadnak meg minket ajánlataikkal, bármerre járunk, a közelben lévő üzletek személyre szabott ajánlatot tesznek, a bevásárlóközpontok csomagokat állítanak össze, a kedvenc éttermünk saját torkos csütörtökkel vár majd. Ez is létező technológia: egy londoni bevásárlóközpontban az érkezőket a parkoló bejáratánál elhelyezett kamerák arcfelismerő szoftverekkel, vagy az autó rendszáma alapján azonosítják, mire beállnak a számukra kijelölt (sic!) parkolóhelyre, okostelefonjukra már meg is érkezik a vásárlási szokásaik alapján összeállított akciós kuponcsomag a bevásárlóközpont üzleteibe. De ennél tovább is megy a rendszer. „Elég elsétálni egy bolt előtt, már csipog is a telefon és sms érkezik arról, hogy ha már éppen arra járunk, be is ugorhatunk, mert ilyen és ilyen akciókkal várnak minket” – vázolta a marketing jövőjét Huber Krisztián.

A munkánk is különbözni fog a jelenlegitől: amellett, hogy előrejelzések szerint az automatizálás miatt több munkakör megszűnhet, a közösségi platformok teljesen új lehetőségeket is kínálnak majd. „Óhatatlanul meg fog erősödni a helyi gazdaság, és a közösségi kezdeményezések, az egyedi termékek és ötletek sokkal inkább felértékelődnek” – vélekedett Huber Krisztián, aki szerint az a jelenség, hogy a termelő és a fogyasztó közti közvetítő kiiktatódik a kereskedelmi láncból, lokális szinten csak erősödni fog. „A közösségi platformok ideális teret kínálnak ugyanis arra, hogy a helyi termelők és a helyi fogyasztók egymásra találjanak.

Uber-hatás: nem kell félnetek jó lesz

Akár tetszik, akár nem, mostanában elképzelhető, hogy a semmiből bukkannak fel a versenytársak, a technológiai fejlődés az üzletmenetet is átírja, a szabályozók pedig csak kapkodják a fejüket. Ezzel a trenddel lehet szembemenni – csak nem érdemes.

Így az a termelő, aki eddig a nagykereskedőnek adta el a paradicsomot, most a környékbelieket fogja ellátni” – vélekedett Huber Krisztián, aki szerint a megosztás gazdaságában már most látni azt, hogy ezek az igazán sikeres modellek. „Az Uber, az Airbnb, vagy a lakáséttermek eredményeiből látszik, hogy a szabályozók és a hagyományos cégek nem tudnak minden területet lefedni, ahol helye van az újabb és újabb kezdeményezéseknek. A fejlődésnek megpróbálhatják útját állni, de nem érdemes” - emelte ki.

A megvalósult Nagy Testvér?

A jövőnk azonban nem csak játék és mese. Egy dolog ugyanis még nagyobb hangsúlyt kaphat, és ez a biztonság. „Gyakorlatilag minden adatunk, minden szokásunk követhető lesz. Egy okos mérő adataiból megmondható, hogy ki, mikor tartózkodik otthon, milyen háztartási gépeket, informatikai eszközöket használ, nem kell különösebb fantázia ahhoz, hogy ezzel könnyen visszaélhetnek a bűnözők. De nem csak az otthoni vagyontárgyaink lesznek veszélyben: az óriási adattömegből, amelyet egy okos város összegyűjt a lakóiról ki lehet mazsolázni, hogy mit olvas, hogy hová jár szórakozni, kikkel találkozik. A modern adatelemző szoftverek nyújtotta segítséggel nemcsak élni, hanem visszaélni is lehet, így a digitális „énünk” védelme, az IT-biztonsági megoldások fejlesztése mindennél fontosabb lesz. A biztonsági szegmensre éppen ezért a klaszter tagjai kiemelt hangsúlyt fordítanak.

Elbeszélnek egymás mellett

Persze ez még nincs itt a szomszédban: a fejlődés legnagyobb gátját ugyanis éppen az emberek jelentik jelenleg. „Egyszerű a probléma, azok a startupok, kkv-k, tudásközpontok, amelyeknél létezik az innovációs potenciál, nemes egyszerűséggel nem értenek szót a cégekkel, politikai döntéshozókkal” – emelte ki Huber Krisztián. A szakember szerint ez nem magyar sajátosság, a jelenlegi okos város fejlesztési projektek éppen azért nem egyértelműen sikeresek, mert ez a kommunikációs probléma globálisan fennáll. A jelenleg mintegy ötven tagot számláló Okos Jövő Innovációs Klaszter éppen ennek a szakadéknak az áthidalására jött létre. A klaszter tagjai között megtalálhatóak az állami és a piaci szektor meghatározó véleményvezérei, akik segítik a közös, mindenki számára elfogadható szempontok érvényesülését, valamint lehetőséget nyújtanak a különböző vélemények megvitatására magasabb szinten. „Arra törekszünk, hogy azokat a kisvállalkozásokat, fejlesztőket akiknél a nagy ötletek keletkeznek, összekössük azokkal a cégekkel, városi döntéshozókkal, akik rendelkeznek azokkal az anyagi forrásokkal amelyek segíthetnek ezen ötletek megvalósulásában” – mondta a szakember.