Óriási a szellemi tulajdon aránya a gazdaságban - kép: SXC

Az Európai Bizottság mutatta be szeptember 30-án azt a tanulmányt, amelyet az Európai Szabadalmi Hivatallal és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatallal közösen készített „A szellemitulajdon-intenzív iparágak hozzájárulása az európai gazdasági teljesítményhez és foglalkoztatáshoz” címmel. A szellemitulajdon-jogok jelentőségét az uniós gazdaság szempontjából vizsgáló tanulmány a legfontosabb szellemitulajdon-jogokat, így a szabadalmakat, a védjegyeket, a formatervezési-minta oltalmakat, a szerzői jogot és a földrajzi árujelzőket vette figyelembe. (Nem véletlen, hogy az új Btk. is jobban védi a szellemi tulajdont.)

A szellemitulajdon-intenzív ágazatoknak az egyes uniós tagállamok gazdasági mutatóira gyakorolt hatásával is foglalkozik a tanulmány. Magyarországon valamennyi szellemitulajdon-jogot figyelembe véve a szellemitulajdon-intenzív ágazatok az uniós átlagon felüli mértékű gazdasági súlyt mutatnak: a GDP 45,1 százalékát biztosítják, és a munkahelyek 27,2 százalékát adják. Különösen magas mértékű a szabadalom-intenzív iparágak (20% az uniós 13,9 százalékos átlaggal szemben), a védjegy-intenzív ágazatok (38,3% az uniós 33,9 százalékkal szemben) és a formatervezési-minta intenzív ágazatok (17,9% az uniós 12,8 százalékkal szemben) gazdasági teljesítményhez való hozzájárulása, amely ágazatokhoz kapcsolódó foglalkoztatási mutatók is 1-2 százalékkal meghaladják az uniós átlagot. A szerzői jogi ágazatok mutatói az uniós átlaghoz hasonló adatokat mutatnak: a gazdasági teljesítmény 4,4 százalékát biztosítják (az uniós átlag 4,3%), a foglalkoztatásban pedig 3,1 százalékos súllyal jelennek meg (az uniós átlag 3,2%). Egyedül a földrajzi árujelzők tekintetében nem haladják meg a Magyarországra vonatkozó adatok az uniós átlagot.

A tanulmány elemzi az egyes tagállamokban a szellemitulajdon-intenzív ágazatok által biztosított munkahelyek mögött álló belföldi és külföldi cégek arányát is. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tagállamokban a legmagasabb a külföldi cégek aránya a szellemitulajdon-intenzív ágazatokban: Csehországban 36% (ebből 25% EU-s, 11% EU-n kívüli), Szlovákiában 34,7% (27% EU-s, 7% EU-n kívüli), míg Magyarországon 33,3% (22% EU-s, 11% EU-n kívüli). Megvizsgálva, hogy mely tagállamok hozzák létre a legtöbb munkahelyet országhatáraikon túl az EU területén az érintett ágazatokban, Németország (28%), Franciaország (15%), Hollandia (11,7%) és az Egyesült Királyság (11%) vezetnek.

„Meg vagyok győződve arról, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kiemelten fontos szerepet játszanak az innováció és a kreativitás előmozdítása terén. A tanulmány is bizonyítja, hogy a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében mennyire fontos a szellemitulajdon-jogok támogatása. Az eredmények lehetővé teszik, hogy konkrét adatokra épülő politikát folytassunk, hiszen a csúcstechnológiai iparágaktól kezdve a sportszereken keresztül a számítógépes játékok gyártásáig a gazdaság minden területén használunk szellemitulajdon-jogokat, gyakran nem csupán egyféle, de több típusú jogot is.” – mondta a tanulmánnyal kapcsolatban Michel Barnier, az Európai Bizottság belső piacért és a szolgáltatásokért felelős európai uniós biztosa.

Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke szerint „Úttörő jelentőségű és hiánypótló ez a szellemi tulajdon gazdasági súlyát mérő tanulmány, amely magyar vonatkozásban is számos tanulsággal szolgál. Rámutat arra, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok az innovatív vállalkozások számára rendkívül fontosak: ahhoz, hogy a magyar vállalkozások versenyképesek legyenek itthon és a világgazdaságban egyaránt, szükségük van szellemi termékeik védelmére. A felmérés eredményei egybecsengenek a Kormány által ez év augusztusában elfogadott szellemitulajdon-védelmi stratégia, a Jedlik-terv alaptézisével is, miszerint a szellemitulajdon-védelem a társadalmi fejlődés és a gazdasági növekedés egyik húzóereje, ezért hatékony és tudatos használatát fejlesztenünk szükséges.