A két építményfőcsoport termelésének volumene eltérően alakult: az épületeké 32,8%-kal emelkedett, az egyéb építményeké 3,0%-kal csökkent. Az épületek építésének növekedése januárban is elsősorban ipari épületek, kisebb mértékben sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye.
Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 45,8%-kal emelkedett, ezzel szemben az egyéb építményeké 26,5%-kal csökkent. A speciális szaképítés termelése 24,2%-kal nőtt.A megkötött új szerződések volumene 211,8%-kal nőtt az előző évihez képest, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 287,4, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 152,7%-kal emelkedett. Az épületeknél több szerződést kötöttek sportlétesítmények, ipari, raktár- és kereskedelmi épületek építésére. Az egyéb építmények építményfőcsoportban több nagy értékű szerződést kötöttek gyorsforgalmi utak építésére.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene január végén 122,8%-kal meghaladta az előző évi alacsony bázist. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké – a januári nagy értékű új szerződéseknek köszönhetően – 43,6, az egyéb építményeké 218,8%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Tavaly egész évben nem sikerült magához térnie az építőiparnak, 2016 minden hónapjában csökkent az építőipar teljesítménye az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A szakértők szerint az uniós források felpörgése és kormányzati ösztönzők is segíthetnek a változásban. A lakásáfa alacsony szinten tartására lenne szükség és arra, hogy kezdjenek valamit a munkaerőhiánnyal.
„A lakáspiac idei történéseit főként az átmeneti időtartamra bevezetett 5 százalékos áfakulcs jövője körüli bizonytalanságok és az építőipari kapacitások szűkössége határozza meg” – emelte ki Futó Gábor a Futureal-csoport alapítója. Az ágazat szereplői határozottan egyetértenek abban, hogy a kormánynak a jelenleg érvényes, csökkentett áfakulcs a véglegesítéséről kellene döntenie, belátható időn belül. Ha ugyanis az áfakulcs valóban visszatér az általános, jelenleg 27 százalékos szintre 2020-ban, egyszerre érintheti hátrányosan a keresleti és a kínálati oldalt. Az általános szintre visszatérő áfakulcs kockázata miatt a vevői oldal már 2018 végétől elbizonytalanodhat, miközben a fejlesztők mind azon igyekeznének, hogy még az 5 százalékos időszakban befejezzék a beruházásokat és értékesítsék a lakásokat.
„Ez a felfokozott fejlesztői aktivitás ugyanakkor tovább fokozná az építőipart amúgy is sújtó kapacitáshiányt, márpedig az eddig is számottevően emelte a kivitelezési költségeket és ezen keresztül az újlakás-árakat” – fogalmazott a Futureal-csoport alapítója. „A kapacitáshiány oka, hogy köztudottan óriási munkaerőhiánnyal küzdünk. A válság évei alatt számos szakember ment külföldre, ám ennek a folyamatnak koránt sincs vége, hiszen az ausztriai és németországi lakáspiaci boom most is elszívó hatást gyakorol régiónk munkaerőpiacára.”
Mindez azt eredményezheti, hogy számos lakóingatlan-beruházás azért nem készül majd el időre, mert a fejlesztők egész egyszerűen nem találnak kivitelezőt. A kormány ezen a helyzeten úgy segíthetne, hogy minél előbb döntést hoz az 5 százalékos áfa véglegesítéséről. „Ebben az esetben megszűnne a kivitelezőkre nehezedő nyomás, hiszen nem lenne muszáj minden projektjüket rohamtempóban befejezni 2019 végéig, így a kivitelezői munkák mutatkozó kereslet kisimulásával enyhülnének a kapacitásgondok is” – húzta alá Futó Gábor.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint a növekedés mértéke a kérdés, amit befolyásolhat az is, hogy az építőiparban lesz-e elegendő munkaerő a fejlesztésekhez.
