A kormány benyújtotta az Országgyűlés elé a 2023. évi költségvetési törvényjavaslatát, amelyben 4,1 százalékos gazdasági növekedés, 3,5 százalékos hiánycél, a jövő év végéig 73,8 százalékig csökkenő államadóssági ráta és 5,2 százalékos infláció szerepel. Természetesen a javaslat az elfogadásig még több ponton is módosulhat, ám az irányvonalakkal már most érdemes mindenkinek tisztában lenni, hogy a felkészülést időben el lehessen kezdeni.

Több olyan változás is történt, ami pozitívan érint 2022-től azokat a cégeket, amelyek beruházni készülnek.

Eléri jövőre az 1500 milliárd forintot a magánszemélyeknek és vállalkozásoknak biztosított adócsökkentési intézkedések összege. Többek között szja-mentességet kapnak a 25 év alattiak, adóvisszatérítést a családok, valamint csökken a szocho, az ekho és a kiva is. Számos, adózással kapcsolatos jogszabály változik 2022. január 1-jétől, ezeket gyűjtötte össze elemzésében Dr. Bákonyi László adójogi szakjogász.

Meghosszabbított hitelmoratórium, adóvisszatérítés a családosok számára, személyi jövedelemadó mentesség a 25 éven alattiak számára, újabb nyugdíjprémium – ezek a legfontosabb, a központi költségvetést és azon belül különösen az adózást érintő változások, amellyel kalkulálhatunk év végétől. A BDO Magyarország szakértője összefoglalta, hogyan érvényesülnek az új adózási feltételek a gyakorlatban. 

A 2022-es központi költségvetéssel összhangban nyújtott be törvényjavaslatot Varga Mihály pénzügyminiszter, amely többek között a személyi jövedelemadóval, az átalányadózással, a társasági adóval, az áfával kapcsolatos új szabályozásokat foglalja magába. Az adócsökkentések és az egyes adónemek egyszerűsítései a miniszter elmondása alapján a gazdaság újraindítását segítik elő, és szerepel köztük a pénzügyi világ slágertémájára, a kriptodevizákra vonatkozó szabályzás is. Fontos újítás az is, hogy az adóhatóság jövőre már a külföldi vagyontárgyak terhére is aktívan megkísérli majd az adótartozások behajtását.

Több könnyítés is életbe lépett január elsején. Az újonnan hatályba lépő jogszabályok nemcsak a vállalkozók és az állampolgárok terheinek csökkentéséhez járulnak hozzá, hanem a szankciótörvény életbe lépésével a közigazgatás a bírságolás helyett elsősorban az állampolgárok és vállalkozások önkéntes jogkövető magatartását ösztönzi.

Több lényeges adóügyi változtatásról is határozott az Országgyűlés, ezekről Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy fogalmazott: a vállalkozások és a magánszemélyek meglehetősen nagy csoportját érintik, és egyszerre szolgálják a versenyképességet, a gazdaság újraindítását és a visszaélések visszaszorítását.

A kisvállalati adó mértéke 13-ról 12 százalékra, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfakulcsa pedig 18-ról 5 százalékra csökkent január elsejétől, miközben a négy- vagy többgyermekes anyák az év elejétől szerzett kereső jövedelmük után SZJA-mentességet kapnak. Emellett az év elejétől az adóhivatal újabb adminisztrációcsökkentő és tájékoztatási szolgáltatásokat is bevezetett.

November 12-én benyújtották a Parlamentnek a jövő évi tervezett adóváltozásokat tartalmazó törvényjavaslatot. A Mazars összefoglalta a legfontosabb változásokat.

A legnagyobb megtakarítást biztosító adózási forma kiválasztásában segít a cégeknek a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kiva-kalkulátor mellett elérhető egy összefoglaló a változásokról, amelyet minden cégnek érdemes áttanulmányozni, hiszen a kisvállalati adó (kiva) választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint 80 százaléka jobban jár.

Akár 2018-ra lehetségesnek látja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az szja egy számjegyűvé tételét, de akkor más területen - ideértve a béreket, a beruházásokat és az adósságcsökkentést is - nem lesz változás, ezt azonban 2017 tavaszán kell eldönteni.

Az adótörvény változások ismeretében a hazai kkv-k mindössze 42 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak idén. Ezzel a korábbi javuló trend után rég nem látott mélységbe zuhant a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya. A középvállalkozásokra azonban egyelőre kevésbé hatnak az adószabály változások, náluk immár fél éve növekszik a béren kívüli juttatással kalkulálók aránya.

Fel kell gyűrniük az ingujjat a cégvezetőknek és a könyvelőknek, hogy követni tudják az idei évtől érvényes adóváltozásokat. Bár drasztikus módosítás nincs, a sok apró változás bőven elég munkát ad majd. Lássunk néhány, mindenkit érintő változást!

Több jelentős, a vállalkozások adózási kötelezettségeit érintő törvényi változás lép életbe 2015. január 1-jén. Az aktuális adóév végéhez közeledve a cégeknek ezért is érdemes átgondolniuk a legfontosabb adózási teendőket, illetve feltérképezniük és végrehajtaniuk a főbb adónemekben még elvégezhető ésszerűsítési lépéseket.

Komoly gond van a magyar cégvilágban, hiszen sok vállalkozó fő profiljává már a bedőlés-újrakezdés vált és ezen a helyzeten csak rontanak az elhibázott állami támogatások. A legfontosabb teendő a kiszámítható, stabil környezet kialakítása lenne.

Élelmiszer dráguláshoz vezethet, hogy a kormány a jövő évtől jelentősen meg kívánja emelni a kereskedők úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díját – állítja a SPAR Magyarország Kft.

Az első olyan év 2014, amikor nincs adóemelés, új adót sem vezetnek be, csakis kedvezően változnak az adótörvények - jelentette ki Varga Mihály kedden a parlamentben, a kiskeresetűek adójának csökkentését nevezve a kormány fő céljának.

Sok minden változik majd jövőre az adózásban a Parlamentnek benyújtott adótörvények szerint. Az átalakulások az áfával kapcsolatos nem épp egyszerű szabályozást is érintik.

Komoly adóváltozásokat kaptunk a nyakunkba augusztus 1-től. Emelkedik a tranzakciós illeték, így többet kell fizetnie a lakosságnak és a vállalkozásoknak a fizetési, átutalási műveleteknél, illetve komolyan emelkedik a telefonadó is.

Amennyiben az országgyűlés elfogadja az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, hétköznapi nevén a második Varga-csomagot, az Egészségügyi hozzájárulás (eho) alapot képező jövedelmek, illetve az eho kulcsok köre tovább bővül.

A szolgáltató központoknak leginkább a támogatási rendszer, az adózási környezet és a képzett magyar erőforrások miatt érdemes megjelenniük, illetve bővíteni tevékenységüket Magyarországon. Emellett hazánkban a közép-európai és nyugati nyelveket beszélők elérhetősége és a meglévő szaktudás - a lassan csökkenő költségelőny mellett is - hosszú távú előnyt biztosít a vállalatoknak.

Újabb 90 milliárdos megszorító csomagot hirdetett ki a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken este. A csendben kiadott közleményben olyan „apróságok” szerepelnek, mint a bankadó véglegesítése vagy a társasági adó háromkulcsossá alakítása.

Szigorodik jövőre az iparűzési adó. Az új jogszabály rosszul érinti a kereskedő cégeket, különösen azokat, amelyek alacsony árréssel dolgoznak. Félő, hogy egyes nagykereskedelmi láncok kiviszik a határon túlra tevékenységüket, mások árat emelnek.

Változnak a cafetéria szabályok, jön a KIVA és a KATA, egyelőre nem tudni, hogy megy vagy marad az EVA. Változnak az iparűzési adó és áfa fizetés szabályai is, több más mellett. Egyelőre nagy a bizonytalanság, minden esetre összeszedtük, jelen pillanatban hogy látszik, hogy adóznak majd a cégek 2013-ban.

Még semmi se biztos, de lehet, hogy mégsem kell temetnünk a cafeteriát jövőre - véli Király Ágnes Piac&Profit szakértője, arra reagálva, hogy a sajtóban megjelent találgatások szerint visszahátrál a kormány a cafetariára bejelentett brutális adóemeléstől.

Magánszemélyek adózása terén fontos változások lépnek életbe 2013. január elsejével. Habár a pontos adózási szabályozás még késik, már több kulcseleme ismert a jövő évi adózási rendnek. Számos változás várható jövő januártól a magánszemélyek adózásával kapcsolatban. A személyi jövedelemadótól az öröklésen át a járulékplafonig Radnai Károly adószakértő összefoglalja, mivel kell szembenéznünk.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) 2012. III. negyedévében 0,89. Az előző negyedévhez (1,07) viszonyítva érezhető a negatív folyamatok erősödése (-0,17). A következő féléves időszakra a folyamatok összességét tekintve már nem csupán stagnálást, hanem inkább lassú romlást jelez az index. A vállalati gazdálkodás mutatói esetében különösen egyértelmű a visszaesés.