Élénk viták folynak a jövő év elejétől változó adózási feltételekről, melyek súlyosan érintik majd a cégeket a legkisebbektől a legnagyobbakig. A szabályok többsége esetében azonban egyelőre nagy a bizonytalanság, következő hónapok hozhatnak még fordulatokat. Radnai Károly az Orientax Tanácsadó Kft. szakértője segít összeszedni, hogy állunk most.
Az iparűzési adó és a cafetéria szabályok jelentős változtatása igen érzékenyen érintené a cégek jelentős részét, elsősorban a kereskedő cégeket. Az iparűzési adót érintő javaslat szerint az eladott áruk beszerzési értékét, valamint a közvetített szolgáltatások értékét csak az árbevétel 80 százalékáig vonhatták volna le a vállalkozások. Ezt a javaslatot a kormány várhatóan visszavonja, ami adózási szempontból mindenképpen üdvözlendő.
A cafetériát érintő adóemelés – az egészségügyi hozzájárulás 10 százalékos adójának 27 százalékra történő emelésének – hatása több reakcióval járhat a vállalkozói szférában: lesznek olyan vállalkozások, amelyek vállalják az adóteher növekedését – minden bizonnyal ez a kisebbség -, a többség pedig vagy teljesen megszűnteti a cafetériát, vagy a növekedő adóterhekkel csökkenti a nettó juttatás mértékét. A hírek szerint lehet, hogy ettől a változtatástól is visszalép a kormány.
Az áfa fizetés tekintetében is jelentős változások lesznek. Bevezetésre kerül a pénzforgalmi áfa fizetés lehetősége, amely körülbelül 500.000 eurós bevételi értékhatárig lesz választható. Ez a szabály komoly likviditási előnyt hozhat a kisvállalkozások számára, ugyanis csak akkor kell megfizetni az áfát a termékértékesítéseik, szolgáltatásnyújtásaik után, ha számláik ellenértékét megkapták vevőtől. Minderről itt olvashat bővebben.
Változik az üzletág átruházása kapcsán fizetendő adóteher is. Míg eddig csak apport esetén volt lehetőség áfa mentességet kérni, mostantól a tényleges értékesítés esetén is lesz erre lehetőség. Természetesen ez csak akkor érvényesíthető, ha a későbbi tevékenység ezt megalapozza, vagyis pl. nem áfa mentes tevékenységet akarnak végezni a cégben - hívja fel a figyelmet a vezető.
A kormány tervezte az eva kivezetését is az adózási rendből, de a szakértő felhívta a figyelmet, hogy egyelőre az ezt alátámasztó törvénymódosítások nem születtek meg, tehát talán mégis marad ez az adónem.
Fontos új elem a vállalkozások szempontjából a kisvállalati adó (KIVA) és kisadózók tételes adózása (KATA) bevezetése. Utóbbi esetében a 6 millió alatti bevételt elérő cégek kedvezményes tételes adót választhatnak, lényegében havi 50.000 forintot jelent tagonként. Ezzel együttesen, egyszerűben fizetik meg a társasági adót, szja-t és osztalékadót, ami jelentős egyszerűsítést jelent a vállalkozások számára. 6 milliós bevétel felett is választható, de ott 40 százalékos adókulcs a 6 millió feletti részre. Itt olvashat részleteket róla. A kisvállalati adó 500 milliós bevételi határig és 25 fős állományig választható, az EVA kiváltására találták ki, de annál szélesebb kör számára lesz elérhető. Egységes, 16 százalékos adókulcsot jelent, amely a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót váltaná ki. Ugyan előbbinél magasabb, de mivel utóbbinál jelentősen alacsonyabb, azon cégek számára, ahol a bérköltség aránya, mindenképpen megéri. Erről az adónemről itt olvashat részletesebben.
