Az Egyesült Államok egyetemei dominálnak, de nő az ázsiai egyetemek szerepe.
Harvard: Milliárdos Központ
A Harvard összesen 125 milliárdost adott a világnak, akiknek összesített becsült vagyona közel 600 milliárd dollár. Az egyetem a lista élén áll, még akkor is, ha nem számolunk olyan neveket, mint Bill Gates és Mark Zuckerberg, akik ott tanultak, de soha nem kaptak diplomát.
A Stanford Egyetem, amely szoros kapcsolatokat ápol a szilícium-völgyi cégekkel, milliárdos öregdiákjai között tartja számon Jerry Yangot, a Yahoo társalapítóját és Andy Fangot, a DoorDash társalapítóját. A Pennsylvaniai Egyetemen végzett Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója. A Columbia Egyetem Warren Buffettet, a Berkshire Hathaway legendás befektetőjét a legkiemelkedőbb végzősei között tartja számon. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) mind technológiai, mind ipari vezetőket tanított, köztük Charles Kochot a Koch Industries-től.
USA kontra Ázsia: Hatalmi váltás folyamatban
Míg az amerikai egyetemek továbbra is uralják a toplistákat, a Salas Díaz & Young adatai azt mutatják, hogy az ázsiai egyetemek gyorsan emelkednek.
Olyan intézmények, mint a Mumbai Egyetem, a Tsinghua Egyetem, a Pekingi Egyetem és a Szöuli Nemzeti Egyetem, most már a milliárdos öregdiákok top 20-ában szerepelnek. Ez az eltolódás egybeesik Ázsia szélesebb körű gazdasági növekedésével, a magasabb vállalkozói rátával és a hazai tőkepiacok erősödésével.
Például a Pekingi Egyetem, Kína egyik legrangosabb egyeteme, milliárdos öregdiákjai között tartja számon Robin Lit, a Baidu társalapítóját. Hasonlóképpen Mukesh Ambani, a Reliance Industries elnöke és India leggazdagabb embere, vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott a Mumbai Egyetemen.
