Az előző évtizedben az outsourcing, a kiszervezés volt a munkavállalók nagy mumusa, maholnap az automatizálás. Az autóiparban, illetve más szektorok összeszerelő üzemeiben is évek óta dolgoznak robotkarok. A német autóiparban 1149, a japánoknál 1414, az amerikai autógyáraknál 1141 robot jut ma 10 ezer munkavállalóra a worldrobotics.org adatai szerint.
Feleslegessé váló emberi input
Amikor Donald Trump azzal az ígérettel dobálózott kampányában, hogy ha megválasztják, rákényszeríti az Apple-t, hogy hozza vissza Ázsiából a gyártást, a szaksajtó rögtön visszavágott: még ha így lesz is, robotok fogják összeszerelni a telefonokat, vagyis a foglalkoztatottságon ez nem javít. Mintahogyan az Adidasnál sem – amely állítólag visszahozza termelése egy részét Ázsiából –, mert az európai gyárában a 74 ezer négyzetméteren mindössze160 ember fog dolgozni, amúgy teljesen robotizált lesz. És ezzel már az olcsó ázsiai munkaerő sem tud konkurálni. A költözés másik oka a személyre szabás: a boltokban is összeraknak majd cipőket a vásárlók óhajai szerint.
A dolgok internetének összekapcsolt és egymással kommunikáló gépentitásai – háztartási eszközök, autók, gyártósorok okos szenzorai, valós idejű nyilvántartású árukészletek, GPS-vezérelt agrárberendezések – szintén feleslegessé teszik az emberi inputot. Veszélyt jelentenek az emberi munkaerő-szükségletre a drónok is. A PricewaterhouseCoopers elemzése szerint ezek akár 129 milliárd dollár értékű foglalkoztatottat válthatnak ki a mezőgazdaságban, a szállítmányozásban és az őrző-védő szolgáltatóknál.
Japánban a Bank of Tokyo-Mitsubishi fiókjainak előterében a Nao szérianévre hallgató humanoid robot fogadja a betérő ügyfeleket, és ad eligazítást. A Softbanknál az arcelemző robot a kávégéphez invitálja azt a klienst, akinek arckifejezéséből idegességet olvas ki.
Japánban olyan szálloda is van már, ahol szinte mindent robotok végeznek.
A Lowe’s amerikai áruházlánc több nyelven beszélő robotot fejleszt, amely útba igazítaná a vevőket. A rivális Best Buy kioszkjaiban már Chloe hozza elő a vevők által kért portékákat. A Targetnél Tally szorgoskodik. „Ő” a készletet számolja, vásárlókkal nem diskurál.
Az Amazon 30 ezer robotot használ 13 raktárközpontjában (a Citibank becslése).
A Locus Robotics olyan cégek logisztikáját robotizálja, mint a Zara és a Bonobos férfiruhamárka.
A Skype társalapítói által létrehozott Starship nevű cég kis lépegető robotja 9 kilót tud cipelni, s a járda széle sem akadály számára.
A Domino’s Pizza olyan robotot tesztel, amely képes melegen tartani az ételt és az italt, míg házhoz szállítja.
De a robotok a befektetési tanácsadók és a marketingesek munkáját is átvehetik.
Az ember formájú robotok újabb szintre emelik a robotizációt. Egy sor munkát képesek ellátni. Nemcsak útba igazítják az ügyfelet kvázirecepciósként, de jobban tudnak sebet összevarrni, mint a remegésre hajlamos orvoskezek, vagy betegápolást végezni, s nagyobb teherbírású raktárosok, mint a hús-vér ember. Lehet, a jövőben ember–robot sportmérkőzéseket is rendeznek. Topio, az emberszabású koponyával rendelkező robot például pingpongozik. Arra tervezték, hogy ember ellen játsszon. 2015 októberében a tokiói Nemzetközi Robot Kiállításon (IRE) mutatkozott be, miként az állami tulajdonú japán cég, a Nedo robotja, a HRP–2 Kai vagy a Michael Jackson után Jaxonnak nevezett robot is. Utóbbiak természeti katasztrófáknál végeznek terepmunkát: azonosítják a tárgyakat, és elmozdítják azokat, ha akadályozzák a haladásukat. A Kokoro Company robotleányát elnézve nem elképzelhetetlen, hogy hamarosan robotápolók, robotrendőrök, robottáncosok és robotartisták is elözönlik világunkat, sőt a mai erotikus játékszereket is felváltják a szexuális ingerlésre képes robotszeretők, amelyek megszólalásig – pontosabban megmozdulásig – hasonlítanak az emberre. A Kokoro-lány „arcbőrén” még piros pír is látszik.
A techszakirodalom precíz tanulmányokban elemzi a legújabb lökési és egyensúlykísérleteket: hogyan képesek a lépegető robotok lábon maradni, visszanyerni egyensúlyukat. Mindeközben a lehetőségek félelmekkel töltik el a kormányokat: az elidegenedés és a tovább éleződő vagyoni egyenlőtlenség rémképét veti fel a szép új robotvilág.
Új civilizáció jön
A NASA-nál és a Lockheed Martin hadiipari óriásnál éveken át a mesterséges intelligencia kutatásában dolgozó dr. Robin Hanson jóslata szerint a komputerek ezerszer gyorsabbak lesznek az embereknél, tehát lényegesen költséghatékonyabban fognak dolgozni, így a munkakörök nagy részében anyagilag nem éri majd meg embereket foglalkoztatni.
Mi lesz hát az emberekkel? Garantált alapbérből fognak élni, amit az elmúlt években több helyen pedzegetnek? Svájcban a népszavazás elutasította, Finnországban elindul kísérleti jelleggel, de csak a lakosság bizonyos szegmensében. Hanson szerint a modell csakis globálisan működhet. Szerinte új civilizáció fog létrejönni, s csak azoknak lesz biztos a megélhetése, akik rendelkeznek befektetésekkel. A gazdag emberek merő nosztalgiából fognak foglalkoztatni pincéreket, sofőröket és más alkalmazottakat. A cégeket azonban nem jellemzi majd ilyen szentimentalizmus. A döntéshozatal javarészben algoritmus alapú lesz. A davosi Világgazdasági Fórum (WEF) felmérése szerint az emberek meggyőződése, hogy 2026-ra a mesterséges intelligencia helyet fog kapni a legfelsőbb szintű vállalati döntésekben is.
Az Európai Parlament (EP) május 31-én javaslatot tett arra, hogy az EU-ban legyen tb-köteles az „autonóm robotok” foglalkoztatása. „Elektronikus személyeknek” minősülnének, kötelezettségeik és jogaik lennének, munkáltatójuk pedig társadalombiztosítási járulékot fizetne az alkalmazásuk után, bár nem az egészségügyben kötnének ki, ha meghibásodnak. A fejlett országok rohamosan öregedő lakosságának nyugellátásához járulnának így hozzá.
Elemzők szerint közel sem biztos, hogy a különféle politikai szekértáborok között támogatásra lel-e a javaslat. És mivel az EP kötelező erejű törvényt nem hozhat, a tagországok megtehetik, hogy nem ültetik át a javaslatot jogrendjükbe.
2010 és 2015 között a német autóiparban 13 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a robotok száma 17 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére a német ipari cégeket tömörítő VDMA túl bonyolultnak és korainak tartja a tervezetet. Szerintük a növekvő robotsűrűség – 10 ezer munkavállalóra jutó robotok száma – nem fog tömeges munkanélküliséghez vezetni.
