Kép: PP Archív

Előbb-utóbb a szokásos orvosi vizit nem az orvos–beteg személyes találkozásával fog kezdődni, hanem egy e-mail váltással: a beteg az okostelefonjáról elküldi a hetek óta rögzített alvásgörbéit, EKG-ját, véroxigénszintjét és akár a vérképét is.

– Láttunk hullámcsökevényeket a technológiák fejlődésében, majd az elmúlt években hullámokat is, amelyek bizonyos korábbi eszközöket, modelleket elmostak. Most viszont cunami közeleg az M2M megoldások nyomán, ami az egészségügyet is átalakítja. Alig egy éve elérhető közelségbe kerültek a hordható orvosi okoseszközök, és ma már egyáltalán nem extrém vízió, hogy valakinek a karján vagy a csuklóján van egy érintőképernyős kis kütyü, ami akár a nap huszonnégy órájában rögzít bizonyos adatokat – mondja dr. Meskó Bertalan orvosijövő-kutató, a The Guide to the Future of Medicine című könyv szerzője. Szerinte az innovatív technológia elterjedése hozzájárul ahhoz is, hogy az információ bárki számára hozzáférhetővé váljon, és így végleg leomoljon az orvoslás elefántcsonttornya. Az orvosnak máshogy kell kommunikálnia a beteggel, a betegnek pedig tudatosan kell figyelnie a szervezetét és az életmódját.

Egészségmenedzsment-korszak jön

Néhány tízezer forintért beszerezhetőek azok az eszközök, amelyek digitálisan mérik, rögzítik és egy ingyenes alkalmazás segítségével az okostelefonunkra küldenek a pillanatnyi oxigénszaturációs adatunktól kezdve az aznap általunk elégetett kalóriamennyiség összegén át az EKG-görbénkig bezárólag mindent, köszönhetően a gépek közötti kommunikáció ugrásszerű fejlődésének. Az orvosi jövőkutató szerint ezek és a robotika az orvoslásban nagyon gyorsan utat törnek, és ugyanolyan általános eszközökké válnak, mint ma a fonendoszkóp vagy a zsúrkocsi méretű EKG készülék.

– Érdemes már azelőtt megismerkedni és megbarátkozni a high-tech eszközökkel, mielőtt azok tényleg elterjednek az orvoslásban. A viselhető vérnyomásmérővel, az alvásfigyelővel, a pulzus- vagy oxigénszintmérővel, az aktivitásfigyelővel, és még sorolhatnám azokat az okoseszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy magunkat figyeljük. Előbb-utóbb – egyáltalán nem a távoli jövőben – ugyanis a rutinvizsgálatokra már nem az orvosi rendelőben kerül majd sor, hanem otthon. Az orvoshoz már az ezekből az eszközökből származó adatokkal megyünk az orvoshoz, és a rendelőben már csak a valóban fontos kérdések megvitatására lesz idő – magyarázza a szakember.

Mindebből pedig egy teljesen új beteg–orvos kapcsolat következik, hiszen az információk már mindkét félnek elérhetők lesznek, így orvos és beteg partnerként áll majd egymással szemben. A betegnek egészségtudása és -tudatossága, az orvosnak pedig szakmai tudása van, s a döntést ketten együtt hozzák meg. Persze ehhez nem elég, hogy vannak eszközök, amelyek ezt lehetővé teszik. Meg kell tanulnunk felelősséget vállalni az egészségünkért.

– A legtöbben most úgy gondolkodnak, hogy amíg egészségesek, nem foglalkoznak sem a fizikai, sem a lelki állapotukkal, amikor pedig betegek, elmennek az orvoshoz, akitől azt várják, hogy egy pirulával meggyógyítsa őket. Nos, ez a világ valószínűleg soha nem jön el. A rossz szemlélet átalakításában is forradalmi áttörést hozhatnak az okoseszközök.

Kütyük a test szolgálatában

Eddig, ha valaki nem tudott aludni, egyetlen dolgot tehetett: elment az orvoshoz, aki beutalta az alváslaborba, és hosszas vizsgálatokkal megpróbálta kideríteni a problémát. Az M2M világában viszont egy apró eszközzel a csuklómon követem az alvásom minőségét éjről éjre, és az okostelefonomra küldött adatokból látom az alvásgörbém. Kiderül, hogy mennyi alvásra van szükségem ahhoz, hogy pihenten ébredjek, hogy hogyan váltakoznak az alvási szakaszaim az éjszaka során. Az eszköz megmutatja azt is, hogy mikor kell elaludni és felkelni annak érdekében, hogy a szervezet fizikailag kipihent legyen, sőt pontosan az alvásgörbém alapján ideális pillanatban fog felébreszteni a megadott intervallumon belül.

A mostanában piacra dobott eszközök mérik a napi fizikai aktivitást – például a megtett lépések számát –, a pulzusszámot, a vér oxigéntartalmát és még számtalan alapvető fizikai adatot, amelyekről nem is gondolnánk, hogy mennyi mindent elárulnak a testünkről.

– De nem a technológia fog válaszolni a problémára, csak megmutatja, hogy merre kell keresni a megoldást. Az adatok alapján az okra a betegnek és az orvosnak kell rájönnie – mondja Meskó Bertalan, aki szerint a pár száz eurós eszközök megváltoztatják az életmódunkat is. – Segítenek, hogy tudatosan figyeljük magunkat, azt, hogy a szervezetünknek mi a jó, mikor tud a leghatékonyabban működni.

Az eddig megjelent eszközök többsége az egészséges életmódhoz nyújt kapaszkodót. Az aktivitásmérők többsége nem más, mint egy övön hordott személyi edző: méri, hogy hányat léptünk, mennyi kalóriát égettünk aznap, hogy’ ver a szívünk. A beállított paraméterek alapján pedig szid vagy dicsér a telefonunkon keresztül. Az agyhullámok mérésére is van relaxációs eszköz; abban segít, hogy ellazuljunk.

Kevesen gondolnák, hogy a rendszeres EKG is hozzátartozik az egészségmenedzsmenthez. A zsúrkocsi méretű készülék helyett ez ma már egy tenyérnyi eszközzel történik az okostelefon segítségével, és a hosszú papírlajstrom helyett a görbe a telefonunkon rajzolódik ki.

– A 21. században az orvoslás is digitalizálódik és globalizálódik. Az e-mailben elküldött görbét a világ bármely pontján elemezhetik, akár Amerikából is megérkezhet a szakvélemény néhány dollárért – mutat rá az orvosi jövőkutató.

A technológia a gyógyítás költséghatékonyságát is javítja. Az USB porttal ellátott mellkastapasznak köszönhetően például hamarabb hazaengedhetik a klinikáról a beteget a műtét után. A mindössze körülbelül száz dollárba kerülő eszköz méri a szükséges adatokat, és elküldi azokat az orvos telefonjára vagy számítógépére, vagyis képes helyettesíteni a sok millióba kerülő klinikai berendezéseket.

Nincs határ

Az egyik legextrémebb eszköz az okosvilla, amely nem engedi, hogy gyorsan együnk, hiszen az egészségtelen. Ha túl gyorsan vinnénk be a következő falatot, a villa rezeg, és pirosan világít.

– Jó példa ez arra, hogy mi mindenre képes a technológia, de valószínűleg nem ez lesz a legelterjedtebb okoseszköz – véli Meskó Bertalan.

Nincs olyan paraméterünk, ami nem digitalizálható, vagyis a fejlesztéseknek csak a képzelet szabhat határt. No és a piac. Piac pedig akkor lesz, ha általánossá válik a lakosság körében az egészségmenedzsment. Persze orvos és beteg személyes találkozására ezután is szükség lesz, de a köztük lévő hierarchikus viszonyt partnerséggé alakítják az okoskütyük, amelyeket bárki megvehet akár az interneten.

A cikk a Vodafone támogatásával készült.