A Magyar Nemzeti Bank tartaléka 43. a világrangsorban
A jegybanki tartalékok kritikus fontosságúak a globális gazdasági stabilitás szempontjából, segítik az országokat fizetési mérleg kötelezettségeiknek teljesítésében, és pufferként szolgálnak a gazdasági vagy geopolitikai sokkok ellen.
Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
A 10 legnagyobb ország együttesen 9,4 billió dollárnyi valuta- és aranytartalékkal rendelkezik, ami a globális teljes tartalék több mint 60 százalékát teszi ki.
A jegybanki tartalékok egy ország pénzügyi pajzsának tekinthetők, amelyek devizákból, aranyból és egyéb likvid eszközökből állnak. Ezek a tartalékok fontos szerepet játszanak a valuták stabilizálásában és a pénzügyi válságok kezelésében. A Magyar Nemzeti Bank 43. a világranglistán.
Kína a világ legnagyobb devizatartalék-tulajdonos
A World Factbook becslése szerint Kína 3,5 billió dollárnyi jegybanki tartalékkal rendelkezik, ami jóval több, mint bármely más országé.
A The Economics Review szerint ez Kína tartós kereskedelmi többletének köszönhető, aminek következtében több deviza áramlik be az országba, mint amennyi kiáramlik.
A jüan (RMB) gyors felértékelődésének megakadályozása érdekében a Kínai Népi Bank (PBC) más valuták vásárlásával beavatkozik a devizapiacokon.
Svájc miért a negyedik?
A 2008-as globális pénzügyi válságot követően a svájci frank iránti kereslet megugrott, mivel biztonságos menedéknek tekintették, ami felfelé irányuló nyomást gyakorolt az értékére.
Ez azért problémás, mert ahogy a svájci frank értéke gyorsan emelkedik, az import olcsóbbá válik, ami lefelé nyomja az általános árakat és defláció kockázatát hordozza magában.
Ennek a kockázatnak az ellensúlyozására a Svájci Nemzeti Bank (SNB) nagy mennyiségű devizát vásárolt, lassítva a frank árfolyamának emelkedését, jelentősen bővítve tartalékait.
