A fagykárok enyhítése érdekében hathatósan segíteni kell az aktív és passzív fagyvédelmi technológiák terjedését, mert több olyan szabályozási kérdés van, mely jelenleg gátja a fagyvédelmi módszerek terjedésének - teszik hozzá a szakmai szervezetek.
A terméscsökkenést okozó jelenségek idén március-áprilisban fajtól, azon belül fajtától, továbbá ültetvénytől (például azok kondíciójától és az alkalmazott technológiától függően), valamint termőtájtól és még azon belül is településtől függően is nagyon eltérő intenzitással jelentkeznek, illetve fognak jelentkezni a következő hetekben.
A jelenlegi állapot szerint megállapítást nem lehet tenni arról, hogy a negatív időjárási körülmények milyen hatással lesznek a termésre. A várható termésről pontosabb képet leghamarabb 2-3 hét múlva (a gyümölcshullás lezajlása után) lehet alkotni. Bizonyosan vannak olyan termesztőkörzetek, ahol lesz érdemi terméskárosodás, de az országos termésre kifejtett hatás jelenleg nem becsülhető.
A szakmai szervezetek megállapítják: a fagyok mértékében és időtartamában jelentős eltérések voltak termőtájanként, illetve termesztőkörzetenként.
Az északi és észak-keleti régióban kialakuló március 27-i és az április 12-i fagyok már érzékeny állapotban érintették a csonthéjasokat (virágzás előtti állapot, illetve virágzás), de még nem okozhattak érdemi problémát az almánál. Az április 18-i hajnali fagyok a legérzékenyebb (kisgyümölcs) stádiumban érték a csonthéjasokat, és közel hasonlóan érzékeny stádiumban (teljes virágzásban) az almát. Az április 21-i - főleg Dunántúli - fagyok elsősorban a csonthéjasok és a körte, másodsorban az alma terméseredményeit ronthatják.
A gyümölcsfajok vegetációja és ezzel együtt virágzása idén szokatlanul korán, mintegy 10-14 nappal az átlagosnak tekinthető időszak előtt indult. Az elmúlt évi közepes termésből eredő kisebb leterheltség és a tavalyi kedvező időjárás miatt az idei virágzás erőssége a legtöbb termőhelyen, illetve gyümölcsfajnál jó volt, egyes esetekben kifejezetten erős is, ami kedvező alapot szolgáltat egy jó idei terméshez - tartalmazza az összegzés.
Jövőre jön az országok jégkármérséklő rendszer
Várhatóan jövő év májusától működik az egész országra kiterjedő talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer, jelenleg ugyanis még csak Baranya, Somogy és Tolna megyében működik ilyen rendszer.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az M1-en elmondta: a rendszer fejlesztésére egyedüliként a NAK pályázott, ennek alapján az agrárkamara működteti majd várhatóan az országos jégkármérséklő rendszert. A pályázat eredménye legkésőbb június végére várható. A rendszer úgy működik, hogy az ország területét felosztják egy 10-szer 10 kilométeres négyzethálós területre, a metszéspontokban helyeznek el jégesőelhárító talajgenerátorokat, ebből 984 működik majd a rendszerben.
Ez utóbbi szerkezetekkel biztosítható az esetleges jégeső okozta károk mérséklése nemcsak a mezőgazdaságban, hanem például a gépkocsik és az épületek esetében is. A jégesőelhárítás során a talajfelszínen működő generátorokkal ezüst-jodid kristályokat gyártanak, ezeket juttatják nagy koncentrációban a jégszemek kialakulását megelőzően a zivatarfelhőkbe. Így - több jégszem keletkezik - és mérsékelhető az esetleges kártétel.
A kárelhárítás a gazdálkodók számára ingyenes lesz. A költségeket - ami előreláthatólag évente mintegy 1,5 milliárd forintra rúg majd - a Kárenyhítési Alapból finanszírozzák. A mostani beruházás összköltsége pedig mintegy 1,8 milliárd forint. Mindennek nyomán pedig évente mintegy 50 milliárd forint termelési értéket lehet megóvni a mezőgazdaságban - mondta a NAK elnöke.
Tavaly a bejelentések alapján 50 ezer hektáron keletkezett kár, ami hatmilliárd forintos kárt jelentett. Magyarország területének ma még csak egyharmadát védi jégelhárító rendszer, amit Baranya, Somogy és Tolna megyében a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) működtet.
Az összes mezőgazdasági kár 20 százaléka jégkár, amit a rendszer érdemben mérsékel majd.
