Az Uber magyarországi története közismert és jól rámutat a területtel kapcsolatos szabályozás kialakításának szükségességére. Hazánkban is gombamód szaporodnak ugyanis a közösségi gazdasági modellre alapuló vállalkozások, melyek már számos iparágban, a közlekedésen kívül például a logisztika, a pénzügy, vagy a mezőgazdaság terén nyújtanak szolgáltatásokat.
A magyar Sharing Economy Szövetséget hat hazai vállalkozás – a közösségi irodákat működtető LOFFICE, az Oszkár telekocsi szolgáltatás, a Rukkola.hu online könyvcserélő platform, az online fizetési megoldást biztosító Barion, a Tickething online jegypiactér, és a Zöldségközösség.hu közösségi mezőgazdasági szolgáltató vezetői alapították idén áprilisban. A Szövetség célja, hogy elősegítse a közösségi gazdaság hazai fejlődését, támogassa a hazai közösségi szolgáltató vállalkozások működését, illetve a megfelelő szabályozási környezet kialakítását. Fontos cél továbbá a közösségi gazdaság modell működésének és előnyeinek bemutatása a jelen és a jövő generációi számára. A szervezet továbbá aktív szerepet kíván betölteni a digitális kompetenciák és a pénzügyi kultúra fejlesztésében is.
„A közösségi gazdaság világszinten új, de rohamtempóban fejlődő terület. A szabályozási környezet sok esetben nehezen tud lépést tartani az újfajta üzleti és vállalkozási modellel, amit az Uber vagy az Airbnb ellentmondásokkal teli hazai és nemzetközi példája is jól mutat. Míg az utazási információk megosztását hasznosító Waze mindenki számára hasznos, a városi közlekedést segítő világméretű szolgáltatássá fejlődött. Szakértők szerint azonban a sharing economy további robbanásszerű fejlődés előtt áll világszerte. Magyarországon is egyre több szolgáltató, startup cég kezd bele közösségi alapú üzletbe, éppen ezért látjuk szükségét egy olyan szakmai szervezetnek, ami hidat képez a piac, a vállalkozások és a kormányzat között” – fogalmazott Pataki Gábor, a Sharing Economy Szövetség elnöke.
„Hiszünk abban, hogy a közösségi gazdaság egy olyan modell, amely a megfelelő szabályozási környezet kialakítása esetén mind a vállalkozók, mind a felhasználók, mind az állam számára pozitívumokkal jár. Másrészt egyértelmű előnynek tartjuk azt is, hogy a közösségi gazdaságon alapuló szolgáltatások köré valós közösségek szerveződhetnek, mely ellensúlyozza azt a folyamatot, hogy a digitális technológia fejlődésével egyre inkább a virtuális térben éljük társasági életünket” – fűzte hozzá Pataki Gábor.
