A sorrendben kilencedik, egyben ezredvég-búcsúztató Budapesti Őszi Fesztiválon október 13. és 29. között mintegy száz kortárs művészeti program közül válogathatnak az érdeklődők.

 

Ebben a hónapban kerül a hazai mozikba a nyár egyik legnagyobb amerikai kasszasikere, az X-Men, amely nagy érdeklődésre számíthat ugyan, de kissé nehezen emészthető. Lesz ennél izgalmasabb bemutató is.

 

 

Az ünnepi szezonnal a filmforgalmazók kissé mostohán bánnak. Helyi specialitás: amikor az emberek jobban ráérnének mozizni, inkább válogassanak a több hete játszott filmek közül. Decemberben inkább a filmcsemegére éhesek találnak kedvükre valót.

 

Skandinávia első számú turistalátványossága a fjordok világa. A norvégiai Bergen városa ennek a szédítő vagy lehengerlő vidéknek a szívében található. Ezért is tartják a norvég fjordokhoz vezető út átjárójának. Az apró faházikók összevisszasága, a macskaköves járdák és az ablakokból lezúduló virágok mind-mind különös elemei az északi varázslatnak.

 

 

 

 

 

Február 1-jén indul a 32. Filmszemle! A magyar filmek kedvelőinek és ínyenceknek egyaránt ott a helyük!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A korosabbak szíve ma is megsajdul egy-egy szép fa építőkészlet, elbűvölő mintázatú kaleidoszkóp vagy vidám búgócsiga láttán, de hiába. A leglátványosabb piaci eredményeket a mozifilmekhez és tévés rajzfilmsorozatokhoz kapcsolódó termékek produkálják. Milyen üzenetek, szerepmodellek jutnak el általuk a 15 év alatti korosztályhoz, amelynek létszáma a hatmilliárd lakosú Földön eléri kétmilliárdot? És vajon milyen készségeket fejleszt a holnap virtualitásra és számítógép-használatra alapozott játékuniverzuma?

 

 

 

Új címet kapott a Millennium Szalon talk-show-sorozata, amely az új gazdaság témájában szólaltat meg elméleti és gyakorlati szakembereket, tudósokat, üzletembereket. Az E-sték ötletadója az E-Group Magyarország Rt. volt: partnerként hívta a Millennium Szalont és a Piac és Profit üzleti magazint, hogy az információs technológiák meghatározta új világot a kultúra felől közelítsük meg.

 

Nem könnyű feladat parkolóhelyet találni szombat délelőtt a budapesti Marczibányi téren. Ennek két – öko- – oka van: az eladók és a vásárlók, akik heti rendszerességgel látogatják a főváros eddig egyetlen ökopiacát. Eddig, mert július közepén nyílt meg a másik, a XX. kerületi Csili – Pesterzsébeti Művelődési Ház – udvarán. Ha ez is gyökeret tud verni, akkor újabb bizonyítékkal bővül az ökovilág híveinek nem túl gazdag arzenálja: igenis a biogazdálkodás lehetséges alternatíva a kommersz, agyonvegyszerezett mezőgazdálkodással szemben. De ne fussunk előre, maradjunk a Marczibányi téren, azon belül is a művelődési ház udvarán, ahol – gyarló ember lévén – rágyújtanék, leplezendő újságírói mivoltomat, de bizony megáll kezemben a sercegő, lobbanó gyufa, egyszerre vagy hárman pillantanak rám rosszallóan, még ha tettlegességre nem is kerül sor. Hát jó.

A világon elsőként Magyarország tiltotta be 1968-ban a DDT-t. Igaz, akkor már vagy tizenöt éve használtuk ezt az emberre egyértelműen káros rovarölő szert. Ma már nem lehetünk ilyen büszkék növényvédőszer-engedélyezési gyakorlatunkra. Ez a minimum, amit leírhatunk Darvas Béla Virágot Oikosnak című könyve alapján. A szerzővel beszélgettünk.

 

Az akkoriban újdonságnak számító számítástechnikára szakosodott középiskola legelső tanulói között volt. Azután a Kandóban folytatta. Mégis azt állítja, hogy technikai, tárgyi tudásától függetlenedett már a szakmai hozzáértése, s informatikai pályafutása alatt leginkább az új dolgok felismerésének képessége számított. Keresztesi János mindennél fontosabbnak tarja az emberi kapcsolatokat. Állítja, hogy az információs technológia uralta világban is ugyanúgy az emberek képességén, együttes munkáján, harmonikus viszonyain múlik minden, mint előtte.

 

 

Jurassic Park III, Pad a parkban, Moszkva tér, Vademberek, Szalmabábuk lázadása, Belphégor – A Louvre fantomja, A majmok bolygója.

 

A világ egyik legnépszerűbb tévés személyisége – ez a bizonyos Gumicsirke asszony (Udvaros Dorottya) – és formabontó műsorának soros adása az erőszak természetéről lebbenti le a fátylat. Az élő műsor igyekszik kigyomlálni az emberben rejlő gonoszt, ezért vendégként a hatvanas évek regényes lázadóját, az azóta jó útra tért Kicsi Alexet kéri fel, hogy segítsen feltérképezni az egyenes adásban letartóztatott, modernkori sorozatgyilkos (Rex Madison) lélekrajzát. A stúdióban tehát két korszak két hírhedt bűnözője és a szórakoztatás nagyasszonya: mindez felhőtlen kikapcsolódást ígér. A show sajátos játékszabályai azonban egy idő után irányíthatatlan erőket szabadítanak fel mindenkiben. Schilling Árpád mozija az egy éve telt házzal játszott NEXXT című színdarabba szintén általa készített betétfilmen alapszik, amely olyan jól sikerült, hogy a Kalózok producere, Budai Gábor lehetővé tette az ötlet alaposabb kidolgozását. A film 150 millió forintos költségvetéssel készült, vállalati szponzorpénzek és magánforrások vegyes felhasználásával, állami támogatás nélkül valósult meg.

A beteg ember gyengébben teljesít, mint az egészséges. Ez a korántsem új keletű megállapítás napjainkban roppant erőket mozgat meg az egészség piacán. Egyfelől a munkavállalók milliós táborában, másfelől a munkáltatók bizonyos körében. Mert végső soron ugyanarról van szó: az egzisztenciáról: a munkavállaló az állását félti, a munkáltató pedig zökkenőmentes üzletmenetét.

Hetedik alkalommal került sor tavaly november 25-én a magyar politikai kultúrában üdítő fénypontnak számító tenisztornára.

Egy harminc évvel ezelőtti pesti viccben a kérdésre, hogy lesz-e a kommunizmusban pénz, az egyik azt mondja, igen, lesz; a másik, hogy nem lesz; míg a harmadik szerint lesz, akinek lesz, és lesz, akinek nem lesz. Nos, a közgazdaság-tudományi alaptörvények között is biztosan vannak olyanok, amelyek tartósak, de hogy az új gazdaságban melyek bizonyulnak annak, azt még nem tudhatjuk, hiszen csak most kezdődött el a változás. Ez azonban nem mentesíti a mai elméleti közgazdászokat és a gazdaság gyakorlati szakembereit attól, hogy ne keressék a tartós összefüggéseket. A Piac és Profit, valamint a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem februári közös konferenciája éppen erre vállalkozott.

A természet elvan ember nélkül, az ember nem létezhet természet nélkül. Ezt az elég könnyen belátható igazságot sokan hajlamosak elfeledni. A természet nélkül élő ember olyan, mint a mesterséges környezetbe telepített természet; elszomorító a betonnal körülölelt, csenevész, út menti facsemete látványa.

A törvényszerű és visszafordíthatatlan szervezeti változások megértése és mielőbbi alkalmazása elemi érdeke minden vállalatnak, amely informatikai fejlesztésbe fog, s amely termékét, szolgáltatásait az e-business világára is alkalmassá kívánja tenni. Ez volt a mottója a Piac és Profit legutóbbi, mintegy százötven-kétszáz látogatót vonzó konferenciájának a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen.

Váratlanul gyorsan és nagy számban reagáltak a Piac és Profit on-line olvasói az alábbi szubjektív hangvételű írásra. A hozzászólásokból úgy tűnik, lapunk főszerkesztője sokakat érdeklő és érintő érzékeny témához nyúlt. Miután az elektronikus és a nyomtatott újság olvasói köre eltér egymástól, úgy gondoltuk, érdemes itt is közzétennünk. Aki pedig a hozzászólásokat is olvasni szeretné, az megteheti, ha felkeresi a www.piac-profit.hu Fórum rovatát.

Felkészült emberek dolgoznak együtt, nem sajnálják a képzésre fordítandó időt, energiát, a teljesítmény mégis a várakozás alatt marad. Mi lehet a háttérben? Néhány igen fontos dolgot még nem ismertek fel. Például azt, hogy az értelemnek és az érzelemnek egyensúlyban kell lennie. (...) Kiknek ajánljuk még, a már érdeklődőkön túl, új rovatunkat? Elsősorban azoknak, akiknek ismerősek a bevezetőben felvetett gondolatok, de dühítik őket állításaink, és szeretnék sorra megcáfolni azokat.