A GFI a gazdasági folyamatok alakulásában – eltérően az előző negyedévi még kissé pozitív irányú elmozdulás ígéretétől – már megalapozott, kedvezőtlen várakozásokat jelez a következő félévre. A magyar gazdaság teljesítménye 2009-től – részben a világgazdasági válság, majd a hazai gazdaságpolitikai lépések következtében, ezek között is leginkább az elmaradt felhalmozási folyamatok miatt – jelentősen visszaesett. A fiskális folyamatokban, azaz a költségvetési egyenleg alakításában elért kedvező arány ellenére a GDP erőteljes csökkenése, az adózási és a foglalkoztatási folyamatok zavarai, az infláció gyors növekedése, a fogyasztás további szűkülése egyértelművé teszi a fejlődés egyre távolabbra kerülését.

A GFI-ben szereplő fontos gazdasági indikátorok a következő félévre alacsony és többségében romló teljesítményt jeleznek, azaz a válság mélypontjáról az előző negyedévekben várt elmozdulásra most nem számíthatunk.

Forrás: Policy Agenda

 Súlyosbodó válságjelek

A GFI index értéke az elmúlt két év során a magyar gazdasági folyamatok hullámzását mutatta. A makrogazdaság és a háztartások konjunkturális helyzete 2010 második negyedétől romlott, majd a 2011 elején tapasztalt enyhe javulás után újra erőteljesen csökkent. A magyar gazdaság iránti nemzetközi bizalom 2011 második negyedévében még kissé javult, de ezt ismét egy visszaesés követte, ráadásul az eltelt két év során már a hazai bizalomvesztéssel együtt. A GFI csökkenése is arra utal, hogy 2013 végéig semmiképp sem várható érezhető javulás. Pozitív folyamatokat esetleg a Magyarországgal szembeni túlzott deficit eljárás megszűnésének eredményeként várhatnánk, amely jelenleg az IMF/EU hitel-megállapodás függvénye. Csak ezzel szerezhető vissza a piaci bizalom, amelynek erősödésével együtt indulhatna egy bővülési, fejlődési folyamat. A magyar gazdaság növekedésének megindulása kell ahhoz, hogy fiskális és monetáris folyamatainkat társadalmi céljainknak megfelelően irányíthassuk. A kedvező változást, a válság megszűnésének és ezzel együtt a gazdálkodási folyamatok kedvezőbbre fordulását a GFI egyik összetevője sem valószínűsíti a következő félév során.

Problémák a háztartásokban, a monetáris helyzetben és a vállalkozások finanszírozásában

A gazdaság monetáris és fiskális helyzetét tükröző mutatók szintje 2011. végére még stagnálást mutatott, az IMF hitel-megállapodással kapcsolatos tárgyalások sikerét feltételezve – a magyarországi monetáris helyzet javulása lehetőséggé vált, esély nyílt a megállapodás megkötésével az alapkamat és a forint árfolyam-ingadozásának csökkenésére is. Míg 2010 végén a csökkenés erőteljes volt (-0,5) és ez a hazai pénzügyi és költségvetési folyamatok nehézségeit jelezte, addig 2011 végére javuló folyamatokat tapasztalhattunk. Most azonban, 2012 második felére újra egyértelmű nehézségeket jeleznek a pénzügyi indikátorok.

A monetáris helyzetet tükröző mutatók alapján az látszik, hogy az adósságszolgálatunk teljesítését az áru- és szolgáltatás export épp hogy ellensúlyozza. A tervezett áfa befizetések a megnövelt Áfa-kulcs hatására 2012. elején még teljesültek, de a harmadik negyedévétől a fogyasztás várható szűkülése miatt a már megemelt előirányzattól elmaradó bevételek feltételezhetőek.

Az elmúlt két évben a háztartások gazdálkodását a foglalkoztatás relatív romlása, a jövedelmek folyamatos szűkülése, a fogyasztás erőteljes visszaesése, valamint a kényszer-megtakarítások növekedése jellemezte. 2012 harmadik negyedévében az adatok a háztartások vagyoni helyzetében további romlást mutatnak, a hitel-felvételi kényszer erősödik, a reálkereset változásban nincs érdemi javulás és kifejezetten kedvezőtlen, hogy a fiatalok munkanélkülisége nagyon magas szintű és még növekszik is.

A vállalkozói szféra gazdálkodásának valamennyi indikátora 2012. harmadik negyedévben – a második negyedévi összességükben érezhető javulás után - újra erőteljesen romlott. A GFI rész-indexek közül 2012. harmadik negyedévében egyértelműen a vállalkozások gazdálkodásának indikátorai jelzik a legkedvezőtlenebb kilátásokat. Az export piaci konjunktúra pesszimista kilátásait a kedvezőtlen németországi hatások, valamint a magyar KKV szektor pesszimista előrejelzései is befolyásolják. Az ipari termelés szintje nem várt mértékben visszaesett, de a közvetlen tőkebefektetések lassulása is a beruházások elmaradását jelzik. Igen kedvezőtlen, hogy a vállalati hitelezés továbbra is alacsony szintű, a gazdaságpolitika nem vesz tudomást arról, hogy a ma már a gazdaság számára nélkülözhetetlen pénz un. „hitelpénz”, amelyet a túladóztatott pénzügyi szektornak kellene teremteni, így a szűkülő hitelezési lehetőségek tovább rontják a növekedés esélyeit.