Egyszerűsödik az átalányadózás, kedvezőbben adózik a kriptodevizából származó jövedelem
A törvényjavaslat egyszerűsíti az átalányadózást, amelynek értelmében az adózási forma az éves minimálbér tízszereséig, kiskereskedelmi tevékenységnél ötvenszereséig lesz választható. Az így adózó egyéni vállalkozásoknak az éves minimálbér feléig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, továbbá az érintettek élhetnek a családi adókedvezmény lehetőségével is.
A módosítás pontosítja a fentieken túl az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányad mértékét, mely főszabály szerint 40 százalék, néhány kiemelt ágazatnál (pl. építőipar, személyszállítás, szépségipar) 80 százalék, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében pedig 90 százalék.
A törvényjavaslat meghatározza a kriptoeszköz, valamint az ezzel végrehajtott ügylet fogalmát is. Kriptoeszköznek tekintendő az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható, és ezzel kapcsolatos ügyletnek minősül, ha a magánszemély bárki számára megköthető ügyletben kriptoeszköz átruházásával vagy átengedésével nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez, tehát adóköteles ügylet kizárólag akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból. A javaslat értelmében a kriptodevizák átruházásából származó jövedelem már nem egyéb jövedelemként adózik, így 2022. január 1-től a 15 százalékos mértékű szja megfizetése mellett 15,5 százalék mértékű szocho fizetési kötelezettség már nem merül fel.
Változások a gazdálkodó szervezetek és a közhasznú alapítványok adózásában
A módosítás szerint a hibrid gazdálkodó szervezet jövedelme addig a mértékig adózik, amíg ezt a jövedelmet nem adóztatja meg bármilyen ország adójogszabálya, adóalapjukat pedig úgy kell meghatározni, hogy az ne tartalmazza azt az összeget, amelyre társasági adó, vagy annak megfelelő adókötelezettség merül fel. Ezen felül a módosítás a többi vagyonkezelő alapítványhoz és a bizalmi vagyonkezeléshez hasonlóan integrálja az adórendszerbe a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, és a társasági adóalapban elismert költségnek minősíti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak történő vagyonjuttatást, valamint ingyenes átadás kapcsán az eredmény terhére elszámolt összeget.
Továbbá az alapítvány részére az adóévben és a közhasznú tevékenysége támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás értékének, illetve térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százaléka – alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százaléka – csökkenti az adóalapot legfeljebb az adózási előtti eredmény összegéig. Ezen alapítványok mentesülnek a társasági adóalap azon része után, amelyet közérdekű tevékenységük révén szereztek meg.
Új áfa-szabályok az elektronikus kereskedelem és a Brexit vonatkozásában
A 2021. július 1-jétől hatályba lépő áfa-szabályok értelmében a pénzforgalmi szolgáltatóknak negyedévenként elektronikus formában adatot kell szolgáltatniuk a határon átnyúlóan nyújtott fizetésekkel kapcsolatban, ha negyedévente huszonötnél több határon átnyúló fizetést teljesítettek ugyanazon kedvezményezett részére. Az adatszolgáltatásra tehát a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója kötelezett, kivéve, ha ezek közül egyik sem a Közösség területén található, ebben az esetben a kötelezettség a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját terheli.
A törvényjavaslat szerint határon átnyúló fizetésnek minősül, ha a fizető fél a Közösség egyik tagállamában, a kedvezményezett pedig a Közösség másik tagállamában vagy harmadik államban található. A javaslat egyúttal viszonossági alapon biztosítja a belföldön felszámított áfa-visszatérítését az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok számára a 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetében.
Könnyítés és pontosítás a társaságok ügyvitelével kapcsolatban
Az aktuális szabályozás szerint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezőnek számít minden társaság, amelynek eszközei között legalább 75 százalékos arányban ingatlan található, azonban az arányszámításnál nem kell figyelembe venni, ha a társaság két mérlegkészítés között tesz szert ingatlanra, így akkor sem állapítható meg illetékkötelezettség, ha az az eszközök között az ingatlanok aránya így meghaladná a 75 százalékot. A visszaélések megakadályozásának érdekében a meghatározott százalékot elérő ingatlan vásárlás esetén a megszerzett eszközök értékét is növelni kell, viszont, ha az ingatlanok állománya csökken, az említett eszközök állományát is csökkenteni lehet.
A törvényjavaslat pontosítja a késedelmi és önellenőrzési pótlék számítására vonatkozó szabályokat, mely értelmében a napi mértékét három tizedesjegy pontossággal kell megállapítania az adóhatóságnak. E kerekítési szabályok lesznek irányadók a késedelmi kamat számításánál is, mindkét fél késedelme esetén.
Helyi adókra és vámeljárásokra vonatkozó rendelkezések
A javaslat kibővíti az idegenforgalmi adómentességben részesülők körét azokkal a magánszemélyekkel, akik az önkormányzat illetékességi területén egészségügyi szolgálati kötelezettség teljesítése miatt töltenek el legalább egy vendégéjszakát. A vámjogszabályokat érintő módosítás a gyorsított eljárás által lefedett esetek számának megnövelése érdekében a jogsértést eredményező vámhiány mértékét 50 ezer forintról 100 ezer forintra emeli. Mivel a gyorsított eljárás keretében a bírság a helyszínen megfizethető, az adminisztratív terhek csökkennének ezáltal. E szempontból további könnyítést is tartalmaz a javaslat, miszerint a vámhatóság a bírság kiszabása során annak megfizetéséről a váminformatikai rendszerből nyomtatható igazolást állít ki, amely kiváltja a manuális úton kitöltendő nyugta szerepét.
Az adóhatóság már külföldi vagyontárgyak terhére is megkísérli majd az adótartozás behajtását
A tervezet új eljárást vezet be a nem belföldi illetőségű vagy az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy adóssal szembeni végrehajtás foganatosítására. Ez alapján az adóhatóság a követelés külföldi érvényesítése iránt megkeresheti az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertesét.
A végrehajtási intézkedések foganatosításáért a közbeszerzési eljárás nyertesét a külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a beszedett tartozás öt százaléka illeti meg.
