A vállalat egy komplex élő rendszer, gazdasági és emberi törvényszerűségeivel. Ha feszültség keletkezik a vállalaton belül, akkor első körben meg kell keresni a stressz gócpontját és ennek megfelelően lehet beavatkozni a vállalati szintekbe - mondja Szirmay Ágnes munkapszichológus, aki portálunknak levezette a vállalati pszichoszociális stressz-faktorok felmérésének lépéseit.

Szirmay Ágnes munkapszichológus, a Group-Art Bt. ügyvezetője szerint nem mindegy, milyen a közérzetünk munkahelyünkön, mivel életünk nagy részét ott éljük le, így az is fontos, hogy milyen minőségben töltjük el ezt az időintervallumot. - A rossz közérzet egyébként sem korlátozódik csak a munkaidőnkre. Mindenki átélte már, hogy el tudja rontani az otthoni hangulatot is, amikor kiborulva érünk haza munkahelyünkről - teszi hozzá Szirmay. A tartós stressz ugyanis évekkel rövidíti meg életünket, ezt nem lenne szabadna bagatellizálni. A bennünk élő rendezetlen feszültségek ugyanis folyamatosan lekötik a belső figyelmünket, elvonják az energiáinkat, és a szervezetünket folyamatosan úgynevezett készenléti állapotban tartják, amely később megbetegedésekhez vezet. - Nem szabad alábecsülni a stresszkezelés fontosságát, a vállalati stresszfaktorokkal való munkának külön módszertana van. A stresszkezelés nem egyenlő azzal, hogy valakit megnyugtatgatunk, és kedvesen elbeszélgetünk vele - ironizál a szakember. - A munkapszichológusok nem óvónők, a stresszkezelés pedig nem úri huncutság, amivel egy vállalatnak akkor kell foglalkoznia,amikor már minden egyéb fontos feladattal foglalkozott - nyomatékosítja a szakember, hozzátéve: egy vállalat eredményességét éppúgy befolyásolja a gazdasági tevékenysége, mint humán erőforrás rendszerének hatékonysága.

Túlzott alkalmazkodásra vagyunk szocializálva

A magyar kultúrában gyakran túlzott alkalmazkodásra szocializálják a gyerekeket. A felnövő ifjúság nem is veszi észre, hogy valami feszíti, nyomasztja. Vagy elhessegeti a stressz forrásával kapcsolatos aggasztó gondolatait: legyűri, vagy legyűrni próbálja az ellenérzéseit, és alkalmazkodik. Gyakori még a kompromisszumos megoldásra való törekvés is, mint vezetői konfliktuskezelési mechanizmus. Ez szintén az alkalmazkodás egyik fajtája. Ilyenkor részben megvalósul az illető igénye, de ez nem jelenti feltétlenül a helyzet lényegi megoldását. A kompromisszummal együtt a saját igényeit is lejjebb adja - vázolja fel a probléma gyökerét Szirmay Ágnes. - A HR-esek az állásinterjún előszeretettel faggatják arról a jelöltet, hogy mi okoz számukra stresszt, mitől lesznek feszültek, amelyre sokan úgy felelnek: "Higgadt ember vagyok, semmi nem hoz ki a sodromból", vagy "Legyőzöm magamban a feszültséget". Ezekből a válaszokból azonban az tűnik ki, hogy a túlzott önuralmat egyenértékűnek tekintik a probléma megoldásával - magyarázza Szirmay, aki szerint struccpolitikát nemcsak a dolgozói, hanem a munkáltatói oldalról is lehet tapasztalni. - Elég csak azt megnézni, hogyan reagálnak a vállalatok a válságra és milyen intézkedéseket foganatosítanak válságkezelés címén. De sokan el sem jutnak idáig, mivel a válságra tagadással reagálnak, mintha meg sem történt volna, éppúgy, ahogy az érzelmi problémákra - húzza alá Szirmay Ágnes. - A hatékony stresszkezelés nem egyenértékű azzal, hogy a feszültség érzését ideiglenesen arrébb toljuk, megszüntetjük. Mindig az adott probléma határozza meg, hogy milyen ideális megoldások jöhetnek létre. Adott esetben természetesen kompromisszumot kell kötni. De ezt a helyzet összefüggései határozzák meg - fűzi hozzá a munkapszichológus.

A munkáltatói oldal sokszor azt sugallja, hogy a valós visszajelzéseket adó munkatárs csak problémát jelent, akitől meg kell válni. - Nem realizálják, hogy ez a fajta gondolkodásmód mennyire gazdaságtalan, nem életszerű. Hiszen az emberek nem robotok. Magas stresszfaktorral rendelkező munkahelyen visszaesik a teljesítmény, és a motivációval együtt a lojalitás is eltűnik. Így pedig nem lehet tartósan magas színvonalon teljesíteni - írja körül a probléma gyökerét a munkapszichológus.

Folytatás a HR Portálon.