A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint idén az állam kiterjedt szerepvállalása révén a korábban becsültnél lényegesen gyorsabb lesz a növekedés, s alacsonyabb az áremelkedés. A javuló európai konjunktúra serkenti a magyar exportot; a választási gazdaságpolitika következtében növekszik a lakosság vásárlóereje, s ezzel egyes belföldi piacra termelő és szolgáltató cégek teljesítménye; az EU-támogatások csúcsra járatása következtében pedig emelkednek a beruházások is. (Az adatok a fogyasztói és üzleti bizalomban is meglátszanak, nyolc éve nem voltak ilyen optimisták a magyar gazdasági szereplők.)
2014 első negyedévében – igen alacsony bázishoz képest – a magyar GDP hét éve nem látott mértékben, 3,5 százalékkal emelkedett, s az EU-ban is csak a lengyel és román adat volt magasabb. A legtöbb ágazat dinamikusan növelte teljesítményét. Az ipari termelés 8,4 százalékkal, ezen belül a feldolgozóipari 10 százalékkal emelkedett. (Más felmérések is alátámasztják, hogy növekedésre számíthatunk a magyar gazdaságban.)
A bővülésben elsősorban a járműgyártás és az ehhez kapcsolódó beszállító ágazatok eladásainak növekedése játszott szerepet. Ezzel összefüggésben hosszú idő után nemcsak a kivitel, hanem a belföldi értékesítés is emelkedett. Márciusban két éves visszaesés után, ha szerény mértékben is, de már az elektronikai ipar termelése is bővült. Az építőipari termelés több mint 20 százalékkal lett nagyobb, rendkívül kedvező időjárási viszonyok közepette. A kiskereskedelmi forgalom 6,4 százalékkal, de a dohányforgalom megváltozott számbavételét figyelmen kívül hagyva is 4 százalékkal nőtt.
Az adatok bizonytalanságát jelzi, hogy az áfa-bevételek ennél kisebb mértékben, az I. negyedévben csak 1,4 százalékkal, az első négy hónapban 3 százalékkal emelkedtek, miközben a pénztárgépek NAV-hoz kapcsolása miatt elvileg fehéredő hatásnak is jelentkeznie kellett volna. A munkanélküliek száma egy év alatt 2,9 százalékponttal, 8,1 százalékra csökkent. Ez nagyrészt a közmunka és a külföldi munkavállalás következménye, de az I. negyedévben végre a közmunkások nélkül is 2,3 százalékkal emelkedett a foglalkoztatás. A beruházások alacsony bázishoz viszonyított látványos növekedése az I. negyedévben is folytatódott (22,6%), az év során azonban lassulás várható. (A jegybank módosít a Növekedési Hitelprogram feltételein, így még több cég kaphat olcsó hitelt.)
Az I. negyedévben a bruttó átlagkereset 1,8 százalékkal, a közmunkások nélkül 6,4 százalékkal emelkedett. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az áremelkedés pedig átmenetileg megszűnt, az I. negyedévben a reálkeresetek is ugyanennyivel emelkedtek. Az idei béremelések a versenyszektorban a rendkívül alacsony infláció miatt feltehetőleg elmaradnak a tavalyitól, a közmunkások száma és ezzel aránya pedig valamelyest csökkenni fog. Így a bruttó átlagkereset 3 százalék körül emelkedik. Áprilisban 0,1 százalékkal csökkent a magyar árszínvonal, s az EU másik hat tagállamában is defláció volt. A magyar adat elsősorban nem a piaci folyamatok, hanem a diktált rezsicsökkentés következménye: a maginfláció 2,4 százalék volt. Az év hátralevő részében ugyan elkerülhetetlen a piaci áremelkedés, azonban az őszi újabb rezsicsökkentést is figyelembe véve az idei infláció 0,5% körüli, esetleg ez alatti lesz. Így a reáljövedelmek 3 százalék körüli emelkedése mellett a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékos és a fogyasztás 2 % körüli növekedése várható. A vásárlóerő ideihez hasonló, mesterséges növelése azonban 2015-ben már aligha lehetséges.
Az államháztartási hiány az első négy hónapban csaknem elérte az éves előirányzatot, a GDP-arányos államadósság pedig a tavaly év végi, mesterségesen alacsony 79,2 százalékról az I. negyedév végére átmenetileg 84,6 százalékra emelkedett. Mivel a túlzottdeficit-eljárás újraindulásának elkerülése már csak az EU-forrásokhoz való hozzáférés miatt is a kormány elsődleges célja, a 3 százalék alatti deficit elérése szinte biztosra vehető. Ennek terhei közvetlenül feltehetőleg az üzleti szférát fogják érinteni, s csak ennek továbbhárítása a lakosságot.
