Tényleg alacsonyak a bérek közszférában

A közszolgálati dolgozókat tömörítő legnagyobb szakszervezet július 17-ére sztrájkot hirdetett az önkormányzati dolgozók körében. A követelések egyik fő pontja, hogy azoknál, akiket nem érintenek a 2017-es központi béremelések, legyen egy 25 százalékos idei, majd 12 százalékos jövő évi béremelés. Ennek kapcsán a Policy Agenda azt nézte meg, hogyan alakulnak a bérek a közigazgatásban.

A magyar nemzetgazdaságban 2010 és 2016 között a bruttó bérek 30 százalékkal nőttek. Ágazatonként, részletesebben vizsgálva, akkor a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók számára ez a növekedés 28 százalékos volt. Azaz valamivel kisebb, mint a nemzetgazdaság egészében. Ugyanakkor ez a csoportosítás meglehetősen tág, hiszen sok, különböző területet foglal magában. Résztelesebb bontásban nézve már azt látjuk, hogy miközben a rendvédelmet (honvédség, rendőrség), igazságszolgáltatást kivesszük e területből, akkor a „klasszikus” közigazgatás esetében a béremelkedés mértéke már csak 19 százalék. Ez pedig jóval elmarad a védelem mögött, és a nemzetgazdasági átlagtól is.

Ez az évi kb. 1,5 százalékkal kisebb béremelkedési ütem azt jelentette, hogy ezen a logikán egy átlag keresettel rendelkező „általános közigazgatási területen” dolgozó a tavalyi évben havonta nettó 18 ezer forint bértől esett el. Azaz ennyivel többet keresett volna, ha a nemzetgazdasági átlagnak megfelelően emeli a közigazgatásban dolgozók keresetét a kormányzat.

Nemzetközi összehasonlításban sem állunk jól

A Policy Agenda megnézte a Visegrádi-országok statisztikai hivatalainak részletes adatait is, hogy lássuk mi is a magyar helyzet a versenytársakhoz viszonyítva. A közigazgatási dolgozók béreinek összehasonlítása azért nyújt - álláspontunk szerint - jó támpontot egy ország bérrendszerének az értékelésére, mivel sok tekintetben egymással megfeleltethető területekről van szó. Azaz nincs jelentős különbség egy szlovák, vagy egy magyar közigazgatási rendszer között, így nem is lehet arra hivatkozni - mint a gazdaság egyéb területeinél, - hogy más a gazdasági szerkezet, más a bérigény.

Elhalasztják a felvételt és a beruházásokat a cégek a béremelés miatt
A több mint 3200 vállalat megkérdezésével készített felmérés szerint a cégek 29 százaléka elhalasztja a tervezett létszámbővítést az idén a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2017. januári emelése miatt.
Mivel az adatok a csak „általános közigazgatásra” vonatkozóan nem állnak mindenhol rendelkezésre, ezért a tágabb kategóriát (közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás) vettük viszonyítási alapnak. Első ránézésre számunkra az adatok nem is tűnnek rossznak, legalábbis, ha a tendenciákat nézzük. 2010 és 2016 között ugyanis Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó bérek a nemzetgazdaság egészében és a vizsgált szektorban is.

Ugyanakkor, amennyiben már a nettó béreket nézzük, és euróba számoljuk át, már sokkal nagyobb különbség ütközik ki. A magyar bérek a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 17 százalékkal alacsonyabbak, mint Szlovákiában; 18 százalékkal, mint Lengyelországban; és 22 százalékkal, mint Csehországban.

Ennél is rosszabb a helyzet Romániával összehasonlítva a magyar adatokat. Nettó értéken, euróban átszámolva 6 százalékkal kisebb a magyar bér, mint a román. Ez 2010-ben még 34 százalékkal magasabb volt nálunk, mint szomszédunknál. Összességében tehát, bár az elmúlt években valamelyest javult hazánkban az általános közigazgatásban dolgozók helyzete. A kormány nem tekintette őket prioritásnak. annak ellenére, hogy az állami alkalmazottak 14 százaléka dolgozik ezen a területen. A legnagyobb gondot nem az jelenti, hogy például a rendvédelmi területhez képest (ez láthatóan prioritást élvező terület) nem volt jelentős a növekedés, hanem az, hogy a V4-eken belül, vagy Romániához képest euróba átszámolva mekkora különbség van a közigazgatási dolgozók bére között.

Jelentősen nőnek a bérek, de marad a munkaerőhiány
A munkaerőhiány Magyarországon immár egyértelmű ténynek tekinthető: a Korn Ferry Hay Group kutatása szerint a hazai vállalatok 67%-a tapasztal tömeges munkaerőhiányt bizonyos pozíciókban. Bár erről korábban is lehetett hallani, tavaly vált először oly mértékben erőteljessé ez a jelenség, ami már a bérekre, illetve a 2017-es béremelések tervezésére is hatással volt.

Véleményvezér

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 
Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország

Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország  

Ukrajna és Románia is jobban teljesített. 
Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok

Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok 

Épül, szépül a körbezárt uradalom környéke is. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo