A 2012. november és 2013. januári időszakban 3 millió 855 ezer főt foglalkoztattak magyarországi érdekeltséggel rendelkező intézmények, amely 39 ezer fővel, 1 százalékkal több, mint egy évvel korábban, s 54 ezerrel marad el az előző 3 havi (október-decemberi) átlagtól a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatsora szerint. A KSH az esztendő összefoglalójában a visszaesés magyarázataként jelezte, hogy januárban a közfoglalkoztatásban részt vevők száma mindig alacsony.
A 15-64 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 822 ezerre nőtt, a korcsoportba tartozó népességen belül 57,1 százalék volt a foglalkoztatottak aránya, ami 1,1 százalékpontos emelkedésnek felelt meg. A 15-64 éves férfi népességből 2 millió 53 ezer fő volt foglalkoztatott, 16 ezerrel többen, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel a férfiak foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal, 62,5 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők közül 1 millió 768 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, 22 ezerrel többen, mint tavaly ilyenkor, ami foglalkoztatási rátájuk 0,9 százalékpontos, 51,8 százalékra történő javulását eredményezte.
A 15-24 éves korcsoportból 227 ezren dolgoztak, a korcsoport foglalkoztatási rátája az egy évvel korábbihoz képest 1,9 százalékponttal, 19,7 százalékra emelkedett. Javult ugyanakkor a legjobb munkavállalási korúak, a 25-54 évesek és az idősebb, 55-64 éves foglalkoztatottak helyzete, foglalkoztatási rátájuk 0,6, illetve 0,8 százalékponttal emelkedett.
A munkanélküliek létszáma ugyanezen időszakban 486 ezer fő volt, 12 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 0,1 százalékpontos növekedés után elérte a 11,2 százalékot. A változást a KSH mintavételi hibahatáron belüli értéknek minősítette.
A 15-74 éves korosztályból 271 ezer férfi, s 216 nő volt munkanélküli. Előbbi csoport munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal 11,5 százalékra emelkedett, utóbbié 0,3 százalékpontos mérséklődés után 10,8 százalékra ért.
Az idén nem várható a munkaerőpiac élénkülése
Miután a munkanélküliségi ráta az év ezen időszakában általában növekedni szokott, így nem jelentett meglepetést a mostani minimális emelkedés, és a vártnak megfelelően alakult a foglalkoztatottak száma is, hiszen télen kevesebb szezonális munka van - emelte ki az adat publikálását követően Németh Dávid, az ING Bank elemzője. Hozzátéve, az elmúlt időszakban megfigyelhető volt, hogy a nőknél nőtt jobban a foglalkoztatás, ami többnyire a részmunkaprogramoknak tudható be, illetve a válság alatt a férfiak körében jelentős leépítések történtek.
Az idén a szakember szerint alapvetően nem várható a munkaerőpiac jelentős élénkülése, a magánszektor az elmúlt időszakban nem tudott felszívni jelentős munkaerőt, és mivel ebben az évben nem várható növekedés, így vélhetően nem is lesz igénye a korábbinál több munkaerőre ennek a szférának. A munkanélküliségi ráta a nyáron 10,3 százalék körül lehet, az év egészében marad 11 százalék körül.
Drága a foglalkoztatás Magyarországon
A magyar kormány adópolitikája megdrágította a foglalkoztatást épp azokon a területeken, ahol a legnagyobb problémák vannak az elhelyezkedéssel - nyilatkozta a Gazdaság TV-nek Oszkó Péter, a Haza és Haladás Egyesület egyik alapítója.
A nyugdíjszabályok változásának hatása látszikA foglalkoztatottak száma nagyrészt szezonális hatások és a közmunkaprogramok visszaesése miatt 53,6 ezer fővel csökkent az előző háromhavi átlaghoz képest, ugyanakkor 39 ezerrel nőtt egy év alatt, nagyrészt az előző évihez képest kiterjedtebb közcélú foglalkoztatásnak köszönhetően - emelte ki a Suppan Gergely a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője.
Az idei év elejére a szakember szerint 11,8 százalékig nőhet a munkanélküliségi ráta, majd a tavaszi hónapoktól újra csökkenhet, a nyár végére pedig 10,3 százalékig süllyedhet. Tavaly az éves átlagos munkanélküliség - valamivel magasabb foglalkoztatás mellett - 10,9 százalék volt, az idén minimális mértékben, 10,8 százalékra csökkenhet.
