A munkáltatói bérjárulékok nem Magyarországon a legmagasabbak – Csehországban 34%, és Szlovákiában is magasabb ez az érték (35,2%) –, de a bért terhelő összes adót számba véve még mindig Magyarország vezet. Magyarországon 100 forintnyi nettó jövedelem kifizetése (családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele nélkül) mintegy kétszer annyi, 196 forint teljes költséget jelent a munkáltatónak jövedelemszinttől függetlenül. Ez az érték Szlovákiában 164, Csehországban 160, Lengyelországban 166, Romániában pedig 175 forint.
(Többek között ez nem nagyon tetszik a külföldi befektetőknek.)
A családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele, valamint a különböző jövedelemszintek vizsgálata azonban erősen árnyalja ezt a képet. A 2000 eurónak megfelelő havi jövedelmet, plusz három gyermeket feltételezve a munkáltató összes költsége/nettó jövedelem arány szerinti régiós összehasonlításban Magyarország pozíciója lényegesen jobb – derült ki a Mazars által szervezett háttérbeszélgetésen, amelyről együttműködő partnerünk, az Adó Online tudósított.
Sokkal magasabb az áfa
Néhány ország – többek között Magyarország is – a jövedelemadók csökkentésében, illetve a forgalmi típusú adók emelésének a stratégiáját követi a régióban. Az áfa nálunk a legmagasabb mind régiós, mind EU-s összehasonlításban, míg a társasági adó, különösen a sávos adó alsó kulcsát tekintve (10%) – Montenegrótól eltekintve – a régióban Magyarországon a legalacsonyabb. Románia továbbra is a hazánkéhoz hasonló stratégiát folytatja. A román társasági adó és az szja egységesen 16%, ám a 24%-os áfakulcsa a vizsgált országok 21%-os átlaga feletti. Szlovénia 2014-ben indult el ebbe az irányba, azóta az áfakulcsa régiós átlag feletti (22%), de a tao az átlag alatt marad (17%).
Az országok egy másik csoportja éppen ellentétes válságkezelési stratégiát választott: ők a forgalmi típusú adók emelése helyett a magasabb szja, illetve a társaságiadó-kulcsokban látják a megoldást – hívták fel a figyelmet a Mazars szakértői. Ilyen például az egységes adókulcsot elsőként bevezető Szlovákia, mely 2013-tól visszaállította a progresszív rendszert a magánszemélyek jövedelemadóztatásában, és ez 2015-ben változatlanul a kétkulcsos (19, illetve 25%) szja-rendszer formájában maradt érvényben. Ezzel összhangban a korábban 19%-os társasági adó is 23%-ra nőtt, 2014-ben 22%-ra csökkentve ez még mindig a felmérésben szereplő országok 17%-os átlaga felett helyezkedik el. A szlovák áfakulcs ugyanakkor továbbra is átlag alatti, 20%.
Ausztria ugyancsak az átlagosnál alacsonyabb forgalmi adók mellett tette le a voksát: az áfa 20%; a magánszemélyek jövedelemadója ugyanakkor progresszív, vagyis a legmagasabb jövedelemkategóriában eléri az 50%-ot. Nyugati szomszédunk a társasági adó kulcsát is viszonylag magasan, 25%-on tartja.