Idén 2,8 százalékos, jövőre 2,2 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság (EB), amely kedden tette közzé Brüsszelben az esedékes tavaszi gazdasági előrejelzését mind az unió egészére, mind az egyes tagországokra nézve. Tavaly a magyar GDP 3,6 százalékkal nőtt - emlékeztet a jelentés. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szakértői szerint a növekedés várható lassulása annak tudható be, hogy veszítenek növekedésserkentő erejükből olyan tényezők, mint például, az EU-források rekordmértékű felhasználása. A brüsszeli becslések szerint a magyarországi munkanélküliség, amely jelentősen csökkent, tovább zsugorodik majd, az infláció pedig idén eléri a mélypontot. A költségvetési deficit szilárdan a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt marad. A magyar költségvetési hiány 2014-ben a GDP 2,6 százaléka volt. Idén 2,5 százalék, 2016-ban 2,2 százalék várható az Európai Bizottság szerint.
Az év elején független elemzők 2,1-2,8 közé becsülték a magyar gazdaság növekedését.
Részletező értékelésében az Európai Bizottság megállapítja: 2014-ben a magyar gazdaság a vártnál nagyobb növekedést produkált. A belső kereslet önmagában 4 százalékos GDP-bővülést eredményezett, amit 0,4 százalékponttal lerontott a külkereskedelmi mérleg, így állt elő a 3,6 százalékos növekedés. A belső keresleten belül a bruttó felhalmozás volt a fő tényező. A köz- és a magánszféra beruházásainak szárnyalását segítette az EU-források fokozott felhasználása, valamint a központi bank növekedésösztönző finanszírozási programja, a kis- és közepes vállalkozások kedvezményes hitelezése.
A lassulás jelei már 2014 második felében láthatóak voltak - folytatódik a brüsszeli értékelés. Ez a lassulás a bizottsági elemzők szerint tovább fog tartani, mert az EU-források beáramlásának, valamint a kedvezményes hitelezésnek a hatása mérséklődik.
A Kopint-Tárki elemzése szerint 3,2 százalékos is lehet a gazdasági növekedés.
A 2015-2016-os növekedésnek is a belső kereslet lesz a fő hajtóereje, de a hangsúly a beruházási igényekről áttevődik a magánfogyasztásra - véli Brüsszel. A háztartásoknál több lesz az elkölthető jövedelem, részben annak a pénznek köszönhetően, amit a devizahitelek forintosításával összefüggésben a bankok kénytelenek visszafizetni, részben annak nyomán, hogy az alacsony infláció mellett a reálkeresetek várhatóan növekedni fognak.
Tavaly nem volt infláció, idén márciusban pedig 0,6 százalékos árszintcsökkenés mutatkozott. Az év második felében a becslések szerint enyhe emelkedés lesz, így az esztendő végére ismét 0 százalékos infláció várható. Jövőre az árak mintegy 2,5 százalékkal emelkedhetnek. A becsléseket különböző bizonytalansági tényezők felfelé vagy lefelé módosíthatják, jegyzi meg az Európai Bizottság és megállapítja, hogy több olyan bizonytalansági tényező van, amely kedvező irányba tolhatja el a kiinduló feltételezéseket. Így például a javuló bizalom önmagban is serkentheti a beruházásokat, valamint további hitelezés indulhat meg a növekedési hitelprogram felfutása, illetve a pénzügyi szektor irányában követett politika révén.
Hátszél segíti az uniós gazdasági fellendülést
Nemzetközi gazdasági hátszél, több rövidtávú tényező segíti az európai gazdaság amúgy enyhe ciklikus fellendülését. Ezek között a továbbra is jelentősen alacsony olajárat, a globális gazdaság növekedését, az euró folytatódó leértékelődését és az unió támogató jellegű gazdaságpolitikáját nevesíti. A pozitív körülmények a brüsszeli testület szerint idén 1,8 százalékos gazdasági növekedéshez segítik majd hozzá az uniót, az euróövezet gazdasága pedig 1,5 százalékkal gyarapodhat. Ezzel a bizottság 0,1, illetve 0,2 százalékponttal felfelé korrigálta a három hónappal korábbi előrejelzését.
A bizottság úgy véli, hogy a költségvetési politikák nagyjából semlegesek, sem a költekezés, sem a megszorítás nem jellemző, ami szintén segíti a növekedést. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzésében arra az álláspontra helyezkedik, hogy a növekedés motorja a belső fogyasztás lesz; az idei évben gyorsul a magánszektor fogyasztása, jövőre pedig a befektetések is erőre kaphatnak.
A bizottság ugyanakkor emlékeztet, hogy a pozitív külső körülmények nem minden tagállam számára egyenlő mértékben kedveznek, így a növekedés sem lesz egyenletes az unióban.
Az egy ideje már alacsony vagy esetenként negatív inflációval küzdő egységes piacon a bizottság szerint az idei év első felében is nulla közeli vagy nagyon alacsony marad a pénzromlás, elsősorban az alacsony energiaárak miatt. Az infláció az év második felében, a fogyasztás erősödésével emelkedhet majd valamelyest, jövőre pedig további növekedés várható, ahogy az árcsökkenés idei hatása már nem érvényesül, viszont az euró leértékelődése drágítja az importot. Brüsszel idén mind az eurózónában, mind az unióban 0,1, jövőre pedig 1,6 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol. A munkaerőpiacon, a munkanélküliség terén a brüsszeli testület lassú javulást prognosztizál; idén az euróövezetben 11 százalékra, az unió egészében pedig 9,6 százalékra becsüli Brüsszel az állástalanok arányát, ami jövőre 10,5 és 9,2 százalékra mérséklődhet.
A bizottság szerint az elmúlt évek kiigazításainak köszönhetően a fiskális kilátások továbbra is javulnak. Az EU-ban az átlagos költségvetési hiány a tavalyi 2,9 százalékról idén 2,5, jövőre pedig 2 százalékra csökkenhet. Az euróövezetben tavaly 2,4 százalék volt az átlagos hiány, idén 2,4, 2016-ban pedig 1,7 százalék lehet. Az államadósság a brüsszeli testület szerint tavaly tetőzött 94,2 százalékon az euróövezetben és 88,6-on az unió egészében, idén 94 és 88 százalékra csökken, jövőre pedig tovább mérséklődik, a GDP 92,5, illetve 86,9 százalékára.
A bizottság arra is rámutat, hogy az előrejelzés körül továbbra is sok a bizonytalanság, de úgy véli, hogy a pozitív és negatív kockázatok kiegyensúlyozottak; az átmeneti kedvező hatások például tovább tarthatnak, vagy nagyobb lehet a hatásuk a vártnál. Ronthatja viszont a kilátásokat, ha feszültebbé válik a geopolitikai helyzet vagy nyomás alá kerülnek a pénzpiacok.
A magyar gazdaság szempontjából legfontosabb Németország gazdasági növekedése idén a GDP 1,9, jövőre pedig 2 százaléka lesz. De valamelyest gyorsul a francia gazdaság is; az idei 1,1 százalék helyett jövőre a GDP 1,7 százalékos növekedését jósolja Párizsnak Brüsszel. Az olasz GDP idén 0,4, jövőre pedig 1,4 százalékkal gyarapodhat. A brit gazdaságnak 2015-ben 2,6, 2016-ban pedig 2,4 százalékos növekedést jósol a brüsszeli testület.
A januári választásokat követően ismét reflektorfénybe került Görögország gazdasága az Európai Bizottság jóslata szerint jövőre valósággal megtáltosodik; az idei 0,5 százalékos növekedés helyett 2,9 százalékkal nőhet a hellén GDP, és ugyanilyen javulás várható a foglalkoztatásban, de így is az unióban a legnagyobb, 23,2 százalékos marad a munkanélküliség. A görögországi beruházások Brüsszel szerint az idei 3,1 százalékos visszaesést követően jövőre 7,2 százalékkal emelkedhetnek.
A kiigazító intézkedések következtében a 2013-ban még a GDP 12,3 százalékát kitevő hiány idén 2,1, jövőre pedig 2,2 százalék lehet. Az államadósság jövőre arányaiban nézve óriási mértékben fog csökkenni, csaknem 7 százalékponttal, de így is tetemes és a legmagasabb az unióban, a hellén GDP 173,5 százalékát teszi majd ki az idei 180,2 százalék helyett.