Zamatos, de kevés

Egyre több élelmiszer-nagyáruház állít fel külön polcrendszert a bioélelmiszereknek, a fővárosban és vidéken mind több biobolt nyílik, mégsem mondhatjuk, hogy Magyarországon virágzik a vegyszer- és egyéb mesterséges beavatkozástól mentes élelmiszerek vásárlása. A megművelhető magyar földterület nagyjából 2 százalékán, 122 ezer hektáron folyik ökogazdálkodás, de a bővülés a 2004-es csúcsév (133 ezer hektár) után megfordult, és azóta is stagnál a magyar bioszektor teljesítménye.

Pályázat híján

Az ezredforduló után a biogazdálkodás elterjedését céljául kitűző és az ellenőrzést végző Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-t is alapító Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, Czeller Gábor a visszaesést egyértelműen a 2004-2006-os időszakban még évi 40-44 milliárd forintnyi támogatással működő agrár-környezetgazdálkodási (AKG) célprogramok kifutásával magyarázza, amin belül az ökogazdálkodási célprogram kapta a legkevesebb igényelhető keretet. (Természetesen a gazdák ez után is igényelhettek a termeléshez támogatást, ám nem kifejezetten ökogazdálkodási célokra.)

Mitől bio?

A biogazdálkodás (más néven öko- vagy organikus gazdálkodás) olyan termelési forma, amely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul, és mellőzi a szintetikus műtrágya és növényvédő szerek használatát. A biogazdálkodás szigorú előírások keretei között, különleges ellenőrzés és minősítés mellett folyik. Tevékenységei alatt erdő-, mező-, tájgazdálkodást, vidékfejlesztést és élelmiszer-termelést is értünk. A biogazdálkodás következménye a mikroelemekben, vitaminokban gazdag, ízletes, egészséges termék. Míg a szokványos gazdálkodásban a károkozók ellen rovarirtó és gyomirtó szereket is használnak, addig a biogazdálkodásban a megelőzésé a főszerep. Növényvédő szerek közül csak olyanokat lehet használni, amelyek káros szermaradékot egyáltalán nem hagynak. Hozamfokozásra hormonok, antibiotikumok nem használhatók fel, ugyanez igaz a génmódosított szervezetekre. A 140/1999. számú kormányrendelet és egy hozzá kapcsolódó miniszteri rendelet tartalmazza a biogazdálkodás szabályait, amelyek azonosak az EU 2092/91. számú biorendeletével. "Bió"-nak csak az az élelmiszer nevezhető, amelynek előállítása során a jogszabályban foglalt előírásokat betartották, és ezt egy ellenőrző szervezet igazolja. Magyarországon a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ma két szervezetnek engedélyezi a biotermelők tanúsítását és ellenőrzését: a Magyar Biokultúra Szövetség által alapított Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-nek és egy osztrák és német ellenőrző szervezet által alapított Ökokontroll Hungária Kft.-nek.

A biogazdálkodásra való átállás kétéves időtartama alatt Czeller szerint óriási kockázattal kell szembenézniük a gazdáknak, hiszen már nem használhatják a korábban hatásos vegyszereket a károkozók ellen, viszont termékeik még nem minősülnek "igazi" biónak, így annak árában sem tudják az akár komoly mértékű termésveszteségeiket kompenzálni.

- A korábbi pályázat éppen az átállást volt hivatott kiemelten támogatni - vélekedik Czeller, aki szerint kevés gazda tudja megfinanszírozni ezeket a veszteségeket, így sokan abbahagyták, és visszatértek a "hagyományos" - szakzsargonban: konvencionális - mezőgazdasághoz.

A biotermelés volumene és a biotermékek felvevőpiaca azért is elenyésző Magyarországon, mert hiányzik az állami szerepvállalás mind a marketing - vagyis a tudatformálás -, mind a termelők támogatása területén. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében 2004-ben meghirdetett agrárkörnyezet-gazdálkodási célprogramok között ugyan szerepelt az ökológiai gazdálkodás támogatása, azonban az ezt követő években átálló gazdaságoknak már nem volt lehetőségük erre pályázni.

- Ráadásul az ökológiai gazdálkodásnál nagyobb összegekkel támogatták az úgynevezett integrált gazdálkodási formát, így volt olyan gazda is, aki inkább felhagyott a biotermeléssel, hogy a magasabb támogatás reményében erre a bio- és konvencionális gazdálkodás közötti köztes megoldásra térjen át - magyarázza az alacsony számokat Kovács Dóra, a Hungária Öko Garancia Kft. ügyvezetője, aki szerint jövőre újra lehet majd pályázni az ökológiai gazdálkodás támogatására, így minden bizonnyal ismét nőhet a termelők száma és az ellenőrzött terület mérete Magyarországon.

Módosított gének nélkül

A termelés és a termőterületek méretének stagnálását a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke is csak ideiglenesnek tartja, hiszen "a magyar mezőgazdaság kifejezetten jó helyzetben van ezen a piacon". Ennek oka egyrészt a magyar agrártermékek hagyományosan jó híre a biotermékek legnagyobb felvevőpiacain - Németország, Ausztria, Svájc -, másrészt az a tény, hogy Magyarország nem vág bele a génmódosított élelmiszerek (GMO) termelésébe.

- A Gráf miniszter úr által szóban többször megerősített tény tovább növelheti a magyar ökotermékek iránti keresletet, hiszen az elmúlt években konkurenciává vált Kazahsztán, Kína vagy Argentína támogatja a GMO-t, ami természetesen azzal jár, hogy az ökogazdálkodással érintett területek óhatatlanul is "megfertőződnek" génmódosított növényekkel - magyarázza Czeller Gábor. A bioélelmiszereket kereső fogyasztók és az ökogazdálkodást ellenőrző szervezetek természetesen ezt nem veszik jó néven, így ezek a szállítók óhatatlanul versenyhátrányba kerülnek.

A nyugat-európai piac a következő években korlátlan mennyiséget fel tud venni a magyar ökogazdálkodás terményeiből, így a magyar termelők és feldolgozók is elindultak a nagyobb hozzáadott érték irányába, hiszen pár éve még 90 százalék felett volt az alapanyagexport aránya, ma pedig már 85 százalék alatt van.

A Magyar Biokultúra Szövetség elnöke még egy előnyt említ: a Kárpát-medencében a sajátos mikroklíma miatt ritka magas szárazanyag-felhalmozódás megy végbe a gyümölcsféleségekben, ami egyúttal jobb íz- és zamatanyagot is jelent, így még az is előfordul, hogy a "spanyol szilvához magyart kevernek".

- Egy ökológiai gazdálkodó földjén a termésmennyiség egy év alatt 60-70 százalékkal is változhat, aminek a következményeit a piac az eladási árban nem tolerálja - mondja Czeller, aki szerint Svájcban a felvásárlási árak az elmúlt három évben mindössze 10 százalékkal emelkedtek, pedig tavaly katasztrofális év volt. - Ráadásul, amíg az ökoöldségfélék termesztésével foglalkozó osztrák gazda egy hektárra körülbelül 250 ezer forintnyi támogatást kaphat, addig az ennek a töredékéből gazdálkodó magyar termelőnek nincs lehetősége olcsóbban adni a termékeket.

Óvatos fogyasztók

Szombat délelőtt Budán

Évek óta egyetlen koncentrált biopiac működik a fővárosban: a XII. kerületi MOM Művelődési Ház udvarán. A piac parkolója szombat délelőtt tele van: jelentős részt fiatal, középosztálybeli szülők, jellemzően anyukák gyermekeikkel lelkesen állnak sorba zöldségért-gyümölcsért, friss tojásért, kecskesajtért, magos péksüteményért és lekvárért. Áruban és vevőben nincs hiány, a Piac & Profit által megkérdezett árusok sem panaszkodtak. Évek óta visszajáró vevők vannak, és minden hétvégén több tucatnyi érdeklődő kérdez, vásárol és nézelődik a standoknál. A családias hangulat mellett a szakmaiság sem maradhat el. Ottjártunkkor egy ötvenes, jól öltözött hölgyet éppen arról próbált meggyőzni egy árus, hogy "kilenc tyúkra éppen elég egy kakas", egy aggódásra hajlamos kisgyermekes anyukának pedig többen is azt magyarázták, hogy a tartósítószer-mentes biolekvárt nem kell felbontás után néhány nap múlva kidobni, hiszen a "lejárati időszak nagyon szigorú uniós szabályok miatt ilyen rövid, de a lekvár a következő héten is jó lesz a gyerekeknek". Az árusok többsége már évek óta árusít megelégedésre a Csörsz utcai piacon, bár többen nem bánnák, ha máshol is lenne hasonló árusítóhely, "csak Budán legyen" - hangzott az egyöntetű vélemény.

A legkedveltebb bioélelmiszerek Magyarországon - ahogyan az Európai Unió országaiban általában - a zöldség, a gyümölcs és a tojás. Az AC Nielsen piackutató legfrissebb, 2007 decemberében publikált felmérése szerint magyar vásárlók 51 százaléka saját egészsége érdekében vásárol kisebb-nagyobb rendszerességgel bioterméket. A magyarok egyébként az európai átlagnál gyakrabban említik gyerekeik egészségét: 26 százalék válaszolta azt, hogy szülőként vásárol - ez utóbbi arány az európai átlagnál (16 százalék) lényegesen magasabb. Az unió tizenkilenc országában átlagosan 16 százalék említette a biotermelés kedvező környezeti hatását mint fogyasztásának fő mozgatórugóját. Az átlagot leginkább a környezettudatos négy skandináv ország válaszadóinak aránya haladja meg. Magyarország 9 százalékos mutatójával Lengyelország és Ausztria után következik, csak Csehországot előzi meg. A nem vásárlás indoka minden második európai megkérdezettnél a túl magas ár volt, 16-16 százalék nem hisz a bio egészségesebb voltában, illetve abban sem, hogy a bioélelmiszert valóban olyan természetes körülmények között állítják elő, mint ahogyan azt a termelők állítják.

Biozöldség- és -gyümölcstermesztés csak pár ezer hektáron folyik Magyarországon, és jelenleg csak egy igazán nagy, ellenőrzött biopiac működik Budapesten, ahol nem minden termelő jut lehetőséghez.

- A biotermékek népszerűségének nem tesz túl jót, hogy a piac monopolhelyzete miatt az árak az egekbe szöknek, és néhány esetben az osztrák vagy akár a svájci biopiaci árakat is túlszárnyalják - mutat rá a helyzet visszásságára a Hungária Öko Garancia Kft. ügyvezetője. Kovács Dóra szerint az utóbbi időben még egy visszás folyamat figyelhető meg a biotermékek értékesítése területén: a nagy üzletláncok egyre több saját márkás import bioterméket forgalmaznak, ami egyrészt jó, mert ezáltal sokkal szélesebb fogyasztói rétegekhez jutnak el ezek a termékek, mint az egyéb csatornákon keresztül, másrészt viszont nagyon hátrányos a kis bioboltok megélhetésére nézve, amelyeknek pedig hatalmas szerepük van a "bioeszme" életben tartásában és terjesztésében.

- A fogyasztók szempontjából jó lenne, ha több ökogazdálkodásból származó terméket ennénk, hiszen nemcsak kevesebb vegyszer és mesterséges anyag kerülne az emberek szervezetébe, hanem közvetetten jót tennénk a termelőkkel és a következő generációkkal is. Ezért össztársadalmi érdek a biotermékek arányának növelése - vélekedik Ujhelyi Katalin, a Tudatos Vásárlók Egyesületének elnöke, aki szerint a biotermelés jobb az állatoknak, és munkaigényes volta miatt jótékony hatása lehet a munkanélküliségre, így mindenki csak nyerhetne az elterjedésével. - Sokan tudtukon kívül magyar bioélelmiszereket fogyasztanak, hiszen a magyar termelés túlnyomó részét alapanyagként exportálják, sok esetben a külföldről érkezett, bioboltokban nem olcsón árult feldolgozott termék magyar eredetű - teszi hozzá Ujhelyi. Czeller Gábor nem tartja magasnak a magyarországi biotermékek árát, hiszen a sokak által extraprofitnak tartott árkülönbség a hagyományos és a biotermékek között az utóbbiak vegyszer- és egyéb mesterséges adalékoktól mentes termelése miatt áll fenn.

Terjedő tudatosság

A magyar fogyasztás felfutását a keresleti oldal lassú növekedése mellett a fiatal generációk bekapcsolódásában látja a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, ami a támogatások növekedésével még látványosabb eredményeket produkálhat. A ma még csak szűk réteg által fogyasztott bioélelmiszer elterjedéséhez hosszú távú szemléletváltást sürget a Tudatos Vásárlók Egyesületének elnöke, ami a tudatos életvitel elsajátítása mellett bizalmi kérdés is, hiszen a tanúsítás rendkívül szigorú ellenőrzése miatt a "bio" megjelölés nem egyszerű marketingfogás.

- A változás egyébként elindult, egyre többen figyelnek oda arra, hogy mit esznek, és még inkább, hogy mit esznek gyermekeik - fest optimista képet Ujhelyi, aki szerint egyre több vásárló választ a kínálatból úgy, hogy mérlegeli a cégről alkotott információkat. - Sokan informáltak valamely cég tevékenységének környezetre való hatásáról és etikus magatartásáról. Természetesen a tudatos fogyasztónak azt is át kell látnia, hogy magának is szélesebb társadalmi elvárásoknak kell megfelelnie. Lehet, hogy aki először csak divatból vagy spórolásból vesz energiatakarékos izzót vagy elektromos háztartási eszközt, később felismeri, hogy nemcsak a pénztárcájának, hanem környezetének is jót tesz vele - véli a Tudatos Vásárlók Egyesületének elnöke.