Mint a Piac&Profit is megírta, a kormány fontolóra vette a Cafeteriát sújtó további adóemelés elhalasztását, vagy teljes elkerülését. A kialakuló elégedetlenség, az intézkedés kétes eredménye, az éppen fejlődésnek indult Erzsébet-utalvány és SZÉP kártya várható kihalása, lehet, hogy elgondolkodtatta a törvény előkészítőit is.
"Persze, még semmi sem biztos, de a parlament elé legalábbis még nem került be a beígért módosítás, így még reménykedhetünk." - véli Király Ágnes, a Piac&Profit cafeteria-szakértője.
Módosító indítványból pedig van már szép számmal ebben a témában is:
- A Jobbik javaslatai megemelnék az 500 ezres korlátot 600 ezerre, az adóköteles biztosítási díj jelentős részét adómentessé tennék;
- Az LMP csökkentené a helyi bérlet terhét az eho mértékével;
- A KDNP az egészségbiztosítás definíciójába befoglalná a szűrővizsgálatokat;
- A fideszes képviselők javaslatai visszahoznák a kulturális rendezvény látogatásának támogatását, mégpedig az adómentes sportrendezvény mellé, és lehetővé tennék az egészségpénztárból egészségbiztosítási díj fizetését.
Az eddig bejelentett intézkedések
A kormány 2013-ra újabb, összesen 367 milliárd forint értékű kiigazításról döntött október közepén. Minderre azért került sor, mert az Európai Bizottságtól (EB) hétfőn érkezett levél szerint a két hete elhatározott 397 milliárdos intézkedéscsomagot nem tartják elégségesnek a kormány által kitűzött – a korábban tervezett 2,2 százalékról egyébként 2,7 százalékra megemelt – hiánycél eléréséhez, mivel az intézkedéseknek csak a kétharmadát tudják figyelembe venni, s így 2013-ban a magyar költségvetési hiány a GDP 3,7–3,9 százaléka lenne.
Ennek a csomagnak a részeként 2013 január elsejétől az iparűzési adó tekintetében történt javaslat, amely azt mondja ki, hogy az ipa alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének 80 százaléka lenne levonható. Szakértők már korábban is jelezték fenntartásaikat az intézkedés hatásaival kapcsolatban – erről itt olvashat bővebben. Ugyanezen csomag részeként ( melyről itt olvashat bővebben) döntöttek a béren kívüli juttatások Eho mértékének 10-ről 27 százalékra növeléséről. Így szakértők szerint a juttatások adóelőnye olyan mértékben szűkül, hogy a munkáltatók nyilván elgondolkodnak rajta, hogy így megéri-e. A felmérések is azt mutatják, hogy a jelen gazdasági helyzetben könnyen feladják.
