A 2013. évi költségvetés főszámainak elfogadásával - 252 igen szavazattal 49 nem ellenében - ért véget csütörtökön az országgyűlés rendkívüli nyári ülésszaka. A tervezett bevétel 15 083 milliárd 554,3 millió forint, a kiadás 15 737 milliárd 431,3 millió, ami 653 milliárd 877 millió forintos, a GDP 2,2 százalékának megfelelő hiányt jelent, vagyis a benyújtott törvényjavaslathoz képest csak a forintösszegekben van némi eltérés, a GDP-arányos deficit nem változott. A büdzsé 1,6 százalékos GDP-bővüléssel számol - bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint akár 2 százalékos is lehet a növekedés a munkahelyvédelmi akcióterv érdekében hozott intézkedések nyomán -, az infláció jövő évre tervezett mértéke pedig 4,2 százalék.
Orbán Viktor javaslata alapján került sor arra, hogy a jövő évi büdzséről a hagyományos év végi időpont helyett már most tárgyalt az országgyűlés. A miniszterelnök szerint ugyanis így kiszámíthatóbb, stabilabb alapokon állhat az ország pénzügyi gazdálkodása. Matolcsy György szerint az előrehozott költségvetési vita kiszámíthatóvá teszi az ország jövő évi államháztartási pénzügyeit. A nemzetgazdasági miniszter a parlamenti vita nyitónapján az emelkedés költségvetésének, csütörtöki zárszavában pedig biztonságosnak és válságkezelésre alkalmasnak nevezte a 2013-as büdzsét.
A munkahelyvédelmi akcióterv hatásai
A költségvetés elfogadásának menetében - a főszámok elfogadása előtt - a parlament költségvetési bizottságának javaslatára az országgyűlés módosította a költségvetési törvényjavaslatot, a képviselők többek között átvezették a múlt héten bejelentett munkahelyvédelmi akcióterv hatásait. A módosítások elfogadását követően a költségvetési bizottság előkészítette a büdzsé főszámait a szavazásra.
A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportok foglalkoztatását támogató intézkedések miatt a szociális hozzájárulási adóból várhatóan 130 milliárd forinttal kevesebb folyik be jövőre a tervezettnél, de a költségvetési szervek a kedvezményekből fakadó többletforrást, mintegy 30 milliárd forintot befizetik a költségvetésbe. A kisvállalkozások adózási kötelezettségeinek könnyítésére) vonatkozó törvényi változások is kihatnak a büdzsére. A kisadózók tételes adójának bevezetésével 77 milliárd, valamint 48 milliárd (összesen 125 milliárd) forinttal kevesebb folyik be a büdzsébe a társaságiadó-, a szociális-
adó-, a járulék- és az szja-bevételkisesés, illetve az evások „átvándorlása" miatt, ugyanakkor akkor a tervek szerint a tételes adóból 74,3 milliárd forintra számítanak és némi áfa-bevételtöbbletre is, miután a tételesen adózók számlái után a forgalmi adó nem lesz visszaigényelhető. A kisvállalati adó okozta bevételkiesés - a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás és a társasági adó kiváltása miatt - várhatóan 307,5 milliárd forint lesz, az új adónemből befolyó összeget pedig 214,5 milliárd forint lehet.
A munkahelyvédelmi akcióterv 300 milliárd forintra tett költségeinek fedezeteként a gazdasági tárca vezetője a pénzügyi tranzakciós illetékből befolyó összeget, valamint költségvetési tartalékból „kölcsön vett" 100 milliárd forintot jelölte meg, utóbbi fedezetét az IMF/EU-hitelmegállapodás következtében csökkenő állampapír-hozamok révén keletkező kamatkiadási megtakarítás jelentené. A tranzakciós illetékből a korábban prognosztizált 283 milliárd helyett most 239 milliárd forinttal számolnak - 123 milliárdot a kereskedelmi bankok, a többit a jegybank, valamint az államkincstár fizetné be (korábban a miniszter az utóbbiaktól még 240 milliárdra számított) -, a kamatkiadások remélt csökkenése pedig változatlanul mintegy 100 milliárddal mérsékelhetné a büdzsé kiadásait.
Az akcióterv - az elfogadott bizottsági javaslat indoklása szerint - növelheti a foglakoztatást és a béreket, élénkítheti a fogyasztást, és javíthatja a vállalkozások jövedelmezőségét, a kedvező makrogazdasági hatások pedig 40 milliárd forinttal javíthatják a költségvetés egyenlegét.
Miért nem megalapozott a költségvetés?
A GDP jövő évre tervezett növekedése nem megalapozott, a tervezett adómódosítások nem ismertek, így a költségvetési bevételek is bizonytalanok, ráadásul az eddig ismert kormányzati elképzelések a gazdasági szereplők viselkedését is jelentősen befolyásolhatják, figyelmeztetett a költségvetés általános vitáját megnyitó ülésnapon az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Költségvetési Tanács (KT) elnöke.
A szocialisták úgy látják, hogy a javaslat társadalmilag elfogadhatatlan, a szegények és a közepes jövedelműek problémái iránt érzéketlen, csak egy szűk csoportnak kedvez. Szekeres Imre, a párt gazdaságpolitikai kabinetvezetője szerint az állam drágábban működik, a jóléti kiadások stagnálnak vagy csökkennek, nominálisan nő a költségvetés hiánya, és nagyobbak lesznek a lakosság adóterhei, a büdzsé bevételeiként számításba vett adók beszedése kérdéses, s a kitűzött céljai elérésére alkalmatlan munkahelyvédelmi program fedezetét is kétséges adóemelések adnák.
Molnár Csaba, a DK alelnöke példátlannak nevezte azt, hogy az országgyűlés az első félévi gazdasági mutatók ismerete nélkül fogadja el a következő évi büdzsét. Véleménye szerint egyértelmű, hogy nem ez lesz az ország 2013-as költségvetése.
Domokos László elmondta: a költségvetési javaslat - bár a hiánycélja tartható - számos kockázatot tartalmaz a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt. Bevételek közül nem találta megalapozottnak a cégautóadóból, az evából, a hitelintézeti járadékból, a regisztrációs adóból, a pénzügyi tranzakciós illetékből, a személyi jövedelemadóból és az elektronikus útdíjból befolyó összeget, de a társasági, a gépjármű- és a játékadót, valamint a biztosítási adót, a távközlési adót és a lakossági illetékeket is a csak részben megalapozott tételek közé sorolta. Az ÁSZ-elnöke szerint a pénzügyi tranzakciós adóból tervezett bevétel akkora összeg, hogy az megváltoztathatja a gazdasági szereplők magatartását is, és így hatással lehet a költségvetési célok elérésére.
Kovács Árpád is úgy vélekedett, hogy az ilyen mértékű adóterhelés elkerülhetetlenül változtat a gazdaság szereplőinek magatartásán. A KT elnöke szerint a GDP dinamikája kormány által feltételezett 1,6 százalékos növekedésnél érdemben lehet alacsonyabb idén és jövőre is. Kovács Árpád szerint az első tervezethez képest megemelt tartalékok sem nyújtanak elegendő fedezetet a tervezettnél kedvezőtlenebb folyamatok esetén, így nem zárható ki, hogy további hiánycsökkentő lépésekre lesz szükség.