Július óta többször is változtak az elképzelések a kisadózó vállalkozások tételes adóját meghatározó részletszabályokat illetően. Talán a hétfő esti végszavazás lezárja az ötletelést és finomítgatást, de – ismerve a parlament jogalkotási szokásait – azért biztosak nem lehetünk ebben. A hazai vállalkozások azonban rugalmasak és edzettek, így elkezdhetik a kalkulációt, megéri-e számukra az átjelentkezés az új adó hatálya alá.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Múlt hétfőn szavazott az országgyűlés a munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódó, még júliusban benyújtott törvénytervezetekhezbeterjesztett módosító javaslatokról, így a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) is. Az NGM másnapi közleménye szerint „hamarosan megismerhető lesz az egységes javaslat”. Így aztán pénteken egy zárószavazás előtti módosító csomaggal örvendeztették meg a honatyákat.
A tételes adó kiváltja
● a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy az átalányadót;
● a társasági adót;
● a személyi jövedelemadót, a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást;
● a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást, valamint a szakképzési hozzájárulást.
Miként akadályozzák meg a fiktív számlázást?
A múlt hétfőn elfogadott változtatások, így a tegnap este 236 igen, 32 nem szavazattal és 54 tartózkodás mellett elfogadott adótörvény elemei többek között lehetővé teszik a kisadózó vállalkozások tételes adója kapcsán a kisadózó számlájának elszámolhatóságát. Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár szerint – mint azt egy hete az MTI kérdésére kifejtette – az eredeti, júliusi javaslatban megfogalmazott tiltás az indokolatlan számlakibocsátásokkal összefüggő visszaélések megakadályozását szolgálta.
A tételes adó nem váltja ki
● a kisadózónak nem minősülő személy foglalkoztatásakor a foglalkoztatás esetén felmerülő adókat és járulékokat (így a foglalkoztatáshoz kapcsolódó bevallások elkészítése alól sem mentesít),
● az általános forgalmi adót.
A parlament tegnapi döntése szerint, 2013-tól az alanyi áfamentesség limitje 5 millió forintról 6 millió forintra nő, összhangban a tételes kisadózó bevételi korlátjával. Alanyi adómentesség esetén az adóalany főszabályként adófizetésre nem kötelezett, nem terheli adóbevallási kötelezettség.
Éppen ezért a fiktív számlázások kiszűrése érdekében bekerült a törvénybe egy új adatszolgáltatási kötelezettség is, amely szerint, ha a kisadózó ugyanazon adóalany részére éven belül egymillió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát, akkor mindketten – a kisadózó és üzleti partnere is – adatszolgáltatásra kötelezettek. Ugyancsak garanciális szabályként pedig adott esetben a kisadózónak kell bizonyítania azt, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.
Szintén módosító javaslattal került be a törvénybe, hogy ezt az adónemet nem választhatja biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozás. További korlátozás az is, hogy ha a kisadózó adótartozása a negyedév végén meghaladja a 100 ezer forintot, akkor a vállalkozás kiesik a kata hatálya alól. Ugyanakkor nem kell megfizetni a tételes adót, ha a vállalkozás tagja legalább 30 napig keresőképtelen.
Nem kell megfizetni
a tételes adót
azokra a hónapokra, amelyek egészében a kisadózó:
● táppénzben,
● baleseti táppénzben,
● terhességi-gyermekágyi segélyben,
● gyermekgondozási díjban,
● gyermekgondozási segélyben,
● gyermeknevelési támogatásban,
● ápolási díjban
részesül,
● katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katona,
● egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti,
● ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát vagy egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette;
kivéve
ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
Azokra a hónapokra sem adót kell fizetni, amelyekben a felsoroltak szerinti állapot megszűnt, feltéve, ha időtartama 30 napot meghaladóan állt fenn.
Iparüzésiadó-fizetési kötelezettség
A módosítások a kisadózó iparűzésiadó-fizetési kötelezettségét is érintették.
A helyi iparűzési adót a vállalkozás teljesítheti tételes adóalap meghatározásával is. Ebben az esetben az adó összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amelyet két részletben kell megfizetni. A tételes adóalap maximális éves összege telephelyenként 2,5 millió forint.
Ha a kisadózó ezt a módszert választja, megszűnik az iparűzésiadó-bevallási, adóelőleg-bevallási és -fizetési, sőt az iparűzési adó alapjának megosztási kötelezettsége is.
A kata különösen az egyszemélyes vállalkozásoknak jó
A katát választhatja egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, valamint kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság. Az adóalanyisága NAV-hoz történő bejelentést követő hónap első napjával, a tevékenységet év közben kezdő vállalkozások esetében a nyilvántartásba vétel napjával jön létre.
Kalocsai Zsolt,az RSM-DTM elnökvezérigazgatója hétfői blogbejegyzésében sorra veszi, mi mindennel kell számolnia annak, aki a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá jelentkezik be. (Keretes írásainkban ezekből gyűjtöttünk.)
TB és jövedelem
● A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, munkanélküli ellátásra jogosult, az ellátások számításának alapja havi 81 300 forint. A mellékállású kisadózó nem szerez biztosítási jogosultságokat.
● Jövedelem az utolsó megszerzett bevételről tett nyilatkozatban feltüntetett bevétel 60 százaléka, ami több tag esetében fejenként egyenlő rész, de legalább a minimálbér.
A szakember szerint bár a tételes adót választó kisadózónak sok mindenre kell figyelnie, a kata még így is egyszerűen adminisztrálható adónem, amely különösen az egyszemélyes vállalkozások számára lehet előnyös. Véleménye szerint az adó várhatóan nagyban hozzájárul majd a gazdaság fehéredéséhez is, mert alacsony adókulcsról van szó – főállású kisadózó után 50 ezer, főállásúnak nem minősülő kisadózó után 25 ezer forint a havi tételes adó –, amin keresztül az adóalanyok biztosítottá válnak, és gazdasági tevékenységüket rendezett formában folytathatják.
A gazdasági tárca számítása szerint a kisadózók tételes adója 15–20 milliárd, a kisvállalkozói adó 30 milliárd forinttal csökkentheti a kisvállalkozók adóterheit.
Fontosabb feltételek a katához
● A tételes adó a naptári évben 6 millió forintot meg nem haladó bevételig él. A bevétel fogalmába az árbevételen kívül beletartoznak az egyéb bevételek, a pénzügyi bevételek és a rendkívüli bevételek is.
● Amíg a 6 millió forintos értékhatárt nem lépi túl a vállalkozás, addig csak az adott hónapra esedékes tételes adót kell megfizetni. Az értékhatár túllépését követően viszont már 40 százalékos mértékű adót kell fizetni.
● A nem az egész naptári évben kisadózónak minősülő vállalkozásoknak az adót, illetve az adótúllépést arányosan kell figyelembe venniük.
● Ha a kisadózó vállalkozásnak a NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, akkor elveszti ezt az adózási státusát, és az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban nem választhatja ezt az adózási formát. Számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan áru forgalmazásáért kiszabott mulasztási bírságnak vagy jövedéki bírság megállapításának is ez a következménye.
