Mi történik, ha egy kedvelt turista célpont hirtelen háborús térséggé válik, s ennek az éppen ott tartózkodó magyarok is elszenvedői valamilyen formában – kérdezik ezekben a napokban egyre többen. A CLB biztosítási alkusz cég leszögezi: a biztosítás nem a háború, hanem a kiszámíthatatlanság ellen véd. Feltéve, ha a kár olyan országban keletkezik, amelynek a beutazási kockázati besorolása a külügyminisztérium szerint zöld, vagyis problémamentes volt. Sajnos, azonban előfordulhat, hogy a kiutazáskor még szabad besorolású ország váratlanul veszélyessé válik, mint ahogy az a napokban Dubajban történt, amikor háborús rakétatámadás érte a gyanútlan külföldi turistákat is. Ilyenkor jogos a kérdés: hogyan tud segíteni a biztosító a helyszínen bajbajutottakon? Mi történik azokkal, akik éppen ott vannak, ott ragadtak?
Fegyveres konfliktusban érvényes-e az utasbiztosítás?
A biztosítók többsége nem vállal kártérítést közvetlen hadicselekményekből adódó károkra, ennek ellenére nem teljesen kilátástalan a helyzet – szögezi le Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója. Jó tudni azonban egy fontos, meghatározó körülményről: amennyiben az utazás megkezdésekor a külügyminisztérium listáján még nem volt piros az úticél, és a konfliktus utólag, vagyis a kint tartózkodás idején eszkalálódik, akkor a biztosítás legalább az esetleges sürgősségi egészségügyi ellátás költségét megtérítheti – magyarázza. A járattörléssel, az ott tartózkodás kényszerű meghosszabbításával és a hazautazással járó pluszköltségek megtérítését az aktuális feltételek megléte vagy esetleges totális hiánya alapján mérlegelik a biztosítók. Vagyis, a helyzet egyáltalán nem fekete vagy fehér.
