A kormánypárti képviselők hétfőn a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatba emelték Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben bejelentett két (az első 397, a második 367 milliárd forint értékű) kiigazító programját. (Erről bővebben korábbi összefoglalónkból tájékozódhat.) A jövő évi adótörvényekről szóló javaslatba a költségvetési és számviteli bizottság iparűzési adóra vonatkozó módosító indítványa is bekerült. A kisebb adózók elvileg fellélegezhetnek: a levonhatóság korlátozása sávosan történik majd, így 500 millió forint nettó árbevételig az eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatások együttes értékét 100 százalékban le lehet vonni.
Az RSM DTM szakértője szerint főleg a nagykereskedelmi vállalkozásokat fogják érinteni az új szabályok, szemben a korábbi kiskereskedelmet sújtó ágazati különadóval. Persze aggódhattak azok a kiskereskedők is, akik eredményüket módszeresen nulla közelire hozták ki, mivel náluk a költségek között az eladott áruk beszerzési értéke messze felülreprezentált volt, írja Hegedüs Sándor az RSM DTM adópartnere. Többek szerint az új szabályok hatálya alá kerülő nagykereskedelmi vállalatok közül többeknek lehetőségük lesz arra, hogy tevékenységüket a határon túlról szervezzék meg, ami viszont nemcsak az iparűzési adó, de több más adóbevétel csökkenését is eredményezheti összességében.
Hegedüs Sándos megállapítja: „az ágazati különadóhoz hasonlóan a jogalkotó nem preferálja a nagyvállalkozásokat, de ami ennél is érdekesebb, sújtja azokat a kereskedő cégeket, amelyek kisebb árréssel dolgoznak!” Az RSM DTM számításai szerint az Auchan – a nyilvánosan elérhető beszámolók számait áttekintve – a javaslat elfogadása esetén akár 700 millió forintot meghaladó iparűzési adó ráfordítás növekedéssel kalkulálhat 2 százalékos adókulcsot feltételezve, míg például a Spar nulla, és az Aldi is csupán 17 millió forintos kiadásnövekedéssel kell, hogy kalkuláljon.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára úgy véli, hogy bár az 500 milliós forintos bevételi határ soknak tűnhet, de mivel a kereskedelmi ágazat egyes szereplőinél az árrés legfeljebb 20 százalék, ez nem számít soknak. „Az adóteher-növekedés, illetve az olyan – ma még nem is kalkulálható költségnövekedések, mint például a minimálbér-emelés hatása – részben, de nem teljes egészében beépül majd a végfogyasztói árakba. A kereskedők a gyenge lakossági kereslet miatt nem lesznek képesek áthárítani a fogyasztókra teljes egészében a költségeik növekedését. Ennek a következménye az lesz, hogy a vállalkozások a beruházásokon fognak spórolni”, mondta el az Adó Online-nak a szakember.
