Meglepő eredménnyel zárult egy, a TalentSmart által végzett kutatás: a mintegy egymillió kérdőív feldolgozása után kiderült, hogy a legjobban teljesítő dolgozók képesek az érzelmeiket kontrollálni nagyobb stresszhatás alatt is, megőrizve hidegvérüket és ítélőképességüket.
Mindenki tisztában van vele, micsoda károkat tud okozni a stressz hosszútávon. A stressz azonban trükkös jószág, mivel egyben szükségünk is van rá a hatékony munkához. Az agy úgy van bedrótozva, hogy nagyon nehéz bármilyen feladatot végeznünk, ha nem kötődünk hozzá legalább egy kicsit érzelmileg. Ennek megfelelően a maximális teljesítményhez szükséges némi stressz - de mind a teljes stresszmentesség, mind a túlzott feszültség rettenetesen visszaveti a hatékony munkavégzést.
A Kaliforniai Egyetem kutatói szintén végeztek kísérleteket, melyek azt igazolták a stressz teljesítményfokozó hatását, ugyanakkor meg is erősítették, hogy kontroll alatt kell tartani a sikeres munkavégzéshez. Szerencsére, ha csak nem üldözi egy oroszlán az embert a szavannán, a stressz túlnyomó többsége kontrollálható. Azok viszont, akik a legsikeresebbek a stressz kezelésében, mind kifejlesztettek valamiféle stratégiát, amivel csökkenteni tudják a stressz szintet, bármi is történjék a környezetükben. Bár ezekből számtalan lehetőség létezik, most mégis ajánlunk hetet, ami talán a legjobban beválik. Néhány közülük elég nyilvánvaló, de a stressz sikeres kezelésének pont az a titka, hogy akkor is képesek vagyunk a legnyilvánvalóbb eszközökhöz nyúlni, amikor a legnagyobb nyomás alá kerülünk.
- Értékelje azt, amije van. A Kaliforniai Egyetem kutatása szerint azok, akik naponta képesek rászánni némi időt, hogy végiggondolják, miért is hálásak, sokkal jobb kedvűek, energiával teltebbek és fizikailag is jobb állapotban vannak. Mindennek bizonyára köze van ahhoz, hogy a kortizol nevű stresszhormon szintje átlagosan 23 százalékkal esik vissza ezeknél az embereknél a pozitív gondolatok hatására.
- Kerülje a "mi lett volna, ha" típusú gondolatokat. Ezek ugyanis csak az aggódást és a stresszt növelik. A dolgok millió irányba fordulhatnak, és minél többet aggódik a lehetőségek miatt, annál kevesebb ideje marad a valós munkavégzésre - ami végső soron csökkentené a stresszt és a nyugtatólag hatna.
- Maradjon pozitív. Gondoljon valami pozitívra, valami teljesen stresszmentesre, ami eltereli az agya figyelmét és segít neki a feladatokra való fókuszálásban. Könnyű persze ezt mondani, de feszült helyzetekben sokkal nehezebb megcsinálni. De minden napban, hétben, időszakban van valami pozitív, valami, amibe érdemes kapaszkodni. Koncentráljon arra és hagyja, hogy az azzal kapcsolatos érzései áthassák. Amikor sikerült kicsit megnyugodnia és feltöltődnie, sokkal könnyebben fog majd a munkájára koncentrálni.
- Ne igyon annyi kávét. A kávéban lévő koffein az adrenalintermelést dobja meg, ami azonban csak a reakcióidőket rövidíti le és nem annyira segít a racionális gondolkodásban. A koffein által termelődő stresszhormonok ráadásul elég lassan ürülnek a szervezetből, hosszú időre prolongálva a feszültséget.
- Aludjon rendesen. Az alvás mind az érzelmi intelligencia, mind a stresszkezelés területén elsőrendű fontossággal bír. Alvás közben az agy tulajdonképpen kiüríti a napi események emlékét, egy részüket kidobja, egy részüket elraktározza. Ennek köszönhető, hogy egy pihentető alvás után az ember tiszta fejjel ébred. A koncentráló és döntési képesség egyaránt mind jelentősen javul az alvástól, míg az alvásmegvonás eleve megnöveli a stressz szintet, bármiféle külső behatás nélkül is.
- Hagyja abba a tiltakozást. A legtöbb negatív gondolatunk valójában csak gondolat, nem tény. Ha azonban túl sokat dédelgeti ezeket a gondolatokat, maga is elhiszi, hogy ez maga a valóság és nem fog megszabadulni a nyomasztó hatástól. Figyelje meg, hányszor hangzanak el a szájából olyan szavak, mint a "legrosszabb", "soha", "lehetetlen", "kizárt". Ha túl sokszor, vesse ezeket a gondolatokat papírra, aztán némi idő elteltével gondolja végig, valóban olyan rossz-e a helyzet, mint amilyennek lefesti.