Vannak, akik tudják - vagy megérzik -, merre megy a világ. Ez a nem túl gyakori képesség különösen hasznos az üzleti életben, hiszen biztos piacot jelent, ha egy vállalkozás, ráérezve a változások irányára, erre építi tevékenységét. Ám az már valóban ritkaságszámba megy, hogy mindezt külső források nélkül is sikeresen tegye, méghozzá lassan másfél évtizede, s még arra is marad energiája, hogy odafigyeljen a környezetére is. A miskolci Telvill Kft. e ritka és követésre érdemes cégek egyike.

Amikor 1990-ben Ágoston László, Gerzsenyi Károly és Ötvös Barnabás úgy döntött, hogy együtt vállalkozásba kezdenek, egyet tudtak csak biztosan: szakértelmükre vevő a piac. Mindhárman távközlési területen dolgoztak - előbb a Postánál, majd a jogutód Matávnál -, s látták, hogy a mind jobban kinyíló piacon egyre több a lehetőség. Gazdasági munkaközösséget alakítottak, s egy alig tíz fős csapattal nekiindultak. Munkaerő volt, mert a leépítési hullám, a borsodi térség bezáró bányái a villamos szakembereket sem kímélték. A Telvill névre keresztelt vállalkozás ugyanis Miskolcon jött létre.

Bíztak magukban

Ágoston László, aki kezdettől vezeti a céget, azt mondja, nem voltak egzisztenciális félelmeik, amikor otthagyták biztos állásukat. Bíztak magukban, tudták, építhetnek a tapasztalataikra és persze nem utolsósorban kapcsolataikra. Mielőtt bárki rosszra gondolna: szakmai munkájuk révén megszerzett ismertségükre és ismeretségeikre támaszkodtak.

A nekilendülő piacgazdaságban nemcsak az egyre több külső megbízást adó Matávval kalkuláltak, hanem arra is alapoztak, hogy a cégek lassan megkezdték saját - ekkor még elsősorban telefon- - hálózataik kiépítését. Ezek a kisebb volumenű munkák hamar megtalálták a kisebb helyi cégeket, így a Telvillt is, amelyek jóval rugalmasabbak voltak, mint az ország egész területén tevékenykedő távközlési óriáscég.

- A vivőfrekvenciás kábelek méréseire akkoriban még a Matávnak is csak egy műszere volt -emlékszik vissza Ágoston László. - Gerzsenyi Károly, aki igazi mestere a különböző készülékek építésének, otthon összeállított egy ilyen mérőműszert. Erre országosan is jelentkezett igény. Persze nem csak ez volt a jellemző. Kezdetben mi is végeztünk fizikai munkát, ástunk is, ha kellett.

És kellett, mert a 3000 forint, amivel a gmk indult, nem sokra volt elegendő. Kölcsönt nem akartak felvenni - bármennyire is bíztak önmagukban, a piacban azért már nem annyira -, a többletet pedig visszaforgatták.

Azért lassan, de biztosan haladtak előre.

Biztonságos gazdálkodás

A Telvill Kft. telephelyén most, 2004 őszén elég nagy a felfordulás: felújítják az irodákat is magában foglaló üzemépületet, korszerűsítik a teljes fűtési rendszert, új öltözők, mosdók épülnek, s a lapos tető helyett is " rendes" tetőt kap a ház. 1997-ben, amikor ideköltöztek, csak kisebb rendbehozatalra jutott forrás. Hitelt akkor sem akartak fölvenni; nem is vettek.

Az első Telvill-székház egy családi ház volt, 1993-ra gyűlt össze annyi, hogy meg tudták vásárolni. Az azóta kinőtt épület ma is megvan, bérbe adásából árbevétele is származik a cégnek. Nem ez az egyetlen Telvill-ingatlan, a szabad pénzeszközöket többek között ilyen módon fektetik be. Mert igaz, hogy a megalakulás óta eltelt majd' másfél évtizedben a cég minden évben nyereséges volt, de a biztonságos gazdálkodás megköveteli, hogy legyenek tartalékok, állampapírokban, bérbe adható ingatlanokban. Ezek pályázati részvételkor is jó szolgálatot tesznek a saját erő felmutatásakor; például nemrég ötvenszázalékos támogatást nyertek az ügyviteli rendszer korszerűsítéséhez, az integrált vállalatirányítási rendszer kialakításához.

- A nulláról indultunk, s ma már hetven dolgozóval közel hatszázmillió forint az éves árbevételünk - büszkélkedik Ágoston László, aki az induláskori árbevételt firtató kérdésre előkeresi a régi papírokat. Ezeket böngészve idézi fel: - 1992-ben tizennégymillió volt a bevételünk. Pontos adatok csak a kft.-vé alakulástól vannak - magyarázza.

Ezt az átalakulást, mint mondja, nem csak a gazdasági ésszerűség diktálta. Presztízsokokból is fontosnak tartották. Ugyanis nagyra törő céljaik voltak: tudták, hogy robbanni fog a távközlési piac. Merthogy előbb-utóbb jönnek az alternatív szolgáltatók, s velük az új lehetőségek. Amelyekkel viszont csak akkor tudnak élni, ha maguk is fejlesztenek. Az ügyvezető egy példát is hoz:

- Optikai hálózat építéséhez nem elegendő a szaktudás, eszközök is kellenek. S nem elég építeni, mérni is kell. Ahhoz, hogy ilyen feladatot vállalhassunk, húszmilliós beruházásra volt szükség.

Élethosszig változás

Persze az új lehetőségek kihasználásához az is kell, hogy a cég felkészült legyen az új igényekre. A Telvillnél a folyamatos tanulás alapkövetelmény; s nem pusztán amiatt, mert szigorú előírások léteznek az egyes tevékenységek folytatásához szükséges képesítésekre, hanem azért is, mert e nélkül maguk sem tudnának lépést tartani a világgal, a gyors technológiaváltásokkal. Így hát vannak saját belső képzések - ezek elsősorban az ismeretfelújítást szolgálják, de ilyen például az a minden év elején megszervezett tréning is, amelyen a munkaügytől a minőség- és környezetirányításig sok minden szóba kerül -, s vannak külsők, némelykor még az országhatáron is kívül.

Ma már a Telvill három lábon áll, vagyis három fő tevékenységi köre van: a távközlési hálózatok, a villamos hálózatok és az informatika. Az első kettő egyenlő arányban osztozik az árbevétel több mint nyolcvan százalékán, az informatika hozza a többit.

- Kicsit mesterséges ez az elkülönítés - magyarázza az ügyvezető -, sok az átfedés, de így nyomon követhető a teljesítmény és az eredmény is. És persze ezek az átfedések nekünk nem okoznak gondot, mi pontosan tudjuk, hogy mit hová sorolunk.

A villamoshálózat-építő részleget 1996-ban hozták létre - nem utolsósorban az áramszolgáltatóknál bekövetkezett változásokra reagálva -, ami persze nem jelentett az addigi távközlési profiltól merőben eltérő tevékenységet: ez utóbbi a műanyag csöves alépítmény-építéstől az optikai és rézalapú kábelek szereléséig igen széles skálát ölel át, míg az új tevékenységbe elsősorban kis- és középfeszültségű kábelhálózatok, transzformátorállomások, valamint út- és térvilágítás kiépítése tartozik bele.

S ahogy változott a piac, bővültek az igények - megjelentek a strukturált hálózatok, a hangátvitel már nem volt elegendő, helyébe lépett a komplex adatátvitel -, úgy terebélyesedett a Telvill profilja is: három év múlva az informatikai hálózat építését végző részlegét is kialakította, ahol többek között integrált hang-, adat- és videojel-átviteli kommunikációs infrastruktúra tervezése és megvalósítása folyik.

Társadalmi felelősség

- Mindhárom szegmensben nagy a verseny - szögezi le Ágoston László. - A munkák jó részére pályázni kell, s egy-egy megbízásért sokszor tíznél is több cég verseng. A karbantartás és az üzemeltetés az, ami folyamatos munkát jelent.

A Telvill Kft. a piaci küzdelem ellenére sem panaszkodhat: megrendelői körébe tartozik számos nagyvállalat - köztük nemzetközi cégek is -, oktatási intézmények, egyetemek, számos kórház. S természetesen már régóta nemcsak a régióban tevékenykednek, hanem az országban is mindenütt. S hogy hátrányt jelent-e, hogy borsodiak?

- A térség gazdasági ereje bizony számít, mind az elérhető árak, mind a helyi megrendelések terén. S hátrányt jelent bármilyen távolság, hiszen ugyanazért az árért dolgozunk itthon is, mint Nyugat-Magyarországon, ami, mondanom sem kell, nekünk nem ugyanannyiba kerül.

A cég borsodi léte más módon is meghatározó. A térség az átlagosnál jóval nagyobb környezetterhelésnek volt és van kitéve, s ez a tény a Telvill vezetői számára elsősorban nem adottságot, hanem újabb tennivalókat jelent. Ezek nemcsak olyan szakmai teendőket jelöltek ki, mint például 1993-tól az MSZ EN ISO 140001:1997 szabványnak megfelelő környezetirányítási rendszer bevezetése a környezeti terhelések csökkentése érdekében, hanem emberi erőfeszítéseket a szemlélet megváltoztatására, a valódi környezettudatosság kialakítására a munkatársak körében és a tágabb környezetben egyaránt.

- Az emberek iránti felelősségnek nem csak abban kell megmutatkoznia, hogy a cégen belül megfelelő munkakörülményeket alakítunk ki. Példát kell mutatnunk egyéb cselekedeteinkkel is. A törvények szükségesek, de nem elegendők. Ezért a cég nyereségének egy részét az emberi környezet alakítására fordítjuk, ami itt Borsodban, ahol a környezeti kultúra még nincs túl magas szinten, különösen fontos. A látványos akciók, megmozdulások hatásosak, de a folyamatos munka ugyanilyen fontos - érvel Ágoston László, aki úgy véli, akkor lenne mindez igazán hatásos, ha a kis- és középvállalkozások együttműködnének e téren, s egyenként nem túl jelentős támogatásaikat egy-egy cél érdekében egyesítenék. Példa erre a Miskolci Vadaspark, ahol tizenegy Borsod megyei cég támogatásával Európában egyedülálló módon szoborparkot hoznak létre a kipusztult állatok bemutatására.

Arról, hogy a Telvill és ügyvezetője nem pusztán szavakban áll ki a környezetért, a cég kiterjedt támogatási tevékenysége és az aktuális problémák iránti érzékenysége is tanúskodik; például több mint egy éve, hogy folyamatosan figyelmeztetnek az elektronikus hulladékok veszélyeire, amelyek a szélesebb közönség előtt csak mostanában, az ezzel kapcsolatos jogszabály-alkotási viták kapcsán váltak ismertté.

Ágoston László egyébként épp egy előadásra készül. Felkérték, hogy november közepén, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Európai Kamarák Szövetsége által szervezett konferencián, amely A vállalati társadalmi felelősségvállalásban rejlő lehetőségek kis- és középvállalkozások számára címet viseli, mutassa be cége e téren végzett tevékenységét. A választás nem véletlenül esett rá: az Európai Bizottság kezdeményezésére megjelent, a kkv-k legjobb CSR-gyakorlatait bemutató füzetbe magyarországi példaként a Telvill Kft.-t választották.