Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégse tudjuk pontosan, hogy mi is ez, és mennyire veszélyes. A stressz a mai munkahelyi élet egyik talán leggyakrabban használt szava, de kevesen gondolnak bele, hogy valójában mekkora károkat okoz nem csak a munkavállalóknak, hanem a cégeknek is. Pedig épp olyan fontos munkavédelmi kérdés a pszichoszociális egészség, mint a fizikai, vagy kémiai munkavédelem.

Talán furcsán hangzik, de az érzelmek kontrollálása és nyugalom megtartása igenis szorosan összefügg a teljesítménnyel. Adunk néhány tippet, hogyan tartsa kordában kitörni készülő érzelmeit és váljon sokkal sikeresebb cégvezetővé!

Jó lenne, ha úgy tudnánk megőrizni a biztos tartásunkat és nyugalmunkat, hogy abból legfeljebb csak átmenetileg lendít ki bármilyen külső behatás. Ezt a képességet, az úgy nevezett rezilienciát, vagyis rugalmas ellenállást fejleszteni is lehet.

Bizonyított tény, hogy a munkahelyi stressz betegít, és természetesen rosszul hat a termelékenységre, morálra és a lojalitásra is. Dr. Butyka Ágnes, az Oxygen Medical foglalkozás-egészségügyi szakorvosa szerint a vezetőknek számos lehetőségük van a stressz csökkentésére, az eredmények pedig a cég működésére is visszahatnak.

Országos stresszfelmérést indított a Semmelweis Egyetem (SE)Magatartástudományi Intézete, a bárki által elérhető kérdőív kitöltése anonim, a válaszadók azonnali visszajelzést kapnak saját eredményeikről.

Mindenki nyugodt életről álmodik, mégis a legtöbben a modern élet természetes velejárójának gondolják a stresszt, amitől lehetetlen megszabadulni. Meglepődnének, néhány apró változtatással milyen sikereket lehet elérni.

Hogyan végezzük a munkánkat, miközben sorozatosan rossz híreket kapunk a válságból, miközben cégek ezrei szűnnek meg körülöttünk és szűkebb környezetünknek is egyre nehezebbé válik mindennapi megélhetése? Szakértőnk egy példán keresztül mutatja be, hogy mindig lehet tenni valamit.

Európa-szerte a munkavállalók fele úgy gondolja, hogy a munkával kapcsolatos stressz általános, és tízből négyen úgy vélik, hogy azt a munkahelyen nem kezelik megfelelően. A leginkább a bizonytalan foglalkoztatási helyzet és az átszervezés miatt aggódnak a munkavállalók – derül ki az Ipsos MORI által az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) nevében készített 3. páneurópai közvélemény-kutatásból.

A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek – ezt gondolja a magyar lakosság jelentős része. Miközben nagyon sokan tisztában vannak a helytelen életmód következményeivel, a magyarok közel harmada semmit nem tesz egészsége megőrzése érdekében – állapította meg a CIG Pannónia megbízásából készült országos kutatás.

A magyar cégvezetők tipikus stresszkezelési módszere egész vállalatokat dönthet romba. A gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalatok vezetőinél a stressz  jellemzően elnyomó, kockázatvállaló és összeütközésekkel teli légkörhöz vezet, ami nehéz gazdasági körülmények között előre vetíti a vállalat bukását.

A munkavállalók egészsége, közérzete hatással van a munkavégzésükre, mindez hosszú távon a vállalatuk teljesítményét is befolyásolhatja. Az Európai Bizottság finanszírozásában, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének koordinálásával 6 országban megvalósuló IOSHA2 program a prevenciót helyezi előtérbe. Az MGYOSZ tájékoztató, egyben megoldásokat kínáló kampányának központi üzenete: „STOP STRESSZ! Legyen boldog és egészséges!", amely a munkáltatók és a munkavállalók együttműködésével érhető el.

A stresszes, számos felelősséggel terhelt, sokszor szinte pihenés nélküli mindennapokban a felfokozott figyelmet igénylő „készenléti" állapot sokszor egyáltalán nem ér véget a munkaidő végével. Ez hosszú távon számos szociális és egészségügyi probléma forrása lehet. Éppen ezért különösen fontos, hogy a lazításra, feltöltődésre is kiemelt figyelmet fordítsunk.

A hazai üzletemberek 43 százaléka idén nyáron sem fogja kipihenni magát igazán, hisz napi egy-három óra munkát igyekszik beszúrni a nyaralás programjai közé - állítja a Regus felmérése. A kikapcsolni képtelenek 17 százaléka súlyos munkamániás: szeretteiket elhanyagolva a nyaralás alatt is naponta több mint három órát dolgoznak.

Az Európai Unió országaiban a munkahelyi stressz által okozott bevételkiesés és a jelenséggel összefüggő kiadások összege a GDP 4 százalékára tehető. A túlzott stressz a második leggyakrabban előforduló munkához köthető egészségügyi probléma, amely a munkahelyi hiányzások 50-60 százalékának hátterében áll. A kialakult helyzet egyszerre jelent tehát komoly egészségügyi és gazdasági problémát.

Tizenegy szervezet jelentkezett a Legegészségesebb munkahely 2011 pályázatra. A szervezők végül nem rangsoroltak, helyette kiválasztották az öt legjobb gyakorlatot. Bár többet költenek a cégek egészségmegőrzésre, sok még a tennivaló, különösen a kkv-szektorban, ahol csak akkor foglalkoznak a dolgozók fizikai és lelki állapotával, ha már bekövetkezett a tragédia.

A stressz egy nem specifikus reakció, azaz nem lehet tudni, mikor és milyen formában tűnnek fel látható jelei. Erősödő tendencia azonban, hogy a munkavállalók, így a szervezetek életében fokozottan jelen van, és pénzben is mérhető károkat okoz. Úgy tűnik tehát, hogy nem lehet eleget beszélni korunk népbetegségéről, melyről a Körvonal Alapítvány jelenleg is zajló közhasznú kutatása újabb érdekes tapasztalatokat tárt fel.

A folyamatos teljesítménykényszer, a stressz rengeteg energiát fogyaszt, a túlhajszoltság első jele pedig a kimerültség, amit a szokásos tavaszi fáradtság csak tetéz. A mindezzel járó ingerlékenység a munkahelyen és otthon is csak fokozza a rossz közérzetet. A hajtás és a mindennapi feszültség ellen nem mindig tehetünk, de a tavaszi levertség ellen méregtelenítéssel, sok vitaminnal és a jó levegőn végzett mozgással védekezhetünk. S így talán a feszültség is oldódik, a teljesítmény pedig javul.

Csökkentheti az alkalmazott stressz-szintjét, növelheti a munkahelyi morált, ha a dolgozó beviszi a kutyáját a munkahelyre - derült ki egy amerikai tanulmányból.

A munkával kapcsolatos stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában, amely hatalmas költségeket von maga után mind az emberi kimerültség, mind pedig a gazdasági teljesítmény tekintetében. Szintje pedig minden várakozás szerint folyamatosan növekszik.

Juhászkutyának állhatnak üzletemberek a munkahelyi feszültség enyhítése és a csapatmunka javítása végett Nagy-Britanniában, bár csak jó pénzért, ha Chris Farnsworth nyáját és tanpályáját választják.

Egészségesebbnek érzik magukat azok, akik rendelkeznek olyan barátokkal, családtagokkal, akikről úgy vélik, bármilyen körülmények között számíthatnak rájuk - ezt már kutatás is alátámasztja.

Fontos prezentáció a vezetőség előtt, mindjárt letelik a határidő, de még semmi nincs kész, sürgősen elő kellene rukkolni egy jó ötlettel: ismerős helyzet? Életünk során számos kihívással kell szembenéznünk és megküzdenünk. A stresszes helyzetek ugyan megváltoztak, de az emberi szervezet stresszre adott válaszai ugyanazok maradtak, mint őseinknek, akik az őket üldöző mamutok elől menekültek.

A munkahelyi feszültséget leginkább a vezetők túlzott bizalmatlansága, szigorú kontrollja eredményezi, valamint az, hogy egyéni munkavégzésre és távmunka végzésére kevéssé vagy egyáltalán nincs lehetőség - derül ki egy, az Európai Unió 24 országában végzett kutatás elemzéséből. Az Utasi Ágnes által jegyzett: Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében című, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma által támogatott és most megjelent Szerepváltozások 2011 című kötet egyik tanulmánya számol be ezekről az eredményekről.

Sok ember számára sokkal megterhelőbb lelkileg egy rossz munkahely, mint ha munka nélkül marad - derül ki egy ausztrál tanulmányból. Az eredmény rámutat arra, hogy mennyire fontosak a munkakörülmények az alkalmazottak lelkiállapota szempontjából.

Az angol és német nyelvterület sajtóját szemlézve úgy tűnik, a HR-esek egyik legfontosabb feladata a stressz kezelése. Az USA vállalatai az öngondoskodás támogatásán és az egészségügyi reform kommunikálásán dolgoznak.

Noha sok munkáltató tudja, hogy kockázatértékeléssel csökkenthető a munkahelyi balesetek és megbetegedések száma, mégis sok a hiányosság. Amikor a munkáltatónak fel kell mérnie, milyen veszélyeknek vannak kitéve a dolgozók, nemcsak a védőfelszerelésekkel, veszélyes gépekkel, technológiákkal kell számolnia, hanem olyan új kockázatokkal is, mint a stressz, az erőszak és a megfélemlítés, amelyek egyre inkább terjednek.

A stresszbetegséget napjaink népbetegségének tartják, az érintettek hatalmas és folyamatosan növekvő tábora pedig szinte mindenre képes a probléma leküzdéséért. Igényeik kielégítésére folyamatosan megújuló kínálat jellemzi a piacot, új és még újabb tréningek, kezelések és tabletták jelennek meg, de vannak egészen extrém megoldások is, amelyek azonban a lelkiállapot és idegrendszer mellett legtöbbször a pénztárcára is jelentős hatással vannak.

Sokat elárul egy vállalat életéről és annak vezetőjéről, hogyan kezeli a stresszt: ha a menedzser a magánéletében nem akar foglalkozni a kényes kérdésekkel, akkor a cégnél is tologatni fogja azokat. A magyar kultúrában túlzott alkalmazkodásra szocializálják a gyerekeket, így felnőttként feszült helyzetben kompromisszumra törekszünk azt gondolva, az önuralom megoldja a problémát.

Számtalanszor halljuk szakemberektől, hogy életvitelünk megváltoztatásával sorsunkon is változtathatunk, az életmódváltás azonban maga is komoly stresszt okozhat annak, aki megpróbálja "legyőzni" önmagát. A stresszről, kezeléséről, életünk befolyásolásáról beszélgettünk Kopp Mária orvos-pszichológussal, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettesével a Quintess Médiaklub e témáról tartott rendezvénye alkalmából.

A munkahelyi stressz miatt mintegy kétmillió német "doppingol" elsősorban különböző gyógyszerekkel, ugyanakkor alkohollal, illetve kábítószerrel is.